„Az előítéletre a személyes kapcsolat a legjobb gyógyír”

Wirtz Ágnest hallgatni élmény, beszéljen művészetről, szóljon bíztatóan egy állami gondozásban élő kisgyermekhez, vagy válaszoljon újságírói kérdésekre. Az ő lelkesedése, elkötelezettsége a motorja az immár tizenöt éve működő Világszép Alapítványnak. Az intézetben, nevelőszülőknél felnövő gyerekek életét harminc munkatársával és száznál is több önkéntessel igyekszik könnyebbé tenni. Ehhez a körhöz csatlakozott most huszonöt kortárs képzőművész – és csatlakozhat bárki, aki szeptemberben részt vesz a Világszép korTÁRS kapcsolódások aukción. A projektről, az alapítványról és a művészet erejéről beszélgettünk.

Miért a művészettel kötötte össze a gyermekek támogatását öt évvel ezelőtt, az első Világszép Kapcsolódások projektben?

Két oka van, mindkettő fontos. Kezdem a gyakorlatival: pénzre volt és van most is szükségünk. Az első aukció idején volt tízéves az alapítvány, amit 2010-ben, németországi életünket hátrahagyva és a családi céget eladva indítottunk útjára a férjemmel, Albrechttel. Az első öt-hat évben nem szorultunk pályázatokra, nem azok elnyeréséhez vagy hiányához kellett igazítanunk a tevékenységünket. Ez óriási luxus volt, csakis a szakmaiságra fókuszálhattunk, minden energiánkat a lényegre – a gyerekekre – fordíthattuk.

Művészettörténész vagyok, tehát nem a vállalati szférából érkezve hoztam létre az alapítványt, ezért különösen büszke vagyok arra, hogy már a kezdetektől profi szervezetként működik nonprofit alapítványunk. Gyakori kritika ugyanis a civilekkel szemben, hogy kevéssé szakszerűek a szervezetük menedzselésében. Pedig ez nem is lehetne kérdés, ezeket a vállalkozásokat ugyanolyan átláthatóan kell működtetni, mint egy nagy, forprofit céget. Büszkén mondhatom, hogy csodálatos szakember a Világszép CEO-ja: Marton Kriszta nagy tudású közgazdász, aki eszméletlenül jól kezeli a harmincfős céget, ahol a főmunkatársak mellett még száz önkéntes is dolgozik.

Az indulás után néhány évvel olyan nagyra nőtt a Világszép, hogy magántőkéből már nem tudtuk finanszírozni a működését, így megismerkedtünk a fundraising világával. Hosszan mesélhetnék erről is, nem kis kihívás ma Magyarországon pénzt gyűjteni, ezt nekünk is meg kellett tanulnunk: mely célcsoporthoz hogyan szólhatunk. Mert az állami gondoskodásban élő gyerekeket nem könnyű egy szóval „elmagyarázni”. A társadalomban élő fájdalmas tévhitek és előítéletek skálája széles, az „aranyfürtös árva kislánytól” a „minek segítsük a leendő börtöntölteléknek?” típusú gondolatokig terjed.  Ha objektív választ akarok adni az utóbbi kérdésre: éppen azért, mert ma Magyarországon minden 69. gyerek állami gondozásban él. Találkozunk velük az utcán, a gyerekünk mellett az iskolában, később a munkaerőpiacon. Ha azt akarjuk, hogy a társadalom hasznos tagjai legyenek, támogatnunk kell őket. De egyértelmű a válasz akkor is, ha hagyom az objektivitást és a szívemből szólok: mindenkinek jár az alaphumánum.

Fotó: Turós Balázs

A másik ok: aki szereti és figyelemmel kíséri a kortárs műtárgypiacot, az tudja, hogy egy-egy alkotásért sokan többet adnak ki, mint amennyit támogatásként valamely civil szervezet kap, még akkor is, ha hónapokig jár a képviselője egy marketingvezető nyakára. Ez egészen egyszerűen így van, el kell fogadni. Mivel nagyon közel áll hozzám a kortárs művészet világa, adta magát a gondolat, hogy ezen keresztül kapcsolódjanak hozzánk azok, akik segítenének az alapítványnak.

