A Nagyfater reggelije és egyéb nyalánkságok

Amikor úgy istenigazából szeretnék valamelyik családtagomnak vagy barátomnak kedveskedni, élményt ajándékozni, akkor nem az ugrik be, mekkora flash lehet egy kapszulában súlytalanul lebegni vagy egy szabadulószobában küzdeni a kijutásért, hanem az, hogy mennyire örül majd, ha meghívom Tihany egyik kávézójába. Egy eldugott kis helyen, a tihanyi Belső-tó partján nyitotta meg kapuit a Kotyogós, amelyre véletlenül találtunk rá a fiammal, miközben a Levendula Múzeumot igyekeztünk becserkészni.

Fotó: Tóth Artin

Az épület elhelyezkedése már önmagában garantálja a fél sikert, hiszen ki ne kapna vizuális sokkot a Belső-tó hol sima, hol haragosan fodrozódó víztükrén ringatózó hattyúktól, a partjait szegélyező nádasoktól, a közvetlenül mellette elterülő hatalmas mezőtől, ahol ürgék százai, ha nem ezrei szórakoztatják a kávézó vendégeit?

Forrás: Facebbok/Kotyogós

És akkor még csak kint üldögélünk a kényelmes napozószékek valamelyikén, és várjuk, hogy Gábor, az egyik tulajdonos megjelenjen, és régi ismerősként üdvözöljön bennünket. A szokásosat, a Nagymama és a Nagyfater reggelijét kérjük – előbbi házi készítésű kifli és kakaó, amit kötelező jelleggel tunkolni kell, az utóbbi pedig klasszikus tojásrántotta kolbásszal és kézműves kenyérrel.

Redphoto, Vörös Ákos

És itt kezdődik a kulináris sokk. Mert ezeket az ételeket is lehet rutinból, sehogyan, vagy pedig zseniálisan készíteni. A Kotyogósban egész egyszerűen minden tökéletes. Friss, ropogós, selymes, harmonikus… nagy hirtelen csak ezek a jelzők jutnak eszembe.

Fotó: Tóth Artin

A habzsi-dőzsi után elnyúlni vágyunk csak a hatalmas hársfák árnyékában, és azon morfondírozunk, hogy kellene nyitnunk nekünk is egy ilyen kávézót… bár gyanítjuk, hogy hosszú és verejtékes út vezetett ideáig. A Kotyogós megálmodóját, tulajdonosát, Erler Anitát faggattuk a kezdetekről és az azóta megtett útról.

Anita és Gábor (fotó: Erler Anita)

Mi ihlette a Kotyogóst?

Egy kis faluból, Kaposszekcsőről származom, ahol nagyon erős a sváb közösség. Gyermekkorom szerves része volt a német nyelv, melyet – az angol mellett – gimnáziumi éveimben is tanultam. Mielőtt elkezdtem volna a Pannon Egyetem turizmus szakára járni, idegennyelv-ismeretből szerettem volna erősödni. Egy ismerősünk Ausztriában élt, és szólt egy tiroli munkalehetőségről. Egy hét múlva már munkába is álltam. Ott találtam magam a Familienhotel Testerhof bárjában pultos-felszolgálóként. Azelőtt soha életemben nem csapoltam sört, nem készítettem kávét, nem volt semmilyen vendéglátós tapasztalatom. Az igazi kihívást mégsem ez jelentette, hanem az, hogy a bárba nemcsak német ajkú szállóvendégek jöttek, hanem a helyi közösség találkozópontja is volt, és a helyi emberek nem németül (iskolában tanult Hochdeutsch), hanem tiroli, azon belül  tuxi (Tuxerisch) dialektusban beszélnek.

Kávédarálók és kotyogósok a Kotyogósban (forrás: Facebbok/Kotyogós )

Eredetileg három hónapra szólt a „mandátumom”, de végül évekig dolgoztam a Testerhofban. Megtanultam a vendéglátás alapjait, beleláttam a szállodavezetés nehézségeibe és szépségeibe. Négy és fél év után fájó szívvel, de felmondtam, mert ott már nem volt lehetőségem a fejlődésre. A helyi pékség kávézójában töltöttem további másfél évet.

