Ellinger Edina: „A minőség a legjobb brandépítés”

Öt éve áll a főváros ikonikus intézményének élén az elismert színházi szakember, akinek a  vezetése alatt a Budapest Bábszínház új művészeti irányokat fedezett fel, miközben megőrizte hagyományos értékeit is. Vallja, hogy a bábművészet nemcsak a gyerekek, de a felnőttek számára is izgalmas kulturális élmény. Ellinger Edinával – akit 2024 decemberében újabb öt évre neveztek ki az ügyvezetői tisztségre – beszélgettünk az intézmény brandépítéséről, a vállalati világgal történő együttműködésekről, a kultúratámogatás lehetséges módjairól.

Milyen irányvonalak mentén zajlik a Bábszínház márkaépítése?

Hiszünk abban, hogy a minőség a legjobb brandépítés. Ugyanakkor színházunk párhuzamosan formálja a saját és a bábművészet márkáját. Missziónknak érezzük, hogy műfajunkat a felnőtt színházba járók körében is népszerűsítsük: a bábszínház nem szűkíthető le csupán a gyermekkorosztályra. Úgy gondolom – sőt kijelenthetem –, hogy képesek vagyunk olyan előadásokat létrehozni, amelyek helytállnak a XXI. század vizuális ingerei mellett is – nem kizárólag technikai eszközökkel, hanem az absztrakt gondolkodásmódunkkal. Célunk a magyar közönség ízlésének és igényének formálása a színvonalas gyermek- és felnőttszórakoztatás területén, specifikusan a báb műfajában, hogy a Budapest Bábszínház neve egyet jelentsen a minőségi színházi élménnyel. Marketigstratégiánkat is ezen irányelvek mentén alakítjuk.

Márkus Sándor a Frankenstein című előadásban (fotó: Piti Marcell)

Milyen küldetések mentén dolgozik a Bábszínház?

Sokéves törekvésünk eredménye, hogy minőségi színházi élményt nyújtunk mindenki számára, a kisgyermekektől egészen a felnőttekig. A kicsiknek szóló előadásaink létrehozásánál pedig fontos szempont, hogy produkcióink az őket elkísérő, nagykorú közönségnek is maradandó élményt nyújtsanak, vagyis családi előadások legyenek.

Küldetésünknek érezzük továbbá, hogy szociálisan érzékeny, véleményformáló, kérdésfelvető darabokat mutassunk be, hogy fejlesszük a kollektív toleranciát, a világra való nyitottságot. A színháznak napjainkban a virtuális világ dominanciájával is fel kell vennie a harcot. A produkcióink által nyújtott jelenbéli és közösségi élmény felbecsülhetetlen érték, ezért fontos, hogy minden korosztálynak, minden körülmények között a legjobbat nyújtsuk.

Az Ellinger Edina rendezte Mindenki legyen kulfi! című előadás a Bábszínház legutóbb bemutatott darabja (fotó: Piti Marcell)

Hogyan segítheti a vállalati szféra, esetleg a magánemberek, a mecénások támogatása a Bábszínház hosszú távú terveinek megvalósítását?

Az elmúlt években fokozatosan szűkültek színházunk anyagi lehetőségei, megéreztük a covid, a háború, az infláció, az energiaár-robbanás negatív hatásait.

Elértünk arra a pontra, amikor az évad- és műsortervezést a rendelkezésre álló anyagi erőforrásunk nagysága és a bevételünk maximalizálása határozza meg. Ez érinti a bemutatók számát és az előadásokra fordítható keretösszegeket. Óriási lehetőség lenne a vállalati szféra, a magánemberek, a mecénások támogatása: akár a bemutatóink létrehozásában, akár azok technikai megoldásainak megteremtésében vagy az épületünk infrastrukturális helyzetének javításában, bővítésében.

A Peer Gynt olvasópróbáján Szikszai Rémusszal, a darab rendezőjével (fotó: Budapest Bábszínház)

Egyre több vállalat ismeri fel, hogy a kultúra támogatásából maga is profitál. A Bábszínházzal való együttműködés hogyan segíthet a cégek társadalmi szerepvállalásában?

A Budapest Bábszínház feladatának érzi a társadalmi felelősségvállalást. Valljuk, hogy a hátrányos helyzet nem lehet akadálya annak, hogy valaki kulturális élményeket szerezzen.  Nonprofit intézményként közvetlen támogatást nem nyújthatunk, de a piaci szféra résztvevőinek ez kiváló lehetőség: az előadásaink megvásárlásával, rajtunk keresztül járulhatnak hozzá ahhoz, hogy hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők is láthassák darabjainkat.

