„A kultúra és a biznisz egyaránt fontos”

Garam Tamás 2021-ben csatlakozott a Sziget Fesztivál csapatához marketingvezetőként. A bankszektortól kezdve a telekommunikáción át a gyógyszeriparig sok helyen szerzett tapasztalatokat, amelyeket nagyszerűen kamatoztat a szórakoztatóiparban. A fesztivál 30. születésnapja alkalmából kérdeztük a Sziget fejlődéséről, a kihívásokról, az újdonságokról és a legkülönlegesebb pillanatokról.

Amikor a Sziget Fesztivál marketingvezetője lett, így írt egy posztjában: „1995 óta minden augusztusban átsétáltam a K-hídon, és mindig egyből libabőrös lettem a szabadság földje felé lépkedve. Ha valaki akkor azt mondja, hogy egy nap én fogok a fesztivál teljes körű kommunikációjáért felelni, kinevettem volna.” Fesztiválozóként és vezetőként is megélte a Szigetet. Hogyan látja a fesztivál fejlődését és változásait az évek során?

Forrás: Sziget

Tizenöt évesen voltam először a Sziget Fesztiválon, igaz, akkor még csak egy napra mentem ki. Annyira fantasztikus volt, hogy utána már az első naptól az utolsóig ott voltam, és nem hagytam ki egyetlen fesztivált sem, kivéve azt a négy évet, amikor külföldön éltem, bár kettőben akkor is hazajöttem a Sziget miatt. A fesztivál fejlődésében nem tudok konkrét időszakokat meghatározni, szépen lassan ment végig egy evolúciós folyamaton. Eleinte a rock és az alternatív zenék voltak a fókuszban, hiszen a fesztivál gyökerei is onnan indultak, egy Müller Péter Sziámi-táborból nőtte ki magát az egész. Egy nap egy külföldi fellépő volt, és néhány kevésbé ismert zenekar játszott a kisebb színpadokon. Azóta rengeteget változott minden, beleértve a zenei vonalat és a trendeket is. Egyre diverzebb lett a programkínálat, és a fesztivál mára valódi kulturális és zenei találkozóhellyé vált, ahol a szabadság és sokszínűség jegyében mindenki megtalálhatja a neki való élményt. A világ minden pontjáról érkeznek előadók, a nagyszínpadon világsztárok lépnek fel. Eljutottunk oda, hogy bizonyos tekintetben a Sziget diktálja itthon a zenei trendeket, azt, hogy milyen új előadókat érdemes hallgatni. Referenciapont, hogy kik vannak a Sziget plakátján és egyes színpadain.

A fesztiválok nemzetközi koordinátarendszerében hol helyezkedik el a Sziget? Mi teszi különlegessé globális színtéren?

Forrás: Sziget

A Sziget világszinten is egy monstre fesztivál. Nem nagyon tudunk mondani sokkal nagyobbat sehol, sem látogatószámban, sem területben, sem programkínálatban. A Sziget tulajdonosa, a Superstruct Entertainment nagyjából nyolcvan fesztivált birtokol világszerte. Évente rendeznek egy nagy meetinget, amelyen részt vesz mindegyik fesztivál vezetősége, és megbeszélik a trendeket, a feladatokat és a célokat. Ott is csak négy-öt olyan fesztivál van, ami méretben a Szigethez mérhető. Mi multizsáner fesztivál vagyunk, és a sokszínűségben rejlik a legnagyobb értékünk. Szerintem a Sziget valódi varázsa nem a nagyszínpad, hanem az, hogy bármikor bármerre sétálsz, random belebotlasz dolgokba. A koncertek mellett rengeteg programot kínálunk. Cirkuszművészet, utcaszínház, élő szobrok, Magic Mirror sátor; a beszélgetős helyszíneken különféle témákról hallgathatunk izgalmas diskurzusokat. Még a Glastonbury Fesztiválon sincs olyan cirkuszi sátor, ahol nem babzsákon ülsz, hanem egy arénában, kényelmes székben nézed végig az előadást. Egy másik fontos aspektus: a nagy fesztiválok, főleg a városiak, éjjel kettőkor véget érnek, aztán mehetsz haza. Nem tudsz nonstop ott maradni, sátrazni. Nálunk meg kvázi a város közepén van egy fesztivál, ahol ott élhetünk, amíg tart, mindenünk megvan anélkül, hogy kitennénk a lábunkat.

A Sziget mennyire biznisz és mennyire kulturális rendezvény? Mi nyom többet a latba a szervezésnél, a programok sokszínűsége vagy a gazdasági eredményesség?

