A hagyomány és az innováció összekapcsolása

Egyetlen nemzeti szimfonikus zenekarként az együttes tagjai – Antony Hermus vezető karmester irányításával – a klasszikus remekművektől a kortárs kompozíciókig gazdag repertoárral várják a közönséget Európa szívében, Brüsszelben, az ikonikus Henry Le Bœuf Hallban található székhelyükön.

A Belga Nemzeti Zenekar (Belgian National Orchestra, BNO) megalakulása óta a programok széles skáláját kínálja elismert szólisták és ígéretes, új tehetségek közreműködésével. Rendszeres fellépői közé tartozik az amerikai hegedűművész, Hilary Hahn, a norvég zongorista, Leif Ove Andsnes, a francia zongoraduó, a Labèque nővérek és az angol opera- és koncerténekes, Ian Bostridge. A fiatal sztárszólistákat például Gabriel Hollander karmester, Helene Bracke szopránénekes és Liebrecht Vanbeckevoort zongoraművész képviseli.

A zenekar célja, hogy a szimfonikus zenei irodalom gazdagságát átadja az új generációk tagjainak, ezért a klasszikus repertoárt ötvözik a kortárs zenével. Ennek szellemében hívták meg egy-egy évadra a közelmúltban elhunyt belga Wim Henderickx komponistát, a brit Thomas Adès zeneszerző, zongoraművész, karmestert, valamint a francia Lili Boulanger, a dél-koreai Unsuk Chin és az orosz Sofia Gubaidulina zeneszerzőnőket. Rendszeresen tartanak belga és európai ősbemutatókat, többek között a belga Annelies van Parys és Piet Swerts, az amerikai Michael Daugherty és Andrew Norman, továbbá a kanadai Keiko Devaux műveit tűzték műsorra.

„Az ikonikus Bozar (Bozar – Centre for Fine Arts, egy többcélú kulturális helyszín) rezidens zenekaraként a BNO koncertjei Brüsszel kulturális sarokköveinek számítanak. Az együttes rendszeres kísérője a világ egyik legrangosabb nemzetközi komolyzenei versenyének, a Queen Elizabeth Competition-nek is, amely Erzsébet belga királynő nevéhez fűződik, és amelyet pályakezdő zenészek számára szerveznek Brüsszelben. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy klasszikus és kortárs zenei eseményeinkkel, turnéinkkal és együttműködéseinkkel, különböző világszínvonalú intézményekkel megszilárdítsuk a Belga Nemzeti Zenekar pozícióját a hazai és a globális művészeti színtéren” – mondja Thomas Clarinval PR- és sajtókapcsolati vezető.

A Henry Le Boeuf koncertterem a BOZAR-ban, a zenekar állandó játszóhelyén (fotó: Jerome Latteur)

Az innováció megjelenése egy klasszikus műfajban

A kortárs zeneszerzők szerepeltetése mellett a zenekar igyekszik folyamatosan kitolni a műfaj határait is olyan új irányok felé, mint például a filmzenekoncertek. Intendánsuk, a fagottművész Bob Permentier is szeretne még több innovációt vinni a programjaikba. Ez megvalósulhat multidiszciplináris koncertek formájában, amelyek a táncot, az építészetet és a zenét vegyítik, és amelyek olyan új technológiákat ölelnek fel, mint a digitális streaming és az egyedi világítástechnika. „Az így létrejövő élmények sokszínű, szenvedélyes, kíváncsi és többgenerációs közönséget szólítanak meg. Meggyőződésem, hogy a BNO úttörő és inspiráló szerepet tölthet be az európai és nemzetközi szimfonikus zenekarok együttműködésében” – mondja Bob Permentier. Az együttes az elmúlt években olyan popművészekkel működött együtt, mint a belga énekes, Stromae, de felléptek a világ legnagyobb elektrofesztiválja, a Tomorrowland nagyszínpadán is.

Thomas Clarinval szerint mindebben szerepet játszanak a belga kultúrafogyasztók változó szokásai is. A Covid-válság jelentős átalakulást hozott abban, ahogyan az emberek a kultúrához viszonyulnak. Például 2020 előtt jellemzően elővételben vásároltak jegyet, manapság pedig ezt már az utolsó pillanatokra hagyják (a belépők harminc százalékát mindössze négy nappal az aktuális esemény előtt veszik meg), ami egyre nehezebbé teszi a koncertek népszerűsítését. „Hiába van hűséges közönségünk, soha nem vehetjük természetesnek, hogy egy koncertünk sikeres lesz. Ezért egyre inkább változatos élményeket kínálunk, nemcsak a demográfiai kör bővítése céljából, hanem azért is, mert az elmozdulás az új formátumok felé, valamint az innováció vágya arra késztet bennünket, hogy másképp gondolkodjunk, új ötleteket, új paramétereket építsünk be kínálatunkba” – teszi hozzá a PR- és sajtókapcsolati vezető, aki azt a kérdést is felteszi: mi lenne, ha azt mondanánk, hogy egy komolyzenei koncertre elmenni olyan drága, mint a moziba? Ugyanis a klasszikus zene szenved attól a közkeletű előítélettől, hogy „túl drága, túl formális, és csak az idős emberek számára érdekes”. Szerencsére, ez ellentmond a tapasztalataiknak: egyre több fiatalt vonzanak a szimfonikus koncertek. A harminc éven aluliak ötven százalékos kedvezményt kapnak minden koncertre, ami azt jelenti, hogy már tíz euróért nagyszerű helyekről élvezhetik az előadásokat. Ez jóval kevesebb, mint ha egy népszerű popsztár koncertjére váltanának jegyet.

