Y-profil, filmzenei válogatás, Pinokkió átváltozása, Prokofjev-fesztivál és a 70 éves Magvető

Y-profil: Fiatal művészek a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből
Időpont: 2025. március 14-től április 27-ig
Helyszín: Ludwig Múzeum, 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.  

A generációkutatás az 1980 után születő, ezredfordulón beérő milleniálokat az ábécé Y betűjével jelzi. A kereskedelmi marketingtargetálás által közismertté tett osztályozási rendszer az amerikai társadalomtudományok nemzedéki gondolkodásmódját vette át, ami szükségszerűen nem illeszkedik pontosan a magyar valóság történeti szövetéhez. Az elmúlt évtizedben a magyar köznyelv – viszonylag automatikusan – mégis átvette az angolszász nemzedékek alfabetikus jelölését. Így a milleniálokat jelző Y-nemzedék kifejezést is. De ahogyan az Y más szerepet játszik az indoeurópai nyugati nyelvtanokban, mint a mássalhangzót lágyító magyar helyesírásban, úgy a hazai generációs élményeket is megváltoztatja a társadalomtörténeti miliő, például a rendszerváltás gyerekkori élménye, a nagypolitika pályaíve vagy a műtárgypiac bukdácsolása és szárnyalása.

Barabás Zsófi: Mag Seed 2020 olaj, akril, vászon 150 ✕ 150 cm (forrás: MNB Arts and Culture)

Az Y-nemzedék saját útját járja a kortárs magyar képzőművészetben. A magyar milleniál alkotók eredendően digitális bennszülöttek, gyerekként pedig a fogyasztói kapitalizmusban eszméltek, reklámok és termékek között. De a 2008-as világgazdasági válsággal hamar megismerték a piaci összeomlás negatív oldalát is. Egyetemistaként (a Képzőművészeti Főiskola 2000-ben vált Képzőművészeti Egyetemmé) belenőttek a kortárs művészeti konceptkánonba, miközben – EU-s állampolgárként rezidensprogramokat járva – maguknak fedezték fel a nemzetközi absztrakt akadémizmust. Az elmúlt bő egy évtizedben kiforró művészetük munkára fogta a digitális képszerkesztő programokat, kiaknázta az ipari gyártólogikát, kifordította sarkaiból a geometriát, és gesztussá írta át a pop artot. Közben visszacsábultak a természetbe, és ráéreztek az ösztönös formateremtés zsigeri erejére.

Csató József: Összegyűjtött emlékek 2019 olaj, akril, vászon 175 ✕ 150 cm (forrás: MNB Arts and Culture)

A magyar Y-nemzedék képviselői a 2010-es évek közepétől kezdve a kiállításenteriőröket közlő weboldalak és az Instagram segítségével bekapcsolódtak a globális művészeti élet vérkeringésébe. Az online jelenlét és a galériás képviselet révén száz éve nem látott sikereket értek el a nemzetközi művészetipar színterein, és megtalálták a hangot a magyar műgyűjtőkkel is. A tárlaton látható kurátori válogatás az Y-generációs fiatalok gyűjteményben őrzött munkáival rajzolja ki a nemzedék egy lehetséges arcélét: azt a bizonyos Y-profilt.

További információ ITT.

Forrás: Danubia Zenekar

Hollywood – A Danubia Zenekar Válogatása a filmzene nagy korszakaiból
Időpont: 2025. március 16., 15:00–17:30
Helyszín: Erkel Színház, 1087 Budapest, II. János Pál pápa tér 30.

Hollywoodban nem csupán filmstúdiókat alapítottak magyarok, de az első nagy kasszasikerek filmzeneszerzői közt is találunk ismerősen csengő neveket – például a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklóst. A Danubia Zenekar koncertje a filmzene nagy korszakait átívelő válogatás olyan dallamokból, amelyek a saját jogukon is a XX. és XXI. század klasszikusai közé tartoznak. A felcsendülő tételekről és a mögöttük rejlő történetekről az est karmestere, Hámori Máté beszél.

Műsor:

Rózsa Miklós: A bagdadi tolvaj – szvit
Max Steiner: Casablanca – szvit
Korngold: Robin Hood kalandjai – szvit
Elmer Bernstein: A hét mesterlövész
John Williams: A cápa – szvit
Bernard Herrmann: Psycho – szvit
John Williams: E.T. – főtéma
John Williams: Star Wars – főtéma
Hans Zimmer: Csillagok között – szvit

További információ ITT, jegyvásárlás ITT.

Részlet a The Making of Pinocchio (Pinokkió átváltozása) című előadásból (fotó: Tiu Makkonen)

Rosana Cade és Ivor MacAskill: The Making of Pinocchio (Pinokkió átváltozása)
Időpont: 2025. március 16. és 17., 20:00–21:30
Helyszín: Trafó Kortárs Művészetek Háza, 1094 Budapest, Liliom utca 41.

Carlo Collodi klasszikus meséjéből kiindulva katartikus és felszabadító történetet visznek színpadra a nemi identitás felfedezésének és megélésének folyamatáról az alkotók. Személyes tapasztalataikból merítve mesélnek az önazonosság kereséséről, a társadalmi elvárásokkal való szembenézésről, végső soron pedig a szabadság felé vezető útról. 

