A Belga Nemzeti Bank gyűjteménye a kortárs művészekre összpontosít

Miközben a Belga Nemzeti Bankban nap mint nap az ország pénzügyi stabilitásának megőrzésén dolgoznak a munkatársak, a pénzintézet reprezentatív kortárs műgyűjteményt őriz falai között több mint fél évszázada. A bő kétezer műtárgyat számláló gyűjtemény a kortárs brüsszeli képzőművészeti szcénát reprezentálja.

A Banque Nationale de Bruxelles (BNB) már a 70-es években rájött arra, egy banki gyűjtemény nemcsak presztízs, de kvázi vállalati kötelesség, és szerepet játszik az ország kulturális életében is. A BNB-kollekció 1972 óta létezik és támogatja a Belgiumban élő aktív művészeket és ígéretes tehetségeket. Az első in situ, vagyis helyspecifikus, kifejezetten a helyszínre rendelt műalkotás az 1919-ben született és 2000-ben elhunyt Maurits Van Saene falfestménye volt a bank Marcel Van Goethem által modernizált központjában.

– A gyűjtemény mára mintegy kétezer-ötven darabot számlál, és évről évre bővül – avat be a konkrétumokba Anne Bambynek kurátor, a gyűjtemény vezetője. – Legfőbb célunk, hogy reprezentatív képet nyújtsunk hazánk művészeti palettájáról.

Persze ahogy az a legtöbb pénzintézet vagy biztosító kezében lévő gyűjteménynél szokás, az alkotások itt is leginkább az irodai terekben láthatók, így elsősorban a dolgozók mindennapi környezetét, életét gazdagítják, de fontosnak tartják azt is, hogy a művek más kontextusban is megjelenjenek, ne csak a munka világában. A BNB olykor kölcsönadja gyűjteményének darabjait rangos múzeumoknak. 2025 első negyedévében például Pélagie Gbaguidi Brüsszelben élő benini festőművésznő műveit lehetett megtekintheteni önálló tárlatként a Verrière de la Fondation d’Hermès (A Hermès Alapítvány Üvegháza) múzeumban, 2024-ben pedig arra voltak nagyon büszkék, hogy a már elhunyt lengyel-belga Tapta (Maria Wierusz-Kowalski) Négyszögletű balansz című alkotását osztották meg a svájci Susch Múzeummal.

2017-ben a székházban található belső kiállítást tették láthatóvá a nagyközönség számára, 2019 és ’23 között pedig három ízben rendeztek nagyszabású tárlatot a bank gyönyörű, modernista stílusú pénztártermében – amelyet jelenleg restaurálnak, így ilyen kiállításoknak nem tud helyet adni. Tervezik viszont, hogy 2030-tól lesz egy állandó kiállítóterük – ez nyilván nagy lépést jelent majd mind a bank életében, mind a nagyközönséghez való eljutás tekintetében.

– A BNB műtárgykollekciója megkerülhetetlen. Olyan belga céges gyűjteményekkel veszi fel a versenyt, mint a Belfius Bank, az ING, a Proximus mobilcég és a többek közt ásványi anyagok kitermelésével foglakozó Lhoist művészeti gyűjteményei. Kollekciónk tagja a Vállalati Kortárs Képzőművészeti Gyűjtemények Nemzetközi Szövetségének is (International Association of Corporate Collections of Contemporary Art, IACCCA) – mondja a kurátor.

Bankok művészeti párbeszéde

A szövetségnek köszönhetően láthatta a nagyközönség 2019-ben a Folytassunk párbeszédet! Két kortárs képzőművészeti gyűjtemény című kiállítást, melynek során a BNB – történetében először – mutatta be gyűjteményének jó részét német „kollégájával”, a Deutsche Bundesbankkal közösen. A párhuzamos kiállításon a kortárs képzőművészet olyan kivételes tehetségei találkoztak, mint például Georg Baselitz német festő- és szobrászművész, Marianne Berenhaut belga szobrász és vizuális művész, illetve Jörg Immendorff, Ann Veronica Janssens, Anselm Kiefer, Jacques Lizène, Michaël Matthys, A.R. Penck és Marthe Wéry, a kortárs belga művészet egy-egy önálló hangú képviselője.

Egy másik nagyszabású közös tárlat a Banco de Españaval együtt valósult meg Belgiumban Közös értékeink – két kortárs műgyűjtemény címen, és arra a kérdésre kereste a választ, hogy a művészeti alkotások milyen módon tükrözik társadalmunkat, hogyan reagálnak az egymást követő generációk különböző tapasztalataira, mennyire képezik le kaleidoszkópszerű világunkat.