2021-ben nagy sikerrel zárult a Világszép Kapcsolódások első aukciója. Honnan jött az ötlet?

Jó barátom, Alföldi Róbert már hosszú évek óta hallgatja, ahogyan beszélek a Világszépről. De nem csak hallgatja, többször is eljött Paloznakra, a táborunkba, szóval jól ismer minket, gyakran találkozott a gyerekekkel és az önkéntesekkel is. Robi szenvedélyes műgyűjtő, az alapítvány mellett szeretünk művészetről is beszélgetni, ezért őt kértem meg, segítsen: találjunk húsz olyan kortárs alkotót, akik nyitottak lennének arra, hogy képet adjanak nekünk, amit elárverezhetünk. Nem fiókból előrántottat, hanem új alkotást, olyat, amelyet Világszép gyerekek inspiráltak. Fontosnak tartom, hogy ezek a művészek, akik a társadalom sok tagjának példaképei, bizonyítsák, hogy az előítéletekre a legjobb gyógyír a személyes kapcsolat. 

Zárójeles megjegyzés: alapvetően 2020-ra, a tizedik születésnapunkra terveztük az aukciót és a kiállítást is, csak közbejött a világjárvány. 

Mit ad önnek ez a kezdeményezés?

Összeköthetem életem két legfontosabb területét, a Világszép gyerekeket és a művészetet. Németországi kurátori karrierem során is a legemlékezetesebb projektem az volt, amikor kicsikkel dolgozhattam. Hiszem, hogy a fiatalok a legjobb társak abban, hogy a művészet igazán kortárssá váljon. Emlékeztetnek arra, hogy egy-egy alkotásnál nem az a lényeg, hogy mit tudunk a háttértörténetéről, a festőről, annak életművéről vagy a korszakról, amelyben dolgozott, hanem az, hogy itt és most tudunk-e kapcsolódni hozzá. Teljesen mindegy, hogy a kép egy geometriai absztrakció vagy bármi más, hogy az alkotója hova, melyik iskolához tartozik. Nemrég találkoztak a gyerekek Bukta Imrével, egészen elképesztő volt, ahogyan reagáltak a mester műveire, pedig fogalmuk sem volt, kivel állnak szemben, milyen díjakat nyert élete során, mennyire elismert alkotó.

Bukta Imre Világszép gyerekekkel alkot (fotó: Turós Balázs)

Hogyan hatottak a fiatalokra ezek a találkozások?

Az első Világszép együttműködésben vett részt Nóri, aki akkoriban éppen az édesapját kereste. A Facebookra is kitett egy képet, amiről úgy gondolta, őt és az apukáját ábrázolja. Nemes Csaba akkoriban figuratív alkotásokon dolgozott, azt gondoltam, a fénykép megfestése jó téma lehetne. Felhívtam a lányt, elmeséltem neki, hogy megosztottam Csabával a történetét, lenne-e kedve találkozni a festővel. Nagy csönd a vonal másik végén. Kérdezgetem: „Megbántottalak valamivel? Nem kellett volna elmondanom a történetedet?” Hosszú idő után megszólal: „Te meséltél rólam valakinek?” Ilyenek ezek a gyerekek. Szülőként állandóan dicsekszünk a csemetéinkről, ez a természetes, de ezekről a fiatalokról nem beszél senki. Főleg nem egy híres művésznek. Szóval Csaba megfestette a képet a fotó alapján, utána még találkoztak máskor is, Nórival másfél évvel később is együtt mentünk egy kiállításmegnyitójára. Jellemző, hogy a fiatalok azóta is követik a festőjüket az Instagramon, a közösségi médiában, figyelemmel kísérik a munkásságukat.