Forrás: Sziget

A szervezet minden szintjén máshol van a fókusz, és máshol húzódnak a határok. A tulajdonosoknak színtiszta biznisz, hiszen egy kockázati tőkealap van befektetőként a cégcsoport mögött. A felső vezetés, beleértve magamat is, olyan mixet képvisel, ahol a kultúra és az üzlet egyaránt fontos. Muszáj, hogy kultúraként tekintsek rá, mert így tudom igazán szeretni. De muszáj, hogy biznisz is legyen, mert nyilvánvaló tulajdonosi elvárás, hogy ne csak jól érezzük magunkat, hanem profitot is termeljünk. A mi feladatunk, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a gazdasági eredményesség és a kulturális sokszínűség között. Ha csak a profitra koncentrálnánk, elveszítenénk azt az egyedi varázst, amiért a látogatók újra és újra visszatérnek. Ugyanakkor, ha csak a kultúrára fókuszálnánk, az magában hordozná annak a veszélyét, hogy nem lesz nyereséges a fesztivál.

Van egy mondás: kis pénz – kis foci. Ennek analógiáján azt is mondhatnánk, hogy nagy fesztivál – nagy biznisz?

Egy nagy fesztivál lehet nagy biznisz és óriási bukás, meg persze nullszaldó is. Ha nagy összegű költségvetéssel dolgozunk, és a végén csak 5-10 százalék hiányzik, az is lehet százmilliós vagy milliárdos nagyságrendű veszteség, ahogy a nyereség is hasonló mértékű.

A szponzoráció, gondolom, nagyon fontos lába a költségvetésnek. Elképzelhető a fesztivál bármilyen támogató cég logója nélkül?

Forrás: Sziget

Nem. Biztosan kell az a bevétel ahhoz, hogy profitábilisak legyünk. Az együttműködéssel minden fél nyer. A szponzoroknak is fontos az a közönség, amelyet mi elérünk. Ráadásul nagy előny, hogy egy óriás cégcsoport része vagyunk, mert a szponzoráció olyan terület, ami jól globalizálható. Például, ha egy nagy nemzetközi cég megkeres minket, azt mondjuk, rendben, találjuk ki, mi legyen a Szigeten, de emellett van egy csomó más rendezvényünk is, nézzük meg, hogyan tudnánk együttműködni akár azokon is. Így sokkal nagyobb és sokkal előnyösebb megállapodások születnek, nemzetközi szinten. Vannak olyan szponzorok, akik már eleve úgy jönnek hozzánk, hogy nemcsak a Szigetre, hanem a többi fesztiválunkra is nyitottak. A Sziget olyan márka, amihez jó csatlakozni. A kommunikációban is nagyon fontosak az együttműködések. Médiatulajdonosi oldalon is felismerhető ez: Magyarországon gyakorlatilag minden médiamegjelenésünk barter. Az is jelzi a Sziget erejét, hogy a cégek jegyre váltják a bevételeiket. Nagyon sok vállalkozás csinál promót vagy nyereményjátékot Sziget-jegyért, amiről mi nem is tudunk, hiszen nem partnereink. Nem feltétlenül szeretjük, és igyekszünk valódi együttműködési keretek közé terelni ezeket, vagy jogi eszközökkel megakadályozni a jogosulatlan névhasználatot.

Ha készülne egy nagy album a 30 év legjeiről, biztosan sok érdekesség lenne benne. Ki volt például a legdrágább előadó?

Forrás: Sziget

Amennyire tudom, az utóbbi években Billie Eilish és Justin Bieber, a korábbiak közül a Foo Fighters tartozott még a drágábbak közé.

Milyen nagyságrendről beszélünk?

Fellépőnként nagyon eltérő lehet, és természetesen ez üzleti titok, talán az elmondható, hogy a napi fő előadó gázsija általánosságban kiteszi az összes többi produkcióét. De ez a terület szerencsére nem hozzám tartozik.

Mi volt a legmeglepőbb üzleti siker a fesztivál életében?

A holland irodánk, ami egy kocsmából nőtte ki magát. Volt egy holland kocsmáros srác, aki valahonnan hallott a Sziget Fesztiválról, eljött, és nagyon tetszett neki. Amikor elindult a jegyértékesítés a következő évre, vett 10 bérletet, hogy majd a haverjainak eladja. A következő évben már 100 bérletet vásárolt, amit a kocsmájában értékesített. Később egész vonatokat indított a Szigetre. Igy épített fel egy sikeres vállalkozást, amelyet aztán a cégcsoportunk meg is vásárolt, és ma már a mi Superstruct Travel & Stay divíziónk részeként működik, számos fesztiválra szerveznek utazásokat, és segítik a nemzetközi kommunikációnkat is.

