A kicsiben meglátni a nagyszerűt

Hogy miért kapta meg 2020-ban a Telekom az Art is Business Díjat, érthető akkor is, ha végigtekintünk azon a listán, amelyen a cég által idén támogatott művészeti projektek szerepelnek. A támogatottak kiválasztásánál megfigyelhető elv 2022-ben mintha az lett volna, hogy felmutassa a kicsiben a nagyszerűséget.

A fent említett vezérelv fizikailag is testet öltött Plank Antal miniszobraiban a Családi összedolgozás 2.0 projektben, melynek célja az volt, hogy a járványidőszak alatt történtek feldolgozásában segítsen a budapestieknek – és természetesen az erre járó nem budapestieknek is. A színes, mozgalmas apró életképekben digitalizáció és művészet találkozik – megalkotásukat pedig egy kutatás segítette, amelyet a Datalyze Research készített a Telekom megbízásából. Azt vizsgálták, hogy miként változott meg a járvány időszaka alatt a családok digitalizációhoz fűződő viszonya, valamint közösségimédia-aktivitása. Talán nem nagy meglepetés senki számára az eredmény: az elmúlt években rengeteg változás történt e téren a családok életében is. És hogy hogyan kapcsolódnak ehhez a 3D nyomtatással készült apró műalkotások? Megmutatják, hogyan éltek a családok a lezárások embert próbáló időszakában a négy fal között, és azt, hogy miként tették mindezt könnyebbé a technológiai eszközök. Virtuális találkozás a nagymamával, online fitneszóra, egy drónt röptető család kutyával, egy másik, háromtagú család, amelynek tagjai egy hozzájuk képest hatalmas tableten vizsgálják a csillagképeket. Mindez arra emlékeztet minket, hogy bár a járvány időszaka összességében rettenetes volt, azért voltak benne boldog, egymással töltött pillanataink is – míg a társadalomtól izoláltan éltünk, kicsit közelebb kerültünk egymáshoz a családi mikroközösségekben.

Lényeges az is, hogy ezek a miniszobrok nem új jelenségként kerültek Budapest utcáira. Hogy mennyire egy művészeti mozgalomhoz csatlakozik a Telekom projektje, arra Plank Antal is felhívta a figyelmet: „Budapest sok más mellett a miniszobrok városa is, tehát már létezik az a kulturális kontextus, amelybe a most készülő alkotások beilleszthetőek.” Így a miniszobrokkal a Telekom egy jó gyakorlatot mutatott arra, hogy miként érdemes egy már kialakult trendhez kapcsolódni, azt továbbgondolni, annak társadalmi aspektusait szélesíteni.

A Telekom idén is figyelt arra, hogy színes palettáját támogassa a művészeti ágaknak. Így 2022-ben egy független színházi előadás létrejöttét is segítette. Ez a Soharóza Keleti blokk című előadása volt a Trafóban. Aki ismeri a Soharóza korábbi munkáit, annak nem volt nagy meglepetés az általuk kitalált szokatlan és messzemenőkig izgalmas forma, amely egy jól megkomponált és progresszív kórusművet kever egy teljesen őrült divatbemutatóval, miközben minden alkalommal egy tabutémát feszeget. A Keleti blokk, amely a közeljövőnkben ismétli meg aggasztó múltunkat, és amelyben a főszereplők a kelet-európai országok, azt a kérdést tette fel, vajon sikeres volt-e a rendszerváltás, és hogy mennyi esélyünk van arra, hogy rövid úton visszatérjen hozzánk az átkos diktatúra. Mindezt elképesztő profizmussal és humorral jelenítik meg az alkotók, például Nagy Fruzsina, akit méltán tartunk hazánk egyik legjelentősebb jelmeztervezőjének, és akinek jelmezei most külön életre kelnek, mosolyt csalnak a nézők arcára, vagy nosztalgikus érzéseket keltenek bennük. A produkció zenei kínálata (zeneszerzők: Halas Dóra, Lovász Ákos) pedig legalább olyan sokszínű, mint Nagy Fruzsina jelmezei, a skála az altatódaltól a mozgalmi dalokon át egészen az operaáriáig terjed.

A fentiekből kitűnik, hogy a Telekom a Keleti blokk esetében nemcsak a kultúrát támogatta, hanem egy fontos társadalmi ügyet is. Egyrészt az előadás témája miatt, hiszen az a múltunkról, az emlékezetünkről és általa a jövőnkről szól. Másrészt azzal, hogy a nehéz helyzetben lévő független színházi szféra fontos és új formákat kereső társulatát segítette munkájában a Trafóban, nem pedig egy hatalmas közönségsikerre ítélt megaprodukciót, amely nyilvánvalóan szélesebb teret biztosított volna a vállalat népszerűsítésére. Ez pedig fontos üzenet a Telekom részéről, amely inspirációt jelenthet más piaci szereplők számára is.

