Ami Liège-t a magyarokkal rokonítja: Madaras Gergely karmester, a St. Hubertus és Szeged

A Maas (Meuse) völgyében fekvő Liège a vallón régió második legnépesebb, Belgium harmadik legnagyobb városa. A járásközpont és tartományi főváros Európa harmadik legméretesebb folyami kikötőjeként ipari és logisztikai centrum, emellett az egyik legjelentősebb belga oktatási és tudományos központ. Az ötvenhat százalékban bevándorlók lakta Liège tavaly kevéssel több mint egymillió turistát vonzott. Kis Pippin, az első Karoling frank király városáról nem csupán a mennyei belga gofri juthat eszünkbe, hanem azok a honi szálak is, hogy a település 2001 óta Szeged testvérvárosa, valamint, hogy a Liège-i Királyi Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója honfitársunk, Madaras Gergely.

De mi köze van még Liège-nek a magyarokhoz Madaras Gergelyen és Szegeden túl?

Szent Hubertus Liège, a vadászok, lövészcéhek, erdészek, kohászok, csengettyűkészítők, mészárosok, szűcsök és tímárok védőszentje, továbbá a kutyákat veszettség ellen védő szent, aki 705 és 727 között a város püspöke volt. A legenda szerint Hubertus nagyon szeretett vadászni, mindaddig, amíg egy alkalommal meg nem jelent előtte egy szarvas, agancsai közt a feszülettel, és egy égi hang fel nem szólította a megtérésre. És hogy hogyan kapcsolódunk mindehhez a történethez mi, magyarok? Ezt az eseményt örökíti meg a hazai gyártású St. Hubertus gyógylikőr a címkéjén.

Helyi kultúrafinanszírozás

Az 1949-ig Liége alakban írt város kulturális életének fenntartása egy összetett finanszírozási rendszerre épül, amely magában foglalja a városi, regionális, nemzeti és európai uniós támogatásokat, a magánszektor szereplőit, valamint a jegybevételt és a közösségi hozzájárulásokat. A város költségvetéséből patronálják a helyi intézményeket, múzeumokat, kulturális rendezvényeket és a közösségi programokat, amit a kultúrára és művészeti projektekre, például a regionális kulturális központokra vagy helyi fesztiválok működésére fordítható regionális támogatási összeg egészít ki. 

A Maas folyó kikötője Liège belvárosában, háttérben a Tour des Finances toronnyal (fotó: Céline Lecomte, forrás: Visit Ardenne)

Liège-i látnivalók

„A szenvedélyes város”-nak nevezett, kevéssel több mint 195 ezer lakosú Liège-ben a régi és az új ad egymásnak randevút: az ódon sikátorok, teraszok és bevásárlóutcák békésen megférnek a központi, modern terekkel, így például a Szent Lambert térrel is, ahol a liège-i püspökök XVI. századi palotája áll, közel a Szent Lambert katedrálishoz. Itt, a tér alatt található a város régészeti emlékeit bemutató Archeoforum. Ha Szent Lambert sírját szeretnénk megtekinteni, a Szent Pál-székesegyházba kell ellátogatnunk, ahol a püspöki kincstár is található. A városközpontban, a Maas folyótól néhány háztömbnyire lévő, alapjaiban román, ma már inkább gótikus templom története a X. századra nyúlik vissza. Fennállása során többször átépítették; mai jellegét többnyire XII. és XV. századi építészeti elemek adják. 

A szószék lépcsőjének fülkéjébe ágyazva áll a bukott angyal, Lucifer lenyűgöző szobra, a „L’ange du mal” (A gonosz angyala), melyet Guillaume Geefs belga szobrász faragott 1848-ban. Eredetileg a megbízást testvére, Joseph kapta, aki 1842-ben el is készítette a művét, azonban mivel a szobor Lucifert gyönyörű férfiként, már-már erotizálva jelenítette meg, a püspök – arra hivatkozva, hogy az alkotás nem felel meg a keresztény értékeknek – eltávolíttatta, és új megbízatást adott a fivérnek. És noha az új szobor, a „Le génie du mal” (A gonosz géniusza) még az elődjén is túltett mindabban, amit elődjében kifogásoltak, az egyház vezetői ez ellen már hivatalosan nem emeltek szót – így az új alkotás azóta a katedrálisban várja a rá kíváncsi (nem csak női) tekinteteket. (Az eredeti, a Joseph Geefs-féle mű a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeumban csodálható meg).