A Kotyogósban ráérősen (Redphoto, Vörös Ákos)

Negatívumnak éltem meg, hogy a vendégekkel nem volt szabad hosszasan beszélgetni. A főnökség a „gyorsan sokat” elvet vallotta, így az időnkbe nem férhetett bele, hogy megkérdezzük a vendéget: hogy érzi magát? Számomra nem ez jelenti a vendéglátást, de nagyon hálás vagyok az ott tanultakért. Ezután egy kávézó-bár üzletvezetője lettem, szabad kezet kaptam, újdonságokat vezettem be, kisebb rendezvényeket, koncerteket szerveztem. Ott vált számomra világossá, hogy ideje a saját álmom megvalósításán dolgoznom. Ezek a munkahelyek megtanítottak valamire, inspiráltak, motiváltak és befolyásolták a Kotyogós jelenlegi arculatát, hangulatát.

Redphoto, Vörös Ákos

A férje, Gábor, a kezdetektől részt vett a Kotyogós megálmodásában?

Már vállalkozó voltam Tihanyban, amikor megismertem Gábort. A kapcsolatunk elején hallottam egy ismerősömtől, hogy a tóparti épületre lehet pályázni. A sikeres elbírálást követően az volt a cél, hogy mielőbb megnyisson a kávézó. A képzelőerőn és kevés tőkén kívül semmi sem állt rendelkezésemre. Gábor ekkor még egy füredi cégnél dolgozott főállásban, munka után minden nap jött, és segített megvalósítani az álmomat. Együtt ötleteltünk, tervezgettünk, beszerzőutakon jártunk az országban. Például a bútorokat különböző megyékből gyűjtöttük össze. Egy hokedli Tolnából, egy vitrin Csongrád-Csanádból, egy lóca Kecskemétről… Néhány hét alatt összeszedtük a komplett berendezést, majd esténként csiszoltuk és festettük a bútorokat. Közben beszereztük a gépeket, eszközöket, kiegészítőket, munkatársakat toboroztunk. Három hónap alatt, 2018. március végére elkészültünk olyan szinten, amivel már ki lehetett nyitni.

Forrás: Facebbok/Kotyogós

Gábor eleinte csak a háttérből segített, elvégezte a férfimunkákat, szerelt, festett, fűrészelt, összerakott, beüzemelt. Tökéletes házmester volt. Néha egy-egy erősebb hétvégén beugrott a placcra is. Élvezte a felszolgálást, de amíg bizonytalan volt az indulás és az anyagi helyzetünk, nem adta fel a biztos munkahelyét. Majd 2019. nyár elején feldobtunk mindent egy lapra, felmondott, és jött ő is a Kotyogósba.

Forrás: Facebbok/Kotyogós

Sokan álmodoznak saját kávézóról. Bátran kijelenthetjük, hogy önöknek sikerült az egyik Nr.1. álomhelyszínt megtalálniuk. Hogyan bukkantak erre a lélegzetelállítóan szép helyre?

Évekkel a kávézó megnyitása előtt tudtam, hogy mit szeretnék, hova tartok. Már Ausztriában is kerestem a lehetőségeket, míg végül a Belső-tó partján leltem rá a tökéletes helyszínre. Nem hiszek a hókuszpókuszokban, de talán a vonzás törvénye hozott erre a helyre. Egyszerű falusi lányként előnyben részesítem a nyugodt, csendes környezetet. Rengeteg olyan, nagy forgalmú vendéglátóhely létezik, ahol szinte még meg sem iszom a kávét, már hozzák is a számlát, mert kell a hely a következő vendégnek. Ettől a hideg ráz.