Helyszínünk egy fiktív filmstúdió, ahol bepillanthatunk a queer szerelem és egy alkotófolyamat kulisszái mögé. Rosana Cade és Ivor MacAskill művészek és egyben szerelmestársak, akik 2018 óta dolgoznak a The Making of Pinocchio (Pinokkió átváltozása) című „filmen”, amelyben Ivor nemi átalakulásának folyamatát követik nyomon. Ebben a „vicces, okos és elgondolkodtató, játékos képekben gazdag négykezesben” (The Guardian) komplex élettapasztalatuk találkozik a hazudós bábu varázslatos történetével, aki „igazi fiú” akar lenni.

Az alkotók formabontó eszköztárukkal – árnyjátékkal, bábbal, tárgyszínházzal és élő filmmel ­– egy varázslatos világot teremtenek a színpadon, amely a mese keretein túlmutatva ad teret a saját igazságunk kifejezésének, miközben a queer identitás felfedezésének örömét és az önkifejezés határtalan lehetőségeit ünnepli. Az egyszerre költői és politikus előadás  humorral és lenyűgöző látvánnyal mutat rá arra, hogy a tranzíció nem csupán átalakulás, hanem önmagunk felszabadítása.

Jelenet az előadásból (fotó: Christa Holka)

Rosana Cade és Ivor MacAskill munkája határozott kiállás az elfogadásért – őszinteséggel, képzelőerővel és gyöngéd szatírával szegül szembe a társadalmi kirekesztéssel. A burleszk ihletésű forgatókönyvből és a Tim Spooner által megálmodott, állandóan változó díszletben egy mélyen személyes elbeszélés bontakozik ki.

A program a British Council támogatásával valósul meg.

További információ, jegyek ITT. Facebook-események ITT és ITT.

A Budapesti Fesztiválzenekar (fotó: Stiller Ákos)

Prokofjev-fesztivál Igor Levittel és Fischer Ivánnal
Időpont: 2025. március 17–19.
Helyszín: Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

„Polgár. Európai. Zongorista.” Így mutatja be magát három szóban az az Igor Levit, aki a Fesztiválzenekar élén játssza el Prokofjev valamennyi zongoraversenyét – három koncerten. Nemcsak a versenyművek cserélődnek napról napra, de a szimfonikus darabok is, így a közönség a három esten további két szimfóniát, egy nyitányt és két szvitet ismerhet meg a szerző életművéből, mindezt Fischer Iván vezényletével.

Az elképesztő vállalkozást Prokofjev első és utolsó zongoraversenye, valamint 5. szimfóniája nyitja. A második koncerten a héber témákra írt nyitány, a csak a legbátrabb pianisták által műsorra tűzött 2. zongoraverseny és a Csajkovszkij előtt tisztelgő Hamupipőke-szvit vezeti a közönséget egy mesés zenei utazásra. A harmadik estén A három narancs szerelmese operaszvit, valamint a Klasszikus szimfónia mellett Prokofjev leghíresebb és egyben leghagyományosabb zongoraversenyét, a háromtételes harmadikat, majd a negyediket is meghallgathatja a közönség. 

Prokofjev zenéje egyszerre teátrális és mélyen őszinte, mintha a lelke darabjait tárná elénk. A sűrű zenei szövet mögött egy olyan beszélgetés rejtőzik, amelybe minden hallgató bekapcsolódhat. 

További információ ITT.

Magvető 70 – egy kiadós történet
Időpont: 2025. március 18., 17:00
Helyszín: Magvető Café, 1074 Budapest, Dohány utca 13.

Hogyan jött létre 1955-ben a Magvető Kiadó? Mi jellemezte az ötvenes évek kiadói rendszerét? Miképpen működött ez a szisztéma a rendszerváltásig? És mi történt a rendszerváltáskor? Hogyan kerültek vissza a szabadpiaci világba a nagyobb kiadók 1990 után?

A Magvető 1955-ben az Írószövetség kiadójaként indult és az első híradások szerint elsősorban élő íróink műveinek kiadásával foglalkozott. Ma már a kortárs és klasszikus magyar szerzők könyvei mellett világirodalmi remekműveket is megjelentet. Az ünnepi évben a könyvkiadás mellett a kiadó munkatársai cikkek és visszaemlékezések, a rendelkezésre álló kiadói dokumentumok, kiadványok segítségével igyekszenek minél többet feltárni az elmúlt hetven év történetéből. Ez a kíváncsiság és törekvés hívta életre a Magvető 70 – egy kiadós történet című beszélgetéssorozatot, amelynek házigazdája Szegő János.

Az első, A Magvető az irodalmi mezőn című beszélgetésen László Ferenc történész és Szabó Tibor Benjámin könyvkiadói szakember részvételével arra keresi majd a választ, mi jellemezte az ötvenes évek kiadói rendszerét, miképpen működött ez a szisztéma a rendszerváltásig, és hogyan változott meg utána.

További információ az esemény Facebook-oldalán.

Az ünnepi alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből is kiadnak egy válogatást – így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. A könyv megvásárolható ITT.

Nyitókép: Részlet a The Making of Pinocchio (Pinokkió átváltozása) című előadásból (fotó: Christa Holka)