Gyermekeink jövőjéért nemcsak kulturális szempontból szeretnénk felelősséget vállalni, hanem a környezettudatosság jegyében is. A Budapest Bábszínház 2021-ben csatlakozott a Jövő Nézőiért – Zöld Színház Projekthez, melynek célja, hogy minél több színház számára alapvetés legyen a környezettudatos gondolkodás.

A Krabat a Fekete Malomban című előadás (fotó: Piti Marcell)

Sokan nem is gondolnák, hogy a Budapest Bábszínházban jelenleg is nagy sikerrel futnak olyan színházpedagógiai programok, amelyek kitűnően beépíthetőek bármilyen céges programcsomagba, elképesztően kreatív és szórakoztató vállalati tréningekként, workshopokként is működhetnek. Az úgynevezett Mozgató eseményeink közvetlenül az előadásokhoz kapcsolódnak, műfajtól és korosztálytól függően vehetnek részt benne csoportok, baráti társaságok. A Krabat a Fekete Malomban című előadásunkhoz például színházi társasjátékot dolgoztak ki kollégáink. Akiket pedig a Budapest Bábszínház működése, épülete, története érdekel, azokat épületbejáró sétáinkon avatjuk be a kulisszatitkokba. Azt tapasztaljuk, hogy hatalmas élmény ez a közönségnek, hiszen csak kevesen leshetnek be a színfalak mögé. Tartunk továbbá kézműves foglalkozásokat, közönségtalálkozókat, nyílt próbákat, amelyek szintén a műfajunkra érzékenyítik a hozzánk látogatókat, miközben közösségi élményként is unikálisak.

Ellinger Edina (fotó: Falus Kriszta)

A pusztán anyagi támogatáson túl milyen együttműködés lenne a legideálisabb a Bábszínház számára?

Folyamatosan keresünk olyan partnereket, akikkel közösen gondolkodhatunk a fejlesztés lehetőségeiről, az infrastrukturális helyzetünk javításáról. Ahhoz, hogy missziónknak eleget téve a legszínvonalasabb előadásokat alkothassuk meg a lehető legjobb szakmai körülmények között – modern eszközökkel, modern környezetben – olyan fejlesztések szükségesek, amelyeket nem tudunk tovább halogatni.

Bár nem a fejlesztéshez kapcsolódik, de az együttgondolkodás eredményeképpen a BKV-val összefogva olyan óvodai és iskolai csoportok juthatnak el hozzánk, amelyeknek a jegyen túl komoly anyagi ráfordítást igényelne a színházi különjárat költségének fedezése. A vállalat segítségével ezek a csoportok ingyen utazhatnak ide. A jövőbeni partnereinkkel kialakított együttműködések formáinak pedig csupán a kreativitásunk szabhat határt.

Marketingvezetőnk, Zelei Ágnes nyáron részt vett az Art is Business Perspektíva mentorprogramjában, amely során Ludvig Orsolyával, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatójával színházunk marketingstratégiájának vizsgálatával foglalkoztak. Az együttműködésnek köszönhetően olyan párbeszédek kezdődtek, amelyek lendítettek brandünk megújításán, illetve új eszközökkel bővítettük marketing eszköztárunkat.

A szomjas troll, Teszárek Csaba egyszemélyes előadása (fotó: Piti Marcell)

Mit gondol, mi lehet az oka annak, hogy bár sokszor mindkét fél nyitott lenne az együttműködésre, mégis nehezen találják meg egymást a cégek és a kulturális intézmények? Mi hiányzik a sikeres közös munkához, az egymás iránti hosszú távú elköteleződéshez?

Egy kerekasztal-beszélgetés alkalmával ütötte meg a fülem a mondat: azért támogatják a cégek szívesebben a múzeumokat, mert ott kézzelfogható az érték. Szeretnénk megtalálni azokat a partnereinket, akik hasonlóan gondolkodnak az előadó-művészet értékeiről, mint mi. Minden bábszínházi előadás – akárcsak minden színházi előadás – egyedi és megismételhetetlen, hiszen az alkotó- és bábművészek élőben játszanak a színpadon. Egy-egy ilyen élmény egy életen át elkísér. Hiún azt gondoljuk, hogy a kultúra és a színház is lehet stratégiai ágazat, és tölthet be meghatározó szerepet egy társadalom életében.

Nyitókép: Ellinger Edina (fotó: Falus Kriszta)

Lásd még: 

„Olyannyira a második otthonom ez, hogy sokszor az első” – Interjú Ellinger Edinával, a Budapest Bábszínház igazgatójával

Női vezetők a hazai kulturális életből – színház, zene, rendezvény

A tánc és a technológia találkozása – A művészet új útjai