Szintén a kicsit nagyítja fel évről évre a Telekom és a JCDecaux közös szépirodalmi pályázata, az Álljon meg egy novellára!, amelyre rövid írásokat küldhetnek be a pályázók, majd a kiválasztott pályaművek Budapest belvárosában és a megyeszékhelyek buszmegállóiban népszerűsítik a magyar irodalmat. A projekt két szempontból is különleges: egyrészt segít tehetséges prózaíróknak a bemutatkozásban, másrészt kellemes perceket szerez a megállókban várakozóknak. Az idei pályázatot egy különleges esemény tette teljessé: a Telekom-különdíjas pályaművekből született egy színdarab, az Ébresztő, amelyet a PopUp*Produkció állított színpadra Bakonyi Alexa, Jerger Balázs és a Jászai Mari-díjas Kocsis Pál közreműködésével november 21-én a Magyar Telekom székházában. A novellákból létrejött kamaradarabot Kukorelly Endre költő mentorálásával alkották meg a szerzők, amely aztán Varga Lóránt író átdolgozásában nyerte el végső formáját. A produkció bemutatójában is fontos szerepet játszott a digitális technológia jelenléte, az előadás AR technológiával kínált új és szokatlan színházi élményt a nézők számára. Az előadást követően Winkler Nóra tartott informatív beszélgetést a színház és a digitalizáció lehetséges összefonódásairól, annak jelenéről, jövőjéről és arról, hogy vajon megváltoztatják-e az új technológiák a színházról való gondolkodásunkat a XXI. században.

Kemény Zsófi, Kováts Adél, Vecsei Miklós (fotó: Bodó Gábor)

Szintén apró tárgyak, de egyenként egy-egy külön világot rejtenek magukban a POKET automaták zsebkönyvei, amely vállalkozáshoz idén nőnapkor a Telekom is csatlakozott. A közös projekt egy kötet létrehozása volt. Az Üzeneted érkezett című zsebkönyv elismert és tehetséges nők példájával, gondolataik magosztásával akart hozzájárulni a sikeres női pálya elindításához. A kötetben harmincegy kivételesen inspiratív alkotó nő gondolatait olvashatjuk az üzleti, a kulturális élet, a médi és a sport területéről. A kiadványban szerepel többek között Tomán Szabina (alapító, TOMAN Diet), Pataki Ági (modell, filmproducer), Kováts Adél (igazgató, Radnóti Színház), Pistyur Veronika (alapító, Bridge Budapest), Cseke Eszter (On The Spot), Al Ghaoui Hesna (riporter), Kende-Hofherr Krisztina (alapító, TMC), Kozma Rita (body positivity aktivista), Winkler Nóra (művészeti szakértő), Illés Fanni (paralimpikon), Axente Vanessa (modell), Czakó Borbála (elnök, HBLF), Kemény Zsófi (költő), Bombera Krisztina (riporter), Juhász Anna (irodalmár), Dr. Zolnay Judit (CEO, Metlife). Az Üzeneted érkezett cím arra utal, hogy a színes összeállításban minden olvasónak lehetősége van megtalálni azt a meglátást, amelyről úgy érzi, hogy személyesen neki szól.

Fotó: Bodó Gábor

A kötet különböző rangos eseményeken is bemutatkozott, így a Telekom csapata jelen volt például az Egyenlítő Alapítvány nőnapi eseményének házigazdájaként, a Forbes Womens Summit kiemelt szereplőjeként, és a Művészetek Völgyében szervezett kerekasztal-beszélgetésen is. Utóbbin Winkler Nóra a kötet két szerzőjét, Dr. Zolnay Judit üzletasszonyt és Kemény Zsófi költőt kérdezte életpályájáról. A vállalat számára fontos volt az is, hogy a kötet ne csak Budapesten legyen elérhető, így az ország összes POKET automatájában helyet kapott.

A Telekom 2022-es kulturális támogatásainak végigtekintése kirajzol egy képet, egy szemléletet. Ennek fontos alapköve a sokszínűségre való törekvés a művészeti ágak terén, hiszen színházi, irodalmi és képzőművészeti projektet is találunk a támogatott alkotások között. Ugyanakkor a Telekom nem a spanyolviasz feltalálására törekszik, örömmel kapcsolódik már meglévő, jól működő projektekhez, trednekhez, figyelve arra, hogy azok előremutatóak legyenek, és valamiképpen megújítsák a magyar kultúrát. És ami talán a legfontosabb ebben a felsorolás: a kultúrát nem mint önreprezentációs felületet használja (ki), hanem a társadalmi elköteleződés terepének tekinti, amelyen keresztül akár egészen kis dolgok előremozdításával válhat jobbá és különlegesebbé a világ, amiben élünk.

Nyitókép:  Kemény Zsófia, Kováts Adél és Vecsei H. Miklós (fotó: Bodó Gábor)