Nemes Csaba workshopot tart (fotó: Turós Balázs)

De említhetném a fiatalembert, akit Nádler Istvánnal kötöttem össze. A fiú éppen akkor lett tizennyolc éves, néhány héttel korábban költözött el a nevelőszüleitől, borzalmas lelki állapotban. Ebben a helyzetben, ő, aki korábban nem találkozott Nádler műveivel – és egyáltalán: kortárs képzőművészeti alkotásokkal sem –, azonnal kapcsolatba került velük, olyan elemi erővel hatottak rá. Nem sokkal később egy újabb találkozóra, egy kötetlen grillezésre már keze munkájával, három absztrakt művel érkezett meg, amelyeket Istvánnak ajándékozott – ezek a képek máig a művész otthonának falát díszítik.

Felejthetetlen élmény volt látni a srácokat a kiállításmegnyitón, ahogyan az általuk inspirált művek előtt álltak, gyakorlatilag tárlatvezetést tartottak az ismerőseiknek, anélkül, hogy tudták volna, mennyire szakszerűen magyaráznak a képekről.

Nádler István Világszép gyerekek között (fotó: Turós Balázs)

Mennyiben volt más a 2021-es aukció a mostanihoz képest?

Az alkotók találkoztak egy-egy gyerekkel, és ezekből az alkalmakból, beszélgetésekből születtek meg a képek, amelyeket elárvereztünk. Nagyon szép, nagy sikerű projekt volt. Éljenek a művészek, akik az idejüket, a figyelmüket, a szívüket, a lelküket adják ezért, hiszen az elkészült műért kifizetett összeg nem hozzájuk, hanem az alapítványhoz került! Ugyanis mindannyian lemondtak az aukció bevételéről. A legjobb az egészben az volt, hogy már az árverés után kérdezgették: mikor lesz ilyen legközelebb? Pedig nem akartam folytatást, képtelen vagyok kétszer megcsinálni ugyanazt. Ez esetben viszont annyira motivált az aukció sikere, hogy belementem.

Most újra kerek szülinapot ünneplünk. Az eltelt időben a hétköznapi munkám mellett kitaláltam, hogyan bővíthetnénk a korábbi programot. Egyértelmű volt, hogy a gyerekeknek és a művészeknek találkozniuk kell, de ezúttal szerettem volna jobban bevonni a fiatalokat. És itt jön be a másik nagy téma, a tehetséggondozás. Hiszem, hogy mindenki tehetséges valamiben, mi pedig segítünk megtalálni azt, amiben kiteljesedhet. Nem győzöm hangsúlyozni: ez a projekt nem arról szól, hogy csak azokat a fiatalokat hívom meg, akik tehetségesek az alkotásban, rajzolásban. Ez a projekt a kapcsolódásról szólt, például művész és gyerek, műalkotás és gyerek között. Mély meggyőződésem, hogy mindannyian gazdagabbak leszünk attól, ha mi is, mint a gyerekek, bátran merünk kapcsolódni a művészethez és kipróbáljuk az alkotás örömét. Így most workshopokat is rendezünk. Különböző korosztályok szerint érkezik kettő-három-öt fiatal (több mint ötvenen vesznek részt a projektben), akik néhány órát együtt töltenek egy-egy művésszel. Fontos, hogy ezeket az alkalmakat a gyerekek számára érzelmileg biztonságos, ismert térbe szervezzük: itt, az alapítvány épületében találkoznak és jelen vagyok én is meg csodálatos fotósunk, videósunk, Turós Balázs is, akit a gyerekek már jól ismernek a táborokból. Az alkalmakra a művész magával hoz egy alkotást – ez lehet régebbi, de akár kifejezetten erre a workshopra készített mű is –, amiről a srácok beszélgethetnek, elmesélhetik, milyen érzelmet vált ki belőlük, mit gondolnak róla, milyen párhuzamokat fedeznek fel a kép és az életük között. Tapasztalják, hogy a művészet rólunk, a befogadókról szól. Nemes Csaba a Szabadságharcos című művét hozta magával, annak kapcsán például arról kérdeztük a kisiskolás korú gyerekeket, mit gondolnak: ki a hős? Nagyon érdekes gondolatokat osztottak meg velünk. A beszélgetés után rendszerint közösen alkotnak a festővel – Csaba művére fel is került az egyik résztvevő srác sziluettje.

