„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében”

Amellett, hogy Brüsszel Belgium, valamint az Európai Unió fővárosa, régóta a vizuális művészetek központja is. A világ egyik legrégebbi és legrangosabb művészeti vásárával, a BRAFA-val büszkélkedhet, amely 1956-ban indult, január 28-án pedig 69. alkalommal nyitotta meg kapuit. A világ legnépszerűbb művészeti vásárai között számon tartott Art Brussels-t idén április végén negyvenedik alkalommal rendezik meg. 

A város jól ismert nyüzsgő galériáiról: ezek közül kiemelkedik a WIELS, a kortárs művészet ötemeletes központja – amely 2007-ben nyílt meg a brüsszeli Midi/Zuid vasútállomás közelében, egy egykori sörfőzdében –, valamint  a 2009-ben alapított Magritte Múzeum, amely a világ legnagyobb szürrealista alkotásainak gyűjteményét őrzi, köztük sok magángyűjteményből kölcsönzött művet.

2025 év végén pedig megnyitja kapuit a KANAL-Centre Pompidou, a párizsi Pompidou Központ brüsszeli intézménye. A modern és kortárs művészetnek szentelt épület Brüsszel legnagyobb kulturális intézménye lesz. „Belgium a gyűjtőiről is jól ismert. A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében. Híresek vagyunk arról, hogy itt a legmagasabb az egy főre jutó műgyűjtők száma a világon, érdeklődésük pedig a régi mesterektől a kortárs művészetig terjed” – mondja a Christie’s Belgium igazgatója, Astrid Centner. „Nem beszélve a Christie’s aukciósház egy területeiről, – beleértve a luxuscikkeket, a dizájnt és a ritka könyveket – amelyekben szintén szakértők vagyunk” – teszi hozzá.

Számos oka van annak, hogy Belgiumban ilyen sok a műgyűjtő. Egyrészt egy viszonylag fiatal nemzetről beszélünk, amely 1830-ban jött létre. A szövetségi állam három nagyon jól elkülönülő régióra szakadt: az északi holland nyelvű Flandriára, délen a főleg francia ajkú Vallóniára (amelynek keleti részén egy kis német nyelvű közösség is otthont talált), valamint a többnyelvű Brüsszel nagyjából az ország közepén. „Belgiumban nincs igazán hagyománya az állami tulajdonban lévő művészetnek, így annak van kultúrája, hogy  magánszemélyek vásárolnak” – mondja Centner.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az elmúlt években néhány belga gyűjtő úgy döntött, hogy a nyilvánosság elé tárja kollekcióját és saját helyet nyit. Ilyen például a Walter Vanhaerents és gyermekei által alapított, brüsszeli székhelyű Vanhaerents Művészeti Gyűjtemény, az Anton és Annick Herbert által alapított genti Herbert Foundation, valamint a Fernand Huts által létrehozott Phoebus Foundation, amely még ebben az évtizedben otthont kap Antwerpenben.

„Amikor a belgiumi – és különösen a brüsszeli – művészeti szcéna sikeréről beszélünk, a helyszínt is figyelembe kell venni” – mondja Peter van der Graaf, a Christie’s háború utáni és kortárs művészetének vezető szakértője. „Földrajzilag Párizs, Amszterdam, London, Berlin és Bázel között fekszik, tehát remek kulturális központok mellett. Kétségtelen, hogy ez bizonyos energiát és dinamizmust hoz a helyére.

A Christie’s 1976 óta van jelen Brüsszelben. Egy évtizeddel később nyitotta meg első képviseletét, a Boulevard de Waterloo-n, a városközpontban. A cég nemrégiben új irodába költözött: egy nagyobb helyiségbe az elegáns Avenue Louise-n, amely az ország egyik leghíresebb utcája, amit a „brüsszeli Champs-Elysées”-ként is emlegetnek. Az iroda az ügyfelek fogadása mellett műalkotások kiállítására, színpadi előadásokra, rendezvények lebonyolítására is szolgál majd, Azt remélik, a hely kulturális központtá válik, ahol fiatal művészekkel és tervezőkkel is együtt dolgozhatnak, és behozhatják a gyűjtők következő generációját.

(forrás: Christie’s)

Lásd még:

Elárverezik a Beatles tagjainak egyetlen közös festményét

Akár tizenötmillió eurót is érhet a Hermès örökösének műgyűjteménye

Több mint harmincháromezer tárgy kerül kalapács alá Freddie Mercury egykori otthonából

Egy elveszett Rubens-festményt árvereznek el, amely a becslések szerint hatmillió fontot ér

Nyitókép: a Magritte Múzeum Brüsszelben (fotó: Eric Ostermann / a Magritte Múzeum Facebook-oldala)