Részlet a Közös értékeink – két kortárs műgyűjtemény című kiállításból (fotó: Patrick Van Den Barden)

A BNB gyűjteménye szerepel a nemzetközi szövetség Művészet az ökológiai szakadás idején című kiadványában is, melyben minden tag bemutatja a témában született legfontosabb műveit.

Közgyűjteményi szellem a falakon

A bank kollekciója ötvenkét évvel ezelőtt közgyűjteményi szellemben született, legfontosabb küldetése, hogy támogassa a Belgiumban élő művészeket. A pénzintézet nem értékesíti a gyűjtemény darabjait, így tulajdonképp befektetése mecenatúrának, a társadalmi kapcsolatok, a kreativitás kibontakoztatásának tekinthető.

A kollekció a művészeti irányzatok igen változatos skáláját képviseli a XX. század közepétől napjainkig. Tekintettel a kiállítási kontextusra (a művek a bank irodai terének falain lógnak), lényegében kétdimenziós alkotásokból (festményekből, rajzokból, metszetekből, fényképekből), illetve szobrokból áll, egy ideje azonban már az új művészeti kifejezési formák integrálására is nyitott a gyűjtemény.

A gyűjtemény egy része (fotó: Patrick Van Den Branden)

A kollekció a belga képzőművészet egészét hivatott bemutatni, mely nagyon szerteágazó, mégis bizonyos művek, illetve alkotók művészi minőségük miatt külön említést érdemelnek. A geometrikus absztrakciót Jo Delahaut és Dan Van Severen, a hiperrealizmust Marcel Maeyer, Guy Degobert, a konceptualizmust Guillaume Bijl, Jacques Charlier, Jan Vercruysse, a néhány éve jelenlévő fotográfiát Dirk Braeckman, Marie-Françoise Plissart, Pol Pierart, a videoművészetet Ariane Loze és Emmanuel van der Auwera, az installációkat Olivia Hernaïz, a festészetet pedig Philippe Vandenbergh, Michaël Borremans, Cindy Wright, David Claerbout, Marie Zolamian és Bilal Bahir képviseli. Számos szobrász, kerámia- és textilművész pedig a művészet térbeli tapasztalásához járul hozzá: Ann Veronica Janssens, Jan Dries, Clara Spilliaert, Johan Creten, Valerie Mannaerts, Marianne Berenhaut vagy Peter Buggenhout.

Konkrét helyszínre is rendelnek

A gyűjtemény egyedi jellegéhez hozzájárul az adott banki helyszín, ahol építészet és művészet szerves kapcsolatba lép egymással és ahol az alkalmazottak mindennap megfordulnak. A BNB néha konkrét alkotásokat is rendel a művészektől. Fred Eerdekens, aki nagyon érdekes, a nyelvvel is operáló fény-árnyék installációkat hoz létre, így készített művet a bank központi székhelyének személyzeti pihenőjébe, Pieter Vermeersch-től pedig a tudományos könyvtár faliszőnyegét rendelték meg.

A műgyűjtemény 1972-es létrehozása óta külső szakértők irányításával gyarapodik. A neves művészettörténészek, mint például Karel Geirlandt, Jacques Parisse, Jan Hoet, Peter Wouters, Catherine de Zegher és Carine Fol, saját irányt adtak a növekvő gyűjteménynek. A kurátora a szakértőkkel együtt folyamatos kutatást végez a bővítés érdekében.

A központi csarnok jelenlegi hatalmas felújítási projektje a gyűjtemény egészére kihat, a bank szorosan együttműködik az építészekkel abban, hogy az alkotások megtalálják helyüket az új terekben is, később pedig ezt online módon is elérhetővé tudják tenni.

A pénzintézet impozáns képzőművészeti gyűjteménye nem összekeverendő az 1982-ben megnyílt BNB múzeummal, amely egy pénz- és banktörténeti kiállítás.

Az eredeti cikk a 2025 áprilisában kiadott, Belgium kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: Fred Eerdekens: Something of Value (2006) in situ munka a Nemzeti Bank megbízásából (fotó: Patrick Van Den Barden)

Lásd még:

Egy biztonságos menedék a periférián – A belga Z33 komplexum a kortárs művészet, az építészet és a dizájn metszéspontja

Eurómilliók a Sablonban – A Brussels Art Square különleges világa

Mi köze volt Napóleonnak a művészethez? – A belga királyi szépművészeti gyűjtemény

„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében” – Új irodába költözött a Christie’s aukciósház brüsszeli kirendeltsége, amely reményeik szerint a gyűjtők kulturális központjává válik

Az ország, ahol három kulturális miniszter van – Hogy néz ki a kultúra finanszírozása Belgiumban?

Belgium művészeti és vállalati kapcsolatai – Bemutattuk legfrissebb lapszámunkat