Mi a legizgalmasabb foglalkozás vagy feladat a Szigeten?

Forrás: Sziget

A kedvencem az a bébiszitter, aki nem gyerekeket, hanem zenekarokat „szittel”. Az a feladata, hogy az érkezéstől egészen a távozásig kísérje a zenekarokat. Hat nap alatt három-négy zenekart. Elmegy értük a reptérre, behozza őket, segít becsekkolni a hoteljükbe, 0–24-ben lesi minden pillantásukat a backstage-ben, és ő tartja a kapcsolatot a tour-menedzserrel is. Nyilván ilyen bébiszitter csak a legnagyobb fellépőknek jár, és ez nagyon bizalmi állás.

Mi az, ami a 30. Szigeten még jobb lesz, mint amilyen az eddigieken volt?

Még a legsikeresebb fesztivál esetében is elengedhetetlen, hogy ne csak a dicsérő hangokat halljuk meg, hanem a kritikákat is, és azokat beépítsük a jövőbeni fejlesztésekbe. Az idén is számos technikai, programbeli, higiéniai és környezettudatos újítással készülünk. Például átalakítjuk a Nagyszínpad nézőterét, hogy még kényelmesebb és élvezetesebb legyen a koncertek élménye. A dekorációt is teljesen újragondoltuk tavaly, idén még inkább arra törekszünk, hogy minden jobban nézzen ki, mint korábban. A kijutás is kényelmesebb lesz, új útvonalakon irányítjuk a közönséget a Nagyszínpadtól a kijárat felé, és digitális információs táblák jelzik majd, hogy az egyes utakon mennyi idő alatt lehet a kijárathoz érni. Több helyszínt tematikus csoportokba rendeztünk, különféle zónákat alakítottunk ki, ezzel is segítjük a tájékozódást, hogy mindenki könnyebben megtalálja az érdeklődésének megfelelő programot.

Forrás: Sziget

Tavalyi óta nem nőttek a jegyárak, sőt, egyes esetekben olcsóbban lehetett belépőt váltani, mint 2023-ban. Újdonság még a „21&U” bérlet bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a 21 éves vagy az alatti fiatalok még kedvezményesebb áron jussanak hozzá a bérletekhez. Az étel- és italválaszték is bővül. A tavalyi „budget food” kampány is folytatódik. Idén teljes menüket kértünk be a partnerektől, már nem lehet eladni „budget food”-ként egy adag sült krumplit majonézzel. Tervezzük, hogy az ételeket a weboldalunkon is bemutatjuk, így mindenki tudhatja, milyen jó minőségű és megfizethető ételek közül választhat. Sokáig visszatérő topik volt a por és a toi-toi vécé. Igyekszünk továbbfejlődni ezeken a területeken is. A vendégtérben csak kényelmesebb és modernebb konténervécéket használunk, és a portalanításra is van technikánk, ami tavaly nagyon jól vizsgázott.

Forrás: Sziget

A Z generáció tagjai teljesen másképp gondolkodnak és működnek, különösen a környezettudatosság terén, nekik is igyekszünk megfelelni. A vendéglátó-egységek kizárólag papír vagy környezetbarát, lebomló anyagokból készült kellékeket használhatnak. Az itt hagyott sátrak is jelentős környezetterhelést jelentettek. A használhatóakat összeszedjük, és a Máltai Szeretetszolgálatnak adjuk, a használhatatlanokból pedig mörcsöket készítünk. Idén bevezetjük a sátorregisztrációs jegyet is. Ennek az a lényege, hogy ha a látogatók elviszik a sátrukat a fesztivál végén, 20 eurós vouchert kapnak, amit a jövő évi jegyük vásárlásakor felhasználhatnak.

A honlapjukon a GYIK-ban van egy topik: Mit ne hozz magaddal a Szigetre. Ha lenne olyan is, hogy „Mit hozz magaddal?”, mit írna bele?

Forrás: Sziget

Hozd a legjobb önmagadat, hozd a felszabadultságodat! Nálunk az Island of Freedom nem üres szlogen, itt tényleg az lehetsz, aki szeretnél. Felszabadító a tudat, hogy itt nem kell megfelelned senkinek, mindenki elfogad olyannak, amilyen vagy. Magyarországon ez ma különösen katartikus érzés.

Nyitókép: Garam Tamás (forrás: Sziget)

Lásd még:

„A szponzoraink is egyre inkább látják, mennyire fontos, amit képviselünk” – Interjú Kardos József programigazgatóval a Sziget társadalmi felelősségvállalásáról