Forrás: Facebbok/Kotyogós

Az én elképzelésem pont ennek az ellenkezője volt. Olyan kávézót akartam, ahol a vendég otthon érzi magát. Miközben élvezi az ízeket, mezítláb szaladgálhat a gyerekeivel a fűben, játszhat a kutyájával, pihenhet a nyugágyban, olvashat egy könyvet, élvezheti a kilátást. A cél az, hogy aki hozzánk betér, ne csak egy gyors kávét igyon, hanem legyen lehetősége kikapcsolódni, megpihenni. A nyári főszezonban, amikor telt ház van, néha a fejünkhöz vágják, hogy itt van ez a hatalmas terület, miért nem „szórjuk” meg több asztallal. Ha megtennénk, pont azt tennénk tönkre, amiért csináljuk, amitől egyedi.

Fotó: Tóth Artin

Megnéztem mennyi pénz áll rendelkezésemre, mennyi a tartalék, és az „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér” elve alapján költekeztem. Majd a bevételből visszaforgattam, így tudtunk apránként, lépésről lépésre fejlődni. Valószínűleg felgyorsítaná a folyamatot egy nagyobb tőkeinjekció, de nem szeretnék senkinek sem tartozni, senkitől sem függni.

Aki csak egyszer is járt önöknél, biztosan visszatérő vendég lesz. Nem pusztán a vizuális sokkhatás és a kulináris élvezetek miatt, hanem a személyük, illetve a kínált programlehetőségek miatt is. Hogyan építették fel a brandet?

Nemes egyszerűséggel úgy gondolom, az építette körénk a közösséget, amit és ahogyan adunk. Ez folyamatos munka eredménye. Amit a vendég nálunk lát, tapasztal, az mi magunk vagyunk, bennünket tükröz. A saját ízlésünk szerint csinálunk mindent. Erre szokás mondani, hogy nem munka, hanem hivatás. A kávé, amit készítünk, számunkra a legfinomabb. A szendvicseinket, süteményeinket bármikor szívesen fogyasztjuk. Olyan zene szól, amit mi is szívesen hallgatunk. Mindig arra gondolok, hogy ha én betérnék a Kotyogósba, mennyire lennék elégedett az ott tapasztalt szolgáltatással. Természetesen figyeljük vendégeink visszajelzéseit, és változtatunk, ha kell, de elsősorban saját magunknak kell megfelelnünk, így tudunk hitelesek lenni abban, amit kínálunk.

Forrás: Facebbok/Kotyogós

Milyen kulturális programokat szerveztek, illetve terveznek?

Elsősorban valamilyen gasztronómiai élmény vagy egy-egy ünnep köré építettük a programokat. Mindenekelőtt a helyi lakosokat szerettük volna kimozdítani a szürke hétköznapokból, de sajnos, részükről  nem láttunk komolyabb érdeklődést. A tihanyiakat céloztuk meg többek közt a „Könyv napja” alkalmából rendezett „Könyvcserélde” programunkkal, valamint jótékonysági adventi programokkal. Fellépett a színpadunkon a Füredi Dixieland Band, a Sabina zenekar, de a tihanyi Levendula Dalkör karácsonyi dalcsokrát is hallhatták az érdeklődők. Ezen kívül készültünk a kicsiknek kézműves foglalkozásokkal, zenekuckóval, valamint tihanyi gyermekek jótékonysági műsorával. Gajdos Erika Tímea több alkalommal tartott nálunk író–olvasó estet, amikor elvezette a hallgatóságot a „Mesés Balaton-felvidék” misztikus világába, mialatt izgalmas és különleges felvidéki helyszíneket mutatott be.

