Annie Leibovitz Ukrajnában készült képei is láthatóak a Capa Központ új tárlatán

Határátlépések – A képek politikája címmel nyílt új kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban; a tárlaton húsz, különböző országbeli művész százötven fotója és videóinstallációja látható. A kiállítás amellett, hogy körüljárja, egy országot miként tesznek láthatóvá az oda érkező külföldi fotósokkal szemben az ott élő fotográfusok, több olyan alkotó műveit is felvonultatja, amelyek közvetlenül reagálnak a tavaly február óta Ukrajnában zajló háborúra. A tárlat többek között Borisz Mikhajlov, Rafal Milach, Annie Leibovitz, Makszim Dondiuk, Jevhen Maloletka, a The New York Times nyomozócsoportja, Robert Capa és Martin Parr munkáit is bemutatja.

Oroszország Ukrajna elleni inváziójáig a területszerzést célzó agressziók csupán történelmi jelenségnek tűntek. A szuverén nemzetállamok világában a határok az állandósult helyzetet szimbolizálják. Olyan rögzített demarkációs vonalaknak tűnnek, amelyek kijelölik a fennhatóságok, a területek és a társadalmi rendszerek határait. A XXI. század háborúi eddig az eszmékről és a befolyási övezetekről szóltak: bár a kábítószer elleni küzdelem és a terrorizmus elleni harc esetenként kormányok bukásához is vezetett, de nem a földszerzésről szólt. Az immateriális digitális világ is archaikussá és elavulttá teszi az annexiót.

Evgeniy Maloletka felvétele (forrás: Capa Központ)

A Krím-félsziget 2014-es lerohanása és elfoglalása, valamint a 2022. február 24-i invázió újból felhívta az európai polgárok figyelmét arra, hogy a határok erőszakos megváltoztatása ma is politikai cél lehet. Ha összehasonlítunk egy 1900-as években készült Európa-térképet egy maival, nehéz olyan határvonalakat találni, amelyek nem változtak meg az elmúlt százhúsz évben. Magyarország minden bizonnyal egyike azon országoknak, amelyek határvonalai a legradikálisabban alakultak át. Az ország története a földrajz és a történelem révén összefonódik Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával, Romániával és nem utolsósorban Ukrajnával.

A kiállítás a határok és a határok kijelölésének megvizsgálásával történelmi, kulturális és a médiával összefüggő vonatkoztatási rendszereket tár fel: a témát a tárlat fényképek segítségével tanulmányozza, különös tekintettel a fotók közlésének módjára és terjesztésre, valamint a mögöttes mechanizmusokra. Különös hangsúlyt kap a fényképeknek a hírcsatornákon és a közösségi médiában történő felhasználása.

Rachinskiy Revkovskiy: Sky invasion, 2022, March (forrás: Capa Központ)

A kiállítás az ukrajnai háborút helyezi előtérbe: a bemutatott példák bizonyítják, hogy a fotográfia eszközét milyen mértékben használják fel politikai és kollektív nyilatkozatok létrehozására és támogatására. Ebben nem csak az Ukrajna elleni agresszív háború kitörése óta játszanak szerepet a képi tartalmak eltolódásával kapcsolatos olyan kérdések, mint például, valódiak-e a fotók, referenciaként hivatkozhatunk rájuk a világunkban, retusáltak vagy teljesen manipuláltak-e és ki a felelős mindezért, ki próbálkozik ezzel bizonyos érdekek érvényesítése érdekében.

Boris Mikhailov felvétele (forrás: Capa Központ)

A kiállítás június 2. és augusztus 20. között a legnagyobb ausztriai fotóbiennálé, a bécsi Foto Wien részeként volt látható. A tárlat kurátorai Kateryna Radchenko, az Odesa Photo Days Festival alapítója és Felix Hoffman művészettörténész, a Foto Arsenal Wien és a Foto Wien művészeti vezetője.

A 2024. január 14-ig látogatható tárlatról további információk: ITT. 

Lásd még:

Játék és művészet
– Bartha Máté nyerte el a Budapest Fotográfiai Ösztöndíjat

Közösségi finanszírozással gyűjt fotóalbumra a Pictorial Collective

„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”

Budapest a fotóművészetet magas színvonalon képviselő intézményekben is gazdag

Nyitókép: Robert Capa: Ukrajna, 1947, részlet (forrás: Magnum Photos)