Budapest, a szórakoztató város

A főúri és nagypolgári közönség örömére már 1833 januárjában megnyitotta kapuit a Redoute, ahol táncestek, koncertek, színházi előadások követték egymást, de ezen a helyen került sor az Első Magyar Iparműkiállításra is. Miután a Redoute-ot a szabadságharc idején súlyos károk érték, lebontották, és a helyén épült meg a ma is álló Pesti Vigadó romantikus stílusú épülete keleti építészeti jegyekkel, Feszl Frigyes tervei szerint. Ezt 1865-ben adták át, és kulturális funkcióján túl fontos események helyszínévé is vált. Itt született meg 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével Budapest; itt tartotta alakuló gyűlését az új fővárosi képviselő-testület, és itt választották meg az első főpolgármestert, Ráth Károlyt.

Vigadó tér, a Vigadó és előtte a Hangli kioszk. A felvétel 1877 körül készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

Akadtak persze a Pesti Vigadónál kevésbé elegáns helyek is a szabadidő eltöltéséhez. A Városligetben mutatványosbódék, körhinták és más csodák várták az érdeklődőket, a városban megjelentek az első mulatóhelyek. Ezek kezdetben a Király utcában összpontosultak. Mindenekelőtt a Király utcai Blau Katze, azaz a Kék Macska mulató vezette be a vendégek műsoros szórakoztatását a XIX. század közepén; repertoárja pajzán jelenetekből és dalokból állt. A kellemes időtöltéshez ledér hölgyek is akadtak. A Kék Macska példáját később egyre többen követték, 1865-ben megnyílt az első nagy méretű orfeum, a szintén rossz hírű Neue Welt (Új Világ) is a mostani Vígszínház területén.

Erzsébet körút 31., Royal Orfeum (később a helyén épült a Madách Színház épülete), 1929 (forrás: Fortepan / Kovács Györgyi)

Somossy Károly 1894-től működő, impozáns Fővárosi Orfeuma (a mai Operettszínház) már színvonalas kikapcsolódást nyújtott. Német nyelvű műsorában nemcsak előadóművészek, táncosok, de artisták és akrobaták is felléptek. Budapesten a legelsők között itt láthatott filmvetítést a nagyérdemű. Szintén Somossy vállalkozása volt a Konstantinápoly Budapesten nevű szórakoztatónegyed a mai Rákóczi híd melletti területen, Lágymányoson. Igaz, ebbe belebukott, miután a nyári szúnyoginvázió lehetetlenné tette a felhőtlen kikapcsolódást. Pedig a török építészeti stílust, a mesés Keletet idéző, utóbb elbontott vigalmi negyed 1896. májusi megnyitása észszerűnek tűnt, ekkor kezdődtek ugyanis a Magyarország fennállásának ezredik évfordulóján rendezett, nagy tömegeket megmozgató millenniumi ünnepségek.

Ez alkalomból a Városligetben is szórakoztatókomplexum nyílt, az Ős-Budavára, szintén a török kort idéző környezettel. (Ugyancsak ekkorra készült volna el, de végül 10 évet késett a Hősök terén látható Millenniumi Emlékmű kivitelezése.) Érdekes tény, hogy bár a ligeti vigalmi negyed ideiglenes épületeit utóbb lebontották, tartós építőanyagból később újra elkészült a Vajdahunyad vára elnevezésű történelmi épületcsoport, amely ma is kedvelt látványosság.

Millenniumi kiállítás: Az Ős-Budavára mulatókomplexum bejárata az egykori Fehérvári-kapu másolatával. A felvétel 1896-ban készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

Aki a mindinkább nagyvilágias Budapesten nem mulatóra, hanem beszélgetős társaséletre, újságolvasásra vágyott, az a kávéházak valamelyikébe ülhetett be – melyekből a XX. század elején már csaknem 500 volt a városban.

-------------

Lásd még: Nemzeti művészet

-------------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.

Nyitókép: Vigadó tér, a Vigadó és előtte a Kioszk (Hangli). A felvétel 1890 után készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)