William Blake a Szépművészeti Múzeumban, Lukács Miklós és a Budapesti Vonósok koncertje a Zeneakadémián, Szlovén Filmnapok a Toldiban és FröccsFeszt a Momentán Társulattal

William Blake: Enitharmon öröm-éje (korábban Hekaté), 1795 körül, színes metszet, tinta, tempera, akvarell, papír, 439 × 581 mm, 647 × 793 × 48 mm (fotó: Tate)

Menny és Pokol házassága − William Blake és kortársai
A kiállítás megtekinthető: 2026. január 11-ig
Helyszín: Szépművészeti Múzeum, 1146 Budapest, Dózsa György út 41. / Hősök tere

William Blake a brit romantika egyik legismertebb művésze. Kivételesen eredeti művészete és költészete ma is ihlető hatású. A londoni Tate-tel együttműködésben magvalósuló nagyszabású, több mint száz művet felvonultató kiállítás tematikus szekciói William Blake egy-egy kulcsfontosságú műve köré épülnek, amelyekben a művész sokoldalú képzeletének más és más dimenziója rajzolódik ki. 

A tárlat első, a Költő festő című szekciója Blake illusztrált verseit idézi meg. Blake első költeményeit gyermekkorában írta, amelyekhez édesanyja bátorítására rajzokat készített. A rettegés és veszély című kiállításrészben látható Blake-műveken ez az aspektus vonagló és kicsavarodó testekben, illetve a szenvedés és gyötrelem megjelenítésében jut kifejezésre. A Fantasztikus teremtmények című szekciót a Blake és kortársai által megalkotott természetfeletti lények népesítik be. 

A régmúlt idők gazdag ihletforrást jelentettek Blake és művésztársai számára. A Franciaországgal vívott hosszadalmas háborúk nehézségei és zűrzavara közepette a brit múlt képei és történetei táplálták a nemzeti büszkeséget, és közvetítettek aktuális üzeneteket. A múlt romantizálása című kiállításrészben az ennek jegyében született alkotások láthatók, míg A gótika szekció a gótika és Blake művészetének kapcsolatát mutatja be. A Newton teste című kiállításrész középpontjában Blake egyik legemblematikusabb alkotása, a ritkán kölcsönzött, az antik és reneszánsz művészet által ihletve ábrázolt Newton áll. A sátán és az alvilág elnevezésű kiállításrész alkotásain a művészek a kor aggodalmaira reflektálva jelenítették meg a közelgő apokalipszist.

  William Blake: Newton, 1795, színes metszet, monotípia, tinta, akvarell, papír, 460 × 600 mm (fotó: Tate)

A kiállításon Blake magyar művészekre kifejtett hatásával is megismerkedhetnek a látogatók: irodalmi vonatkozások (Szerb Antal, Szabó Lőrinc) is helyet kaptak a tárlaton, valamint Borsos Lőrinc és a Blake-et mesterének tekintő Kondor Béla műveivel is találkozhat a közönség.

A Menny és pokol házassága című kiállítás átfogóan mutatja be William Blake rendkívüli képzelőerejét. Művész, költő és látnok volt, akit nem lehet beskatulyázni. Szimbólumokban gazdag alkotói világa bonyolult univerzum, ahol a látható és a láthatatlan, a szent és a profán egymás mellett létezett. 

A kiállítás kurátorai: Alice Insley, a londoni Tate és Regős Csilla, a Szépművészeti Múzeum munkatársa.

További információ ITT.

Lukács Miklós (fotó: Kleb Attila)

Lukács Miklós és a Budapesti Vonósok koncertje
Időpont: 2025. október 2., 19:30
Helyszín: Zeneakadémia, Nagyterem, 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.

A jazz és a kortárs zene egyik legizgalmasabb egyénisége, rendre a hazai és a nemzetközi jazz-szcéna kiválóságaival koncertezik és készít velük felvételeket; olyan zeneszerzőkkel dolgozott, dolgozik, mint Eötvös Péter és Kurtág György. Lukács Miklós cimbalomművész és zeneszerző ezúttal két versenyművet szólaltat meg a Zeneakadémián: Haydn G-dúr hegedűversenyének cimbalomátirata után a kifejezetten az ő számára komponált, három tételes, Elements című darabot hallhatja a közönség. Utóbbi zeneművet a kiváló jazz-muzsikus, zenekarvezető és zeneszerző, Fekete-Kovács Kornél szerezte. A darab sokféle stílus inspirációjáról tanúskodik és ahogy Lukács Miklós fogalmaz: „Bőséges teret ad az improvizációnak és a személyes zenei szabadságnak. Ezt a művet mindig nagy örömmel játszom, és ez most sem lesz másképp, hiszen ezúttal maga a szerző vezényli majd az előadást!”

A Budapesti Vonósok zeneakadémiai estjén egy olimpiai ezüstérmes zeneszerző műve is felcsendül. Az 1932-ben, Los Angelesben megrendezett nyári olimpián, amelyen még művészeti számokban is rendeztek versenyeket, a Dvořák-tanítvány Josef Suk zeneszerzőként állhatott a dobogó második fokára. Korai művében, a Szerenádban, Dvořák javaslatára felhagyott melankolikus stílusával, és egy igazán életigenlő kompozíciót alkotott, amely máig a vonószenekari irodalom egyik gyöngyszeme.