Horváth Lóczi Judit és alkotótársai (fotó: Turós Balázs)

Kifejezetten inspiráló volt Horváth Lóczi Judit workshopja is: egy geometriai absztrakción dolgozott három kamasz lánnyal. Az egyikük fantasztikusan rajzol, a másik csodálatos verseket ír, a harmadik pedig gyönyörűen énekel – így került fel a képre egy vers, egy dalszöveg és az eredeti művet kiegészítő néhány kép, ezek mindegyike a bántalmazásról, a szexuális visszaélésről szól. A háttérfestésben Judit is benne volt, együtt alkották meg azt a művet, amely majd a kiállításon is szerepel. Idén ugyanis így áll össze a Ludwig Múzeumban helyet kapó tárlat: minden alkotótól három-három festmény lesz látható. Az első, amit a workshopra hozott, a második, amin a fiatalokkal közösen dolgozott és a harmadik, amelyet a találkozóból inspirálva alkot meg – ez utóbbira lehet licitálni majd a jótékonysági aukción. Elképesztően exkluzív és izgalmas kiállítás lesz, fantasztikus, színes személyiségek, utánozhatatlan művészek képei kerülnek falra. Ez a nagyon erős és egyben nagyon színes festői csapat sohasem szerepelt még kiállításon így, egymás mellett.

Wirtz Ágnes egy workshopon (fotó: Turós Balázs)

Kiket várnak az aukcióra?

Első körben azokat szeretnénk megszólítani, akik már évek óta kiemelt támogatóink. Őket itt, a Világszépnél Patrónusoknak nevezzük. Patrónus az, aki három éven keresztül havi ötvenezer forinttal segít egy gyereket. Zárójeles megjegyzés: a művészet a Patrónus Klubunkban is tetten érhető. A szimbólumát Nádler István festette meg, a címe: Feltétel nélküli szeretet. Mindenki, aki belép a klubba, megkapja a mű giclée nyomatát, ezeket Pista számozta és alá is írta.

A patrónusok mellett várunk az árverésre mindenkit, aki vásárolna ezekből a fantasztikus művekből. Az esemény zártkörű, előzetes regisztrációval lehet részt venni, mert szeretnénk, ha olyanok jelennének ott meg, akik valóban licitálnak. Persze nem célunk vagyoni helyzete miatt bárkit kizárni, ezért alacsonyabb árfekvésben különböző merchandise termékek is megvásárolhatók.

Alkotók Varga Rita workshopján (fotó: Turós Balázs)

Az aukción túl hogyan segíthetünk?

Első lépésként azzal, ha minél többen ellátogatnak a Ludwig Múzeumba 2025. szeptember 12. és október 12. között. A kiállítás alatt nagyon izgalmas tárlatvezetéseket is tartunk – ezekről időben hírt adunk az érdeklődőknek. Adományért cserébe lehet majd részt venni ezeken a ritka klassz eseményeken, ezzel támogatva alapítványunk munkáját. Hiteles szakemberek, színészek, művészek álltak az ügy mellé, velük együtt vezetem majd ezeket az alkalmakat. Ott lesz például Orvos-Tóth Noémi, aki több workshopon is részt vett már, és kezdetektől intenzíven támogatja a projektet, kurátor társam, Alföldi Róbert, aztán Winkler Nóra, Steigervald Krisztián és Mácsai Pál is. És még sok meglepetést tartogatunk – ezeket szeptemberig lassan feltárjuk. 

Egymillió forint adományért cégek is vásárolhatnak egy-egy exkluzív tárlatvezetést a munkatársaiknak, partnereiknek. Ezzel mindenki minimum duplán kap: egyfelől a nem mindennapi művészeti projekt élményének a prezentációját, másfelől a felemelő örömöt, hogy mindezzel többszörösen hátrányos helyzetű fiatalokat, gyerekeket támogatnak.