Liège-ben járva érdemes sétát tennünk az Outremeuse-ben, amely a város egyik legrégebbi és legnépszerűbb negyede, és útitervünkből semmiképp sem ajánlott kihagyni a száztizenegy méterrel a Maas völgye felett magasodó Citadellát sem. Különleges élményt nyújt a hihetetlenül modern Liège-Guillemins vasútállomás is, ahol évente közel tízmillió utas fordul meg. Az épületet az a spanyol építész, Santiago Calatrava tervezte, akinek a nevéhez a Lyon Gare de Saint-Exupéry és a Lisszabon Oriente pályaudvar is fűződik. 

A város látnivalóinak sorából kihagyhatatlan a Montagne de Buerenhez vezető út a maga háromszázhetvennégy fokból álló lépcsősorával, amelyen a COVID-19-világjárvány idején Louis-Philippe Loncke belga felfedező-kalandor – egy tizenöt kilós hátizsákkal – 135-ször ment fel, s le. Ezzel a hatvanöt és fél órát igénybe vevő mutatvánnyal azt kívánta bizonyítani, hogy az ember még a pandémia időszakában is találhat fizikai kihívásokat az otthonához közel.

A városban az utcai művészet kedvelői sem maradnak érdekesség nélkül, ugyanis Liège sok házfalra festett freskót rejteget, melyek üde színt és melegséget kölcsönöznek az utcaképnek. Az éjszakai nyüzsgést is kedvelő turistáknak szinte kötelező ellátogatniuk a három utca kereszteződésében álló Le Carré-ba, amit a liège-i éjszakai élet szívének neveznek, s ahol egymást érik a pubok, bárok és kocsmák.  

Liège éjszakai látképe

Múzeumi kavalkád

A „Látogass meg többet, költs kevesebbet!” mottóval hirdetett Liège Visit Pass megváltásával tizennyolc euróért juthatunk be a város tizenhárom múzeumába, köztük a XVI. század végi, XVII. század eleji történelmi kúriából kialakított Le Grand Curtius Museumba. Belgium eme egyik leggazdagabb művészeti és történelmi intézményében a közönség egy több mint ötezer négyzetméteres térben fedezheti fel az egykori Fegyvermúzeum, Üvegmúzeum, Régészeti és Dekoratív Művészeti Múzeum, valamint Vallási és Mosan Művészeti Múzeum korábbi kollekcióinak egyesített anyagát. 

A németül Lüttichnek írt város legjobb képzőművészeti múzeuma a La Boverie, amely lenyűgöző állandó gyűjteménynek ad otthont a reneszánsz korszaktól napjainkig, többek között Monet, Van Gogh, Picasso és Magritte munkáival. 

Az André-Modeste Grétry szülőházából kialakított Musée Grétry a névadó francia zeneszerzőhöz, a francia vígoperák mesteréhez kapcsolódó személyes tárgyak és dokumentumok gyűjteményét mutatja be, mely igazi kuriózumnak számít. 

A 2012 októberében nyílt Musée du Luminaire a világítástechnika szerelmeseinek lehet kitűnő célpont: kiállítási tárgyai időrendben kalauzolják a látogatót az őskortól a XXI. századig világszerte használt világítóeszközök birodalmában. 

Különleges élményt kínál a 2014-ben megnyílt La Cité Miroir (Tükörváros) felkeresése. Az egykori uszodából kialakított civil tér különleges atmoszféráját az adja, hogy a helyiségek nagy része, így a csempézett padló is, eredeti állapotában, még uszodaként funkcionáló korából maradt fenn. A központ rövid idő alatt Liège egyik fő kulturális intézményévé vált – nyitásának hetében huszonkétezer látogatót vonzott.