Műsor:
W. A. Mozart: F-dúr Divertimento KV. 138
J. Haydn: G-dúr hegedűverseny cimbalomra átírva Hob.VIIa:4
J. Suk: Esz-dúr vonósszerenád, Op. 6
Fekete-Kovács Kornél: Elements (a szerző vezényletével)

Művészek:
Lukács Miklós – cimbalom
Fekete-Kovács Kornél – karmester
Budapesti Vonósok
Koncertmester: Pilz János

Jegyek és további információk ITT. 

9. Szlovén Filmnapok
Időpont: 2025. október 2–4.
Helyszín: Toldi mozi

Szlovénia idei Oscar-nevezettje, a Berlinalen FIPRESCI-díjat nyert Van valami a levegőben című alkotás nyitja október 2-án az immár kilencedik alkalommal megrendezett Szlovén Filmnapokat. A vetítés után közönségtalálkozót szerveznek Jožko Rutar producerrel.

Van valami a levegőben (forrás: Szlovén Filmnapok)

A film főszereplője a tizenhat éves, introvertált Lucia, aki egy lánykórusban összebarátkozik a népszerű Ana-Mariával. E barátságot teszi próbára, és sodorja veszélybe a kóruson belüli harmóniát, amikor Lucia érdeklődését felkelti valaki. A lány elkezdi felfedezni a szexualitását, megkérdőjelezve korábbi értékrendjét.

A játszótér a miénk (forrás: (forrás: Szlovén Filmnapok)

Másnap, október 3-án a Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetsége közös rendezvényén, a Locarno Filmfesztiválon debütált és egyéb fesztiválokon számos díjat nyert A játszótér a miénk című családi filmet vetítik. Amikor a film főhőse, Alma megtudja, hogy le akarják bontani a házuk előtti játszóteret és kivágnák a fákat, legnagyobb ellenségével és annak bandájával fog össze. A csapatnak egy hete van arra, hogy megmentse a játszóteret. „Ezzel a filmmel szeretném közelebb hozni a gyerekekhez a szabadtéri játék és a bandázás szépségét, és azt az üzenetet közvetíteni, hogy sosem szabad feladni, mert ha összefogunk, akkor változtathatunk a dolgokon, és szebb jövőt építhetünk!” – mondta a rendező, Klemen Dvornik.

Ez rablás! (forrás: Szlovén Filmnapok)

Végül október 4-én az Ez rablás! című fekete komédia lesz műsoron. Rajkó, a bűvész eltöri a karját egy fellépésen. A bajok itt azonban nem érnek véget, ugyanis a biztosítótársaság egy adminisztratív hiba miatt nem hajlandó kifizetni a biztosítási igényét. Ezután az események észbontó fordulatokat vesznek. A párizsi EICAR Nemzetközi Filmiskolában diplomázott rendező, Gregor Andolšek debütáló játékfilmjéről így vall: „Olyan filmet akartam készíteni, amely ott kezdődik, ahol az emberek általában feladják, amikor a rendszer félreállítja, megvárakoztatja és kijátssza őket. Mi történne, ha egész egyszerűen nem adnánk fel a küzdelmet?”

Bővebb információ ITT.

Forrás: Momentán Társulat

FröccsFeszt a Momentán Társulattal
Időpont: 2025. október 3–5.
Helyszín: Momentán Improvizációs Színház

Lehet-e az önismeret egyszerre mély és szórakoztató? A Momentán Társulat szerint igen: ezért indítják útjára az ország első önismereti imprófesztiválját, a FröccsFesztet. A rendezvény a pszichológia, az improvizáció és az együtt gondolkodás metszéspontján jön létre.

A Fröccs című előadást nem véletlenül játssza immár tizenöt éve teltházzal a Momentán. Az előadást a társulat az idén elhunyt F. Várkonyi Zsuzsával alkotta meg. 2018 óta Almási Kittivel, Tari Annamáriával és Buda Lászlóval felváltva játszanak havonta. A Fröccs varázsa, hogy a színpadon emberi sorsokat látunk – bármiféle ítélkezés nélkül. Mindez az érzelmi átélést segíti, majd amikor a  szakértő pszichológiai oldalról világítja meg a témát, a megértés is „bekapcsol”. 

A Momentán Társulat (forrás: Momentán Társulat)

A fesztiválon a közös gondolkodást és együtt létezést emelik új szintre, minden este egy-egy témára fókuszálnak. Az eseményeket pszichológiai előadás vagy beszélgetés indítja, amire a Momentán Társulat (a közönség bevonásával) valós időben improvizált jelenetekkel reflektál. Szó lesz többek között a függőségről, a mesterséges intelligenciával való kapcsolatunkról, a párválasztásról, a lezárásról és továbblépésről, illetve a felelősségvállalásról.

Bővebb információ és jegyvásárlás ITT. 

A nyitóképen William Blake: Oberon, Titánia és Puck táncoló tündérekkel, 1786 körül, akvarell, grafit, papír, 475 × 675 mm, 772 × 957 × 26 mm (fotó: Tate)