Emellett készül egy katalógus is, amelyre nagyon büszke vagyok: az Open Books kiadónál jelenik meg, ötszáz számozott példányban. Különleges könyv, minden példány borítója más lesz. Csodálatos grafikusunk, Hitka Viktória ugyanis azt találta ki, hogy a nyomdai ívet a gyerekek fessék meg a művészekkel együtt. Ezt az ívet a Pauker Nyomda szakemberei szétvágják – nekik ez óriási macera, mégis bevállalták –, ebből készül majd az ötszáz különböző borító, utalva mindannyiunk különbözőségére és összetartozására. A kötetet meg lehet majd vásárolni a webshopon és a Ludwigban is.

Fotó: Turós Balázs

Milyen cégek támogatják az eseményt?

Fő szponzorunk a Porsche Centrum Budapest. Nagy öröm, hogy rajtuk kívül több cég is mellénk állt, ki szponzorációval, ki egyéb, a tevékenységéhez illő támogatással. Magunk mellett tudhatjuk a Raiffeisen Bankot, a WING Zrt.-t, akiknek a projekt filmes dokumentációinak finanszírozását köszönhetjük, a CEWE Magyarországot, amely cég többek közt abban segít, hogy a workshopokon készült werkfotókat kiváló minőségben kinyomtatva mutathassuk be a kiállításon, a CMS pedig nem csak patrónusként van mellettünk, de bárminemű jogi problémával fordulhatunk hozzájuk – nem csak mi, de a mentoraink is kérhetnek tanácsot pártfogoltjaiknak. Sok cégnél még mindig azt gondolják, hogy csak az anyagi támogatásnak örülünk, pedig dehogy: szaktudásukkal, kapcsolati hálójukkal, idejükkel is sokat tehetnek értünk vagy bármely jó ügyért, művészeti, esetleg társadalmi kezdeményezésért.

Ki határozza meg a művek kikiáltási árát?

Mindegyik alkotás más összegről indul. Rechnitzer Zsófia galériatulajdonos – aki önkéntesként támogat, és segített már öt éve is – mint nagyszerű szakember a galériákkal, a művészekkel és velünk, kurátorokkal egyeztetve segít a kikiáltási árak meghatározásában. Az első aukción erős volt a nyomás a galériák részéről, hogy nem mehetnek el piaci ár alatt a művek, én pedig már akkor nagy mellénnyel mondtam: garantálom, hogy afölött ütjük le az összes alkotást. Így is lett, erős licitháborúk alakultak ki.

Wirtz Ágnes (fotó: Emmer László)

Mire számít, mekkora összeg folyik majd be az egész akció során az aukcióval, a tárlatvezetésekkel, a könyveladással együtt?

A legnagyobb álmom, hogy nyolcvanmillió forint körüli összeg gyűljön össze. Ez talán túl nagy álom, de tudni kell, hogy a Világszép éves költségvetése 320 millió forint, minden segítségnek nagyon örülünk. A patrónusok támogatásának, az adó-egyszázalékok felajánlásának. De az aukció azért is fontos, mert e művek tükrében a gyerekeket is más fényben mutathatjuk be: mint alkotótársakat, partnereket, akik híres festőket inspirálnak. Hogy híresek, ezt mindig kiemelem, még akkor is, ha a művészek többször legyintenek, hagyjam már. De nem hagyom, ezzel is szeretném jelezni az egész projekt fontosságát, érezzék a gyerekek is, érezze minden résztvevő, hogy nem mindennapi dolog történik itt.

A Világszép Alapítványról, a Kortárs Kapcsolódások programról és az alapítvány egyéb tevékenységeiről ITT olvashatnak bővebben.

A Wirtz Ágnes 2025. március 27-én, az Art is Business Connetions eseményén is bemutatja a projektet, amely alkalomra jegyet vásárolni ITT lehet.

Nyitókép: Wirtz Ágnes (fotó: Emmer László)

Lásd még:

Világszép Kapcsolódások – Magyarországon huszonnégyezer gyerekről a saját szülei helyett az állam gondoskodik. Élethelyzetüket sokszor csak művészek közvetítésével van módunk megérteni, átérezni.

„Az emberség kellékei”: fontos ügyeket támogat a Radnóti Színház – Ikonikus színházi kellékek kerülnek kalapács alá