Karácsonyi vásár (forrás: nemethaniko.com)

A pandémia gátat szabott a nagyobb rendezvényeknek, és a sok bizonytalanság miatt nem mindig tudtunk előre tervezni. Ettől függetlenül tartottuk a kapcsolatot a művészekkel, és mivel ők is rugalmasan kezelték a helyzetet, akár egy-két héten belül is létre tudtunk hozni kisebb rendezvényt. Nagy örömmel fogadtuk a helyi TDM szervezet, valamint a Németh László Művelődési Ház kezdeményezését, melyben helyi vállalkozókat invitáltak a programok közös szervezésére. A felhívás és együttműködés elsődleges célja az, hogy a nagyobb rendezvényeket kisebb létszámmal, különböző helyszínekre bontva szervezzük meg, elkerülve a nagyobb csoportosulást. A Kotyogós egyrészt a tágas terek, másrészt a négy évszakos nyitvatartás miatt ideális helyszínnek bizonyult.

Fotó: Erler Anita

Az elmúlt két évben a Levendula Hetek keretein belül otthont adtunk többek között a „Nekem a Balaton” fotópályázat kiállításmegnyitójának, amely kiállítással Beke G. László fotós-újságíróra emlékeztünk, valamint a Balaton Kultúra Egyesület támogatásával Kecskés Tímea és Sándor Dávid, a Madách Színház művészei József Attila gyönyörű verseit adták elő prózában, illetve megzenésítve. A versek mellett eredeti levelek, vélt párbeszédek hangzottak el, követve a valós történéseket. Így nemcsak a nagy költőt, de múzsáit is jobban megismertük, és képet kaptunk a XX. század elejének életéről, szokásairól, viselkedési mintáiról.

Dúdoló: (fotó: Erler Anita)

Már sokadik alkalommal helyszínt biztosítottunk egyik személyes kedvencemnek, a Tihanyi Dúdolónak, amely a Tihanyi Népzeneoktatás programsorozata, Salamon Szilvia szervezése. Navratil Andrea, az egyik legkiválóbb magyar népdalénekes és zenepedagógus vezeti. Az énekes összejövetel kicsiknek és nagyoknak egyaránt szól, a résztvevők az éppen aktuális évszakhoz, ünnephez kapcsolódó Balaton-felvidéki népdalokat tanulnak és énekelnek, melyeket aztán mindenki hazavihet saját maga és családja örömére.

Tihanyi néptánc (fotó: Erler Anita)

A Németh László Művelődési Ház, valamint a Tihany Gyermek Néptáncegyüttes és Tihanyi Népzeneoktatás lány tagjai hagyományos pünkösdi műsorának egyik állomása volt a kávézó udvara. A kisiskolások vidám énekek és táncok előadása keretein belül választották meg a pünkösdi kiskirálylányt.

Végül, de nem utolsósorban, a nyári hónapok alatt rendszeresen szervezünk napindító zenés reggeliket, amelyek igazán kellemes időtöltést jelentenek az egész család, valamint baráti társaságok számára. Három kedvenc együttesünk már sokadszorra lépett fel nálunk.

Fülöp Lídia és Görög Dániel (Redphoto, Vörös Ákos)

A Time Out Duo (Lidi zene) fiatal párosa, Fülöp Lídia és Görög Dániel 2013-ban döntöttek úgy, hogy a magánéleten túl, a zenében is párost alkotnak. Repertoárjukat főleg saját ízlésükre formált popzenei átiratok és jazz-sztenderdek alkotják.

Dávid Roland énekes rendkívüli hangterjedelmével és szuggesztív előadásmódjával a XX. század blues, beat és rockzene számos klasszikusának szereplőit varázsolja minden alkalommal a hallgatók elé, rég nem hallott, de soha nem feledett előadókat és örökzöld dalaikat kelti életre. Az „aranytorkú”-nak titulált herendi énekes az elmúlt évtizedekben már közel ezer koncertet adott egy szál gitáros akusztikus műsorával, önálló fellépéseivel és zenekarjaival. Közönségünk nagy kedvence, vendégeink gyakran kérdezik, hogy mikor hallhatják nálunk újra Rolandot.