Éjszakai fényinstalláció a Musée de la Vie wallonne történelmi udvarán, Liège-ben (fotó: JM Léonard, forrás: Visit Ardenne)

Nagyszabású rendezvények

Liège városa évről évre otthont ad több hagyományőrző programnak, illetve fesztiválnak – ezek időpontját is érdemes szem előtt tartani odautazásunk megtervezése előtt. Az Outremeuse negyed a színtere a minden év augusztus 15-én megrendezendő „Le Quinze Août” („Augusztus 15”) nevet viselő ünnepségnek, mely egy Szűz Máriának szentelt, helyi hagyományokat bemutató fesztivál, körmenettel, bolhapiaccal és koncertekkel. Ha a látogatásunkat télre tervezzük, érdemes a december 6-a körül tartandó Szent Miklós-ünnepséghez igazodnunk. A rendezvény egyik különleges programjában egyetemi hallgatók koldulnak pénzt a városlakóktól koszos laboratóriumi köpenyekben mászkálva. 

A zene szerelmeseit 1991 óta várja késő tavasszal a Jazz à Liège (Jazz Liège-ben). A 2025-ös – május 8-a és 11-e között tartott – rendezvény mind a négy napjának összes programjára érvényes bérlethez százhatvanhárom euróért juthattak hozzá a jazz szerelmesei. A más zenei műfajt kedvelőknek igazi ínyencség a nemrég felújított Vallóniai Királyi Opera, ugyanakkor a városban járva meghallgathatjuk a nemzetközi hírű Liège-i Királyi Filharmonikus Zenekart, vagy beülhetünk a Théâtre de Liège (Liège-i Színház) előadásaira.

Sportrajongóként ajánlott tavaszra időzíteni a látogatásunkat, ugyanis ilyenkor a Liège–Bastogne–Liège országúti kerékpárverseny alkalmából a kerékpározóké a terep a környéken.

Liège-től a filmkultúra sem idegen: a FIFCL, vagyis Festival international du film de comédie de Liège (Liège-i Nemzetközi Vígjátékfesztivál) minden évben sok vendéget vonz. A program keretében már többször tiszteletét tette a városban Jean-Claude Van Damme belga filmsztár is.

Liège lurkókkal

A város a gyere(ke)kkel utazóknak is kínál különleges csemegéket. A Le trésor de Saint Lambert (Szent Lambert kincse) című képregénnyel a kicsik egy nagyjából két kilométeres séta során fedezhetik fel a történelmi központ utcáit, illetve választhatnak szórakoztató kincsvadászatot is, mely a Citadella környékének bebarangolására hívja őket. Az ötévesnél idősebb korosztály számára a szülők játékos oktatófüzetet vásárolhatnak, amely többek között színezéssel és rejtvényfejtéssel teszi szórakoztatóbbá a városi kalandozást. A nyolcadik életévüket betöltött csemeték mini nyomozós játék keretében ismerkedhetnek Liège látnivalóival. Rejtvényfejtő kiadvány is kapható, amit tizenkét éven felülieknek ajánlanak.  

Az eredeti cikk a 2025 áprilisában kiadott, Belgium kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: A Saint-Barthélemy-templom tornyai Liège városában (fotó: Céline Lecomte, forrás: Visit Ardenne)

Lásd még:

Kulturális és turisztikai paradicsom: Vallónia – Több, mint a csoki és a sör fellegvára

Kis nagy város: Brüsszel

Antwerpen, a rubensi örökséggel átfont gyémántváros – Látogatás Flandria egyik legfontosabb kulturális csomópontjában

Flandria földje – A kulturális aranybánya

Az ország, ahol három kulturális miniszter van – Hogy néz ki a kultúra finanszírozása Belgiumban?

Ahol nem egyszerű turisták, hanem vendégek lehetünk – Kalandozások Gentben

Belgium művészeti és vállalati kapcsolatai – Bemutattuk legfrissebb lapszámunkat

„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében” – Új irodába költözött a Christie’s aukciósház brüsszeli kirendeltsége, amely reményeik szerint a gyűjtők kulturális központjává válik