Nemzeti művészet
Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése szükségessé tette az utcanevek kérdésének rendezését, így számos közterület kapott új, magyar nevet.
Ebben, mivel Magyarország még mindig a monarchia része volt, kiemelt szerepet játszott a nemzeti identitás erősítésének szándéka is. Az V. kerületben a korábbi Hatvani utcát például az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vezéralakjáról, Kossuth Lajosról nevezték el, ugyanitt az Untere Donau Zeile (Alsó Dunai rakpart) egy részéből Petőfi tér lett a szabadságharcban elhunyt nagy költő tiszteletére. Hasonló okból vált egyre hangsúlyosabbá az önálló nemzeti művészet támogatásának igénye. Miután a magyar szabadságharc leverését követő önkényuralom lassacskán enyhült és az 1867-es kiegyezés nyugalmasabb időket hozott, erre mind több lehetőség volt.
Petőfi tér, jobbra a Nagyboldogasszony ortodox székesegyház. A felvétel 1874-1882 között készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)Ennek egyik jelentős mozzanataként 1875-ben megkezdte tevékenységét a pesti Zeneakadémia, amely elsőként tette elérhetővé Magyarországon a felsőfokú zenei képzést. Elnökévé a világhírű zeneszerzőt és zongoraművészt, Liszt Ferencet választották. Az intézmény kezdetben a mai Március 15. tér közelében, majd az Andrássy úton működött. Mostani gyönyörű, szecessziós épülete 1907-re készült el.
A képzőművészeti felsőoktatás magyarországi kezdete is erre az időszakra esik: a jelenlegi egyetem jogelődje 1871-ben jött létre.
Kicsit ennél is korábban, 1865-ben nyílt meg a Színészeti Tanoda, ahol a Nemzeti Színház számára képeztek operaénekeseket és prózai színészeket. A Nemzeti Színház története a forradalom előtti időkig nyúlik vissza: első épületét 1837-ben adták át a mai Astoria metrómegálló szomszédságában, és 1840-ig még Pesti Magyar Színháznak nevezték. Operát, zenés és prózai darabokat egyaránt játszott, de a repertoárja később módosult. A daljátékok, bohózatok, népszínművek, operettek az 1875-ben megnyitó, Blaha Lujza téri Népszínházhoz kerültek, melynek neoreneszánsz épületét a bécsi Ferdinánd Fellner tervezte. Az operákat az Andrássy úton 1884-ben elkészült, Ybl Miklós által tervezett, pompás, szintén neoreneszánsz stílusú, régi szerepét napjainkban is betöltő operaház vette át.
Andrássy út, a Magyar Állami Operaház épülete (Ybl Miklós, 1884.). A felvétel 1898 körül készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
1908-tól a Népszínház régi formájában megszűnt. A Nemzeti Színház ennek Blaha Lujza téri épületébe, majd a Nagymező utcai Thália Színház épületébe költözött, 1966-tól pedig a VII. kerületi Hevesi Sándor téren kapott helyet. Mostani, Duna-parti épületét 2002-ben avatták fel a Millenniumi Városközpontban.
A városközpontot az 1995-re tervezett Bécs–Budapest világkiállítás kapcsán kezdték fejleszteni, amely kiállítás azonban végül nem valósult meg. Az 1880-as évektől egészen a rendszerváltásig a Budapest-Dunapart teherpályaudvar működött ezen a helyen, amely a Fővámházzal, a Központi Vásárcsarnokkal, a környékbeli nagy raktárépületekkel és számos közeli gyárral teremtett vasúti összeköttetést.
Fővám tér, Központi Vásárcsarnok.(forrás: Fortepan / Négyesi Pál)
Napjainkban a Nemzeti Színházon kívül itt található a zene-, a vizuális és a színházművészetnek egyaránt otthont adó Müpa, azaz a Művészetek Palotája is, valamint ennek falai között a kortárs művészeti alkotásokat gyűjtő és bemutató Ludwig Múzeum. Az utóbbi érdekessége, hogy gyűjteményének alapját egy német műgyűjtő házaspár, Peter és Irene Ludwig adománya teremtette meg, a Magyar Nemzeti Galéria saját kortárs művészeti alkotásaival kiegészülve. A Müpa 2005-ben nyitotta meg kapuit; vezető tervezője Zoboki Gábor volt. Az épület 2006-ban, a nagyközönséget kiszolgáló épületek különleges kategóriájában elnyerte az építész szakma legrangosabb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence-díját.
-------------
Lásd még: Az új korszak mecénásai
-------------
Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.
Nyitókép:Andrássy (Sugár) út 71., Magyar Királyi Országos Mintarajziskola (ma Magyar Képzőművészeti Egyetem). Balra az Izabella utca. A felvétel 1880 körül készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