Quiet Chords (fotó: Erler Anita)

A Quiet Chords Lipták Jeanne énekes és Szakáll Norbert Iván gitáros közös formációja. Stílusuk kialakulására nagy hatással volt a klasszikus zene és a mainstream jazz mellett a különböző népek zenei kultúrája is.

A 2022-es évet is tervezzük színessé tenni, a programok szervezése már folyamatban van. Reméljük, hogy a nyári hónapokban idén sem lesznek komolyabb korlátozások, ekkorra már bátrabban merünk tervezni, mint az őszi, téli időszakra. Egész biztosan folytatjuk Napindító zenés reggeli sorozatunkat kedvenc fellépőinkkel, valamint már folynak az egyeztetések a művelődési ház munkatársaival, ugyanis idén is szeretnénk csatlakozni a Tihanyi Pünkösdölés és a Levendula Hetek programsorozathoz.

Redphoto, Vörös Ákos

Voltak-e, vannak-e üzleti támogatói a Kotyogósnak? Mi a fő értékrend, ami alapján beszállítót, munkatársat választanak?

Anyagi támogatói soha nem voltak a kávézónak, inkább úgy mondanám, hogy üzleti partnereinkkel jó kapcsolatot ápolunk, rendszeresen konzultálunk, miben és hogyan tudunk együtt fejlődni, jobbá válni. Régi kedves barátaim, Radicsné Fedor Csilla és Radics Gábor a budapesti Cafe Memories tulajdonosai. Ők néhány évvel előttünk nyitották meg kávézójukat a Mexikói úti metrómegállónál. Nagy hatással volt rám a munkájuk, hozzáállásuk, kitartásuk. A kezdetektől fogva segítettek bennünket ötletekkel, jó tanácsokkal, tapasztalatcserével. Az ő egyedi pörkölésű és válogatású Costa Rica-i kávéjukkal dolgozunk az első naptól kezdve, tökéletes alap egy finom fekete készítéséhez.

Forrás: Facebbok/Kotyogós

Eleinte nem voltam maradéktalanul elégedett a süteménykínálatunkkal, mindig találtam valami kivetnivalót. Több cukrász süteményeit próbáltuk, míg végül „Omisüti”-vel Csuha Anna személyében egymásra találtunk. Anna azt nyújtotta, amit sokáig kerestem: természetes és jó minőségű alapanyagokat használ, maximálisan figyel a minőségre, megbízható. Nyitott a kommunikációra, az újításokra, és korrekt áron dolgozik.

Pxlx photography, Hódos Alex

A legtöbbet a munkatársaimnak köszönhetem, nélkülük nem tudtuk volna felépíteni az üzletet. Nagyon jó kis csapat verbuválódott össze az évek alatt. Becsületes, megbízható, szorgalmas és nem utolsósorban nagyon kedves munkatársaink voltak és vannak. Maximálisan figyelnek a részletekre, a minőségre, és remek csapatjátékosok. Jó hangulatban telnek a napok. Azt hiszem, ennél többet nem is kívánhatok.

Meg lehet élni ma Magyarországon abból, ha az ember egyszerre próbál sikeres üzletet vinni, kiváló minőségű alapanyagokkal dolgozni, megbízható munkatársakat foglalkoztatni és mindemellett közösséget építeni, művészetet pártfogolni?

Nulláról indultunk. Nem volt mögöttünk gazdag szülő, aki az induláshoz a tőkét adja, nincs mögöttünk más cég, amiből be lehetne tömni a lyukakat. Sokan még a Belső-tóról sem hallottak soha, nemhogy arról, hogy nyílt ott egy kávézó. Az első két év arról szólt, hogy próbáltunk bekerülni a köztudatba. Ausztriában megtanultam, hogy ha egy vendég mindig ugyanazt az ételt vagy italt kéri, azt azért teszi, mert neki az úgy ízlik, ahogy van. De ha egyszer is gyengébb minőségben kapja, akkor jobb esetben csak szóvá teszi, rosszabb esetben legközelebb más éttermet keres. Ezzel teljes mértékben egyetértek, háklis vagyok rá, és elvárom a munkatársaimtól, hogy mindig maximális odafigyeléssel készítsék el a megrendelt ételeket, italokat.