Érdemes megjegyezni, hogy egy előadáson több mint nyolcvan művész és technikus van a színpadon és a háttérben, ami igen költségessé teszi a műfajt. A BNO költségvetése ezért különböző bevételi forrásokból áll. Az állami finanszírozás a zenekar művészeti projektjeit és adminisztrációs költségeinek fedezetét támogatja, a magánvállalatok és szervezetek – különösen a Nemzeti Lottó (National Lottery) – pedig szponzorokként jelennek meg a finanszírozók között. A büdzséhez hozzájárulnak a koncertek és az előadások jegyértékesítései is, ezenkívül a jótékonysági adományok, alapítványi és egyéb támogatások is elengedhetetlenek az oktatási és tájékoztató programok működtetéséhez. Nagyköveti programjukban az adományozók olyan exkluzív előnyöket élvezhetnek, mint a neves szólistákkal, karmesterekkel és zenészeikkel való közvetlen találkozás.

Az együttműködések erősítik az eszmecserét, a zenei hagyományokat és a kulturális értékeket

Az olyan nemzetközi kooperációk, mint az egynapos párizsi (Philharmonie, Théâtre des Champs Elysées), amszterdami (Concertgebouw) és wiesbadeni (Kurhaus) turnéjuk, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Dél-Koreában szervezett nagyszabású koncertjeik lehetővé teszik, hogy a zenekar a világ különböző színpadain mutassa be a belga kulturális identitást, egyúttal erősítik a zenekar világhírnevét. „Együttműködéseink lehetőséget teremtenek a kultúrák közötti párbeszédre, a nemzetek közötti hidak építését, a zene egyetemes nyelvén keresztül a kölcsönös megértést. Belgium és Európa fővárosának zenekaraként célunk a kontinens fórumának létrehozása, hogy előmozdítsuk a vezető zenekarok közötti együttműködést és a jó gyakorlatok terjesztését” – fogalmaz Thomas Clarinval. Úgy véli, a zenekart sokszínű közönsége és nemzetközi hírneve vonzó partnerré teszi azon márkák számára, amelyek a kulturális presztízshez, az innovációhoz és a közösségi elkötelezettséghez kívánnak igazodni. A partnerek pénzügyi támogatása lehetővé teszi számukra, hogy bővítsék műsorkínálatukat, új közönséget érjenek el, és magas színvonalú előadásokat tartsanak. A vállalatok számára pedig a kulturális intézmények dotálása segíti márkaidentitásuk kialakítását a társadalmi felelősségvállalás, a sokszínűség és a közösségfejlesztés iránti elkötelezettség jegyében. 

Ezek az együttműködések egyedülálló marketing- és hálózatépítési lehetőségeket is kínálnak, erős kapcsolatot kialakítva a vállalat és a kulturális fogyasztók között. „Tágabb értelemben a kulturális intézmények támogatása azt üzeni, hogy egy vállalat nagyra értékeli a kultúra és a művészet megőrzését és gyarapodását, ami pozitív hatással van a társadalom egészére. Egy-egy ilyen kooperáció hozzájárul az erősebb kulturális ökoszisztémához, és segít biztosítani, hogy a művészi kifejezés eszköze a jövő generációi számára is elérhető maradjon. Például 2023 januárjában együttműködtünk a Radioaktív Hulladékok Belga Nemzeti Ügynökségével (Belgian Agency for Radioactive Waste and Enriched Fissile Materials). Az ötlet az volt, hogy egy audiovizuális élményen keresztül párbeszédet indítsunk a nukleáris energiáról és hulladékról. Igor Stravinsky Tűzmadár című operáját adtuk elő, egy belga művész olyan videót készített hozzá, amely rávilágít az atomenergia lehetőségeire és veszélyeire. A decemberi, nagyközönségnek szóló előadás után januárban középiskolásoknak tartottunk koncertet, amely előtt a diákok egy kiállítást is megtekinthettek. Egyesítettük a tudományt és a művészetet, hogy új megvilágításba helyezzünk egy fontos társadalmi ügyet, és felhívjuk rá a fiatalabb generációk figyelmét” – meséli Thomas Clarinval, aki azt is hozzáteszi, hogy a kultúrát, különösen a klasszikus zenét mindig is nagyra értékelték Belgiumban és Európában. Az európai kormányok többsége továbbra is támogatja a művészeteket, de a vállalati szektorral is egyre fontosabbá válik az együttműködés.

Az eredeti cikk a 2025 áprilisában kiadott, Belgium kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: Belga Nemzeti Zenekar a BOZAR-ban (fotó: Marin Driguez)

Lásd még:

BOZAR – avagy a nyitott kapuk művészete – Ismerje meg közelebbről az Európai Kultúra Házát!

Halló, Fine Art Group? Tudnának segíteni? Van egy Caravaggióm… – Így működik a független művészeti tanácsadó csoport

A Belga Nemzeti Bank gyűjteménye a kortárs művészekre összpontosít – A kétezernél is több darabot számláló kollekció mára megkerülhetetlenné vált az ország kulturális életében

Egy biztonságos menedék a periférián – A belga Z33 komplexum a kortárs művészet, az építészet és a dizájn metszéspontja

Eurómilliók a Sablonban – A Brussels Art Square különleges világa

Mi köze volt Napóleonnak a művészethez? – A belga királyi szépművészeti gyűjtemény

„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében” – Új irodába költözött a Christie’s aukciósház brüsszeli kirendeltsége, amely reményeik szerint a gyűjtők kulturális központjává válik

Az ország, ahol három kulturális miniszter van – Hogy néz ki a kultúra finanszírozása Belgiumban?

Belgium művészeti és vállalati kapcsolatai – Bemutattuk legfrissebb lapszámunkat