BOZAR – avagy a nyitott kapuk művészete

Intenzív, személyes, egyszeri, megismételhetetlen élmény nyújtásának szándéka vezérelte és vezérli mind a mai napig Brüsszel és Európa egyik kulturális büszkesége, az Európai Kultúra Házaként híressé vált BOZAR alkotóit. Az épület „lánykori” neve Palais des Beaux-Arts (Szépművészetek Palotája) volt, és a város történelmi centrumában, a Művészetek hegyén (Mont des Arts), könyvtárak, múzeumok, kongresszusi palota szomszédságában „látta meg a napvilágot”.  A szecesszió egyik legjelesebb építészeti műve a központi pályaudvarhoz és az európai intézményekhez egyaránt közel található. 

1928-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a BOZAR, amelyet a legendás belga építész, Victor Horta tervezett. Az épület érdekessége, világviszonylatban is fő vonzereje a multifunkcionalitása. Koncertek, filmvetítések, konferenciák, időszaki kiállítások, felolvasóestek, irodalmi és színházi előadások is helyet kapnak a falai között. Emellett egy Michelin-csillagos étteremnek és egy városszerte népszerű sörözőnek is otthont ad. 

A BOZAR otthona, a Palais des Beaux-Arts épülete (forrás / fotó: BOZAR / Poppr)

A BOZAR kultúrafilozófiájához mindig is hozzátartozott olyan művészi programok bemutatása, amelyek megnyitják az elmét, kapcsolatot teremtenek emberek, helyek és ötletek között, felfedezőútra inspirálva a ház vendégeit. A tekintélyes, kétezer ülőhelyes, Henry Le Boeuf mecénás bankár nevét viselő (Salle M Henry Le Boeuf), tojás alakú terem klasszikus koncertek, ének-, zongoraversenyek színhelye. Az ötszáz férőhelyes Salle M, a kétszáz nézőt befogató Studio impozáns terei belga és nemzetközi művészek számára egyaránt platformot kínálnak. A BOZAR-ban a korábbi évtizedekben előnyt élveztek a vizuális művészetek és a zene, majd némi szemléletváltást követően a programok kiegészültek az előadó-művészetek egyéb ágaival és a mozival.

„Számomra a BOZAR a művészeti és szellemi élet egyik zászlóshajója nemcsak Brüsszelben, hanem a világon is, olyan hely, amely képes volt korokon átívelni, tükrözni azok ingadozásait és fejlődését. Ebben a házban mind az alkotókat, mind a közönséget és a háttércsapatot a művészet ereje hajtja. A művészet alapvető szerepet játszik a társadalomban, egy teljesen átalakulóban lévő világban. Teret nyit a változásnak akár személyes szinten, akár tágabb közösségben. Manapság hatalmas kihívásokkal teli fordulópontot élünk meg, etikai, demográfiai, ökológiai értelemben és a demokráciát illetően is. A BOZAR olyan, mint egy laboratórium, ahol együtt teszteljük a pozitív változás lehetőségeit: hogyan járulhat hozzá a művészet az átfogó átalakuláshoz? A BOZAR-projekt demokratikus és etikai értékeken alapul, az itt zajló kreatív folyamatok elősegíthetik egy befogadóbb, egyenlőbb és fenntarthatóbb társadalom kialakulását” – mondja Christophe Slagmuylder művészettörténész, az intézmény igazgatója, aki hatéves mandátumának második évét tölti a legendás kulturális központ élén.

A Henry Le Boeuf koncertterem (fotó: Mikaël Falke)

A brüsszeli Palais des Beaux-Arts – építészeti stílusa és sokrétű tevékenysége miatt – az újdonság erejével hatott a maga idejében. Victor Horta, a kor egyik legfontosabb építésze a modernitás, a dekoratív iparművészet hatására tervezett jó pár épületet (a brüsszeli Hotel Tassel, a Képregény Múzeum, a Belga Munkáspárt 1960-as évek közepén lebontásra ítélt székháza), amelyek az UNESCO-világörökség részeit képezik. Polihisztor volt abban az értelemben, hogy letapogatta, figyelemmel kísérte, olykor beemelte tervezői munkásságába a különböző művészeti – zenei, építészeti, festészeti, iparművészeti – törekvéseket. Zeneelméletet is tanult a genti konzervatóriumban, amíg el nem tanácsolták fegyelmezést nem tűrő természete miatt. Egy barátja hatására az építészeti karon kötött ki, majd beszippantotta az 1910-es évek Párizsának forrongó művészvilága. Egy montmartre-i tervezőirodában kapott állást, megismerkedett impresszionista festőkkel is. A párizsi kitérőt a belga főváros, Brüsszel meghódítása követte: hamar keresett építész lett, lakóházakat, üzleteket, középületeket tervezett. Élete főművének a Palais des Beaux-Arts épületét tekintette, nem véletlenül. A vasbeton és az üveg újfajta felhasználásával folytatott kísérletei a BOZAR tervezésében csúcsosodtak ki. Nem kisebb ambíciója volt, mint egy tökéletes térelrendezésű, többszintes építmény megalkotása, amely egyszerre hatalmas és láthatatlan, sokféle, mégis egységes, tekintélyt sugall, ugyanakkor rangtól, pénztárcától függetlenül mindenki számára nyitott. A végeredmény önmagáért beszél: a szecesszió tekergő vonalait és az art deco geometriai formáit a kubizmus letisztultságával ötvöző palota, amelynek tereit úgy alakította ki, hogy mindenhová beszűrődjön a természetes fény.

Részlet a BOZAR belső tereiből (fotó: Maxime Delvaux)

A Beaux-Arts fonetikus átirata, a bazár szóra emlékeztető BOZAR is jelzi, hogy nem egy elitista, historizáló, múltba révedő művészetfelfogás uralkodik az épület falai között. A minőségi szempontok, a nyitott kapuk elve alapján működik közel száz éve, sokszínű, kreatív, művészi programmal. A rue Ravenstein impozáns épületében helyet kapnak különféle vallon és flamand fesztiválok eseményei, a Belga Nemzeti Zenekar, a Filharmóniai Társaság koncertjei, irodái, irodalmi estek, képzőművészeti és képregény-kiállítások, gyerekprogramok. Világviszonylatban is kevés olyan intézmény található, amely szervesen illeszkedik egy multikulturális város és a művészetekkel eleven párbeszédet folytató társadalom mindennapjaiba.  

A művészeti projektek finanszírozására és a működési költségek fedezésére állami támogatásokat vesznek igénybe, partnerségek, jótékonysági adományok, valamint az eladásokból és a bérbeadásokból származó bevételek garantálják az intézmény pénzügyi egyensúlyát. Mint társadalmi célú részvénytársaságnak küldetése a kultúrához való széles körű hozzáférés elősegítése. Ennek érdekében saját tevékenységeket szerveznek, befogadnak külső produkciókat, és koprodukciókat készítenek partnerekkel. A működési költségek a szervezet összkiadásának 67 százalékát teszik ki. A jegyeladásból származó bevételen túl, az évente 3-5 millió eurós nettó pénzügyi kiegészítéshez elsősorban partnerségeken és adományokon keresztül jutnak.

Részlet a When We See Us című kiállításból (fotó: We Document Art)

A BOZAR 2025-ös vizuális projektjeinek fókuszában két átfogó tárlat és egy nyár végére tervezett installáció áll. A fokvárosi Zeitz Museum of Contemporary Art Africa szervezésében látható, miként ábrázolták az Afrikában és a kiterjedt diaszpórában élő művészek a mindennapjaikat az elmúlt évszázad során. A pán-afrikai figuratív festészet széles kaleidoszkópját bemutató, 2025. augusztus 25-ig látogatható When We See Us (Ahogy magunkat látjuk) című kiállítás olyan alapvető perspektívát tükröz, amely az afrikaiak és az afroleszármazottak önreprezentációját és szubjektivitását globális szinten tárja fel. A százhúsz művész által készített mintegy százötven alkotást hat témakörbe sorolják: mindennapi élet, öröm és lelkesedés, pihenés, érzékiség, spiritualitás és emancipáció. A gazdag és árnyalt képet nyújtó tárlat rávilágít a pán-afrikai vidámságra, rugalmasságra, az adott politikai-társadalmi, egzisztenciális helyzetekhez való alkalmazkodásra. Földrajzi, generációs és fogalmi kontextusban emeli ki a művészek és a műalkotások közötti kapcsolatokat, elősegítve az afrikaiak és afrodiaszpóra mélyebb megértését. 

Ezek az élénk festmények rezonálnak Berlinde De Bruyckere belga kortárs művész józan és szinte néma szobraira, illetve kontrasztot képeznek azokkal. A test formájú szobrok, installációk alkotójának első önálló kiállítása a BOZAR-ban valójában egy izgalmas vizuális párbeszéd más-más hátterű alkotókkal, akik az ő művészetét befolyásolták. De Bruyckere megszállottan az emberi állapot egyediségét helyezi alkotásai középpontjába. Inspirációs forrásai a keresztény ikonográfiák, a klasszikus mitológiák, a flamand mesterek munkái. Vizuális nyelvezetének alapjait kortárs kontextusba helyezi: a minket körülvevő erőszakot, az emberi szenvedés világméretű képeit, de a változás szépségét és reményét is felvillantja. 

Az elmúlt huszonöt év alkotásaiból láthatunk válogatást a Khóros című kiállításon, amely a görög tragédiák énekeseire és táncosaira utal, párbeszédben olyan művészek munkáival, akiket útitársaiként ír le. Hangok, témák, formák egyedi kombinációiban elevenednek meg Lucas Cranach, Peter Buggenhout, Patti Smith  és Pier Paolo Pasolini művei. (Berlinde De Bruyckere Khóros című kiállítását 2025. augusztus 31-ig lehet megtekinteni a BOZAR falai között.)

Michael Beutler építménye a BOZAR-ban (fotó: We Document Art)

Ahogyan a londoni Tate Modern híres Turbina-csarnokát néhány éve hatalmas játszótérré alakította egy dán alkotócsoport, úgy a BOZAR Horta-csarnokába készített játékos-lebegő-mozgóképes installációt egy német vizuális művész. A Victor Horta építész által egykor szoborteremnek szánt átjáróba Michael Beutler egy vízfelület tetején álló hengeres szerkezetet épített forgó platformmal, zoetróppal (mozgó alakokat mutató optikai játékszerrel), ami a filmvetítő korai elődje. A művész elképzelései tökéletesen egybeesnek a BOZAR vezetőinek terveivel: olyan hellyé varázsolni az eddig csak átjárónak használt csarnokot, ahol az emberek hosszabb időt tölthetnek, közösségi élményben részesülhetnek. 

Az eredeti cikk a 2025 áprilisában kiadott, Belgium kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: Látogató a When we see us tárlaton, a falon Tiffany Alfonseca munkája (forrás: BOZAR)

Lásd még:

Halló, Fine Art Group? Tudnának segíteni? Van egy Caravaggióm… – Így működik a független művészeti tanácsadó csoport

A Belga Nemzeti Bank gyűjteménye a kortárs művészekre összpontosít – A kétezernél is több darabot számláló kollekció mára megkerülhetetlenné vált az ország kulturális életében

Egy biztonságos menedék a periférián – A belga Z33 komplexum a kortárs művészet, az építészet és a dizájn metszéspontja

Eurómilliók a Sablonban – A Brussels Art Square különleges világa

Mi köze volt Napóleonnak a művészethez? – A belga királyi szépművészeti gyűjtemény

„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében” – Új irodába költözött a Christie’s aukciósház brüsszeli kirendeltsége, amely reményeik szerint a gyűjtők kulturális központjává válik

Az ország, ahol három kulturális miniszter van – Hogy néz ki a kultúra finanszírozása Belgiumban?

Belgium művészeti és vállalati kapcsolatai – Bemutattuk legfrissebb lapszámunkat