Redphoto, Vörös Ákos

Ha például egy szendvics vagy kapucsínó nem úgy néz ki, ahogy kell, vagy véletlenül lemarad valami, akkor a pincérek nem viszik ki, a pultosoknak pedig újra kell kezdeniük. De szerencsére ilyen nem sűrűn fordul elő. Ha valamelyik beszállítónk nem tudja a megrendelt alapanyagot szállítani, akkor nem vesszük át az általa kínált alternatívát, amennyiben az valamivel gyengébb minőségű. Ilyenkor megpróbáljuk ugyanazt máshonnan beszerezni. A minőségi alapanyagok persze egyre drágulnak, és a jelenlegi helyzetben nem várható mérséklődés.

Redphoto, Vörös Ákos

A jó munkaerőt szintén meg kell becsülni, tisztességesen meg kell fizetni. Úgy hiszem, hogy mind a vendégek, mind a munkatársak iránti maximális odafigyeléssel lehetséges egy sikeres üzletet felépíteni Magyarországon. Megvalósítottuk az álmomat, létrehoztunk egy olyan kávézót, közösségi teret, ahol családok találkoznak és töltenek el együtt akár egy egész délutánt, ahol szabadon játszanak a gyerekek, szaladgálnak a kutyusok a fűben. Viszont az, ahol most tartunk, még nem rentábilis. Egy ilyen erős szezonalitásban, kevésbé forgalmas helyen működő kicsi üzlet önmagában kevés ahhoz, hogy jól meg lehessen élni belőle. De hiszek abban, hogy ha az általunk nem befolyásolható külső körülmények is pozitív irányt vesznek, anyagilag is fel tudunk majd zárkózni.

Forrás: Facebbok/Kotyogós

Ha a séfek létrehoztak egy sikeres éttermet, fájó szívvel ugyan, de otthagyják valakire, esetleg el is adják, hogy másik városban, országban, kontinensen nyissanak egy újat. Önöknek szándékában áll-e ezt a jól működő üzleti modellt esetleg máshol is megvalósítani?

A kávézó felépítésével párhuzamosan építettük Gáborral a kapcsolatunkat a magánéletben is, és tavaly decemberben megszületett első közös gyermekünk. Idővel szeretnénk majd egy saját otthont, viszont hiába szeretünk itt élni, ezen a környéken a magas árak miatt nincs lehetőségünk ingatlant vásárolni.

Forrás: Facebook/Kotyogós

A Kotyogós nagyon fontos számunkra, rengeteg munkánk, energiánk van benne. Elsősorban az a cél, hogy ezt az üzletet fejlesszük, itt akarunk jobbá válni. De ha valami miatt úgy alakul, hogy menni kell, akkor nyitottak vagyunk arra is, viszont azt még nem döntöttük el, hogy Magyarországon maradunk-e, vagy újra Nyugat felé vesszük az irányt. A baba születésével egyelőre elsőbbséget élvez a család, hisz’ egy jól működő családi vállalkozásnak erős alapokra van szüksége.

Forrás: likebalaton.hu

Mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez a gyöngyszem a tihanyi Belső-tó partján még sokáig hozzon megnyugvást, idilli pillanatokat és kulináris élvezeteket az életünkbe. Megyünk metsző hidegben és szakadó esőben éppúgy, mint a nyári kánikulában, ha csak egy mód van rá – mert szükségünk van erre a lélekbalzsamra pont úgy, mint a kávé tetején a karamellizálódott cukorbevonatra. Amíg a Kotygósban vagyunk, egy másik dimenzióban létezünk, ahol Anita és Gábor a sajátjukéval együtt a mi álmunkat is megvalósították.

Nyitókép: Redphoto, Vörös Ákos

További információk a Kotyogós Kávéterasz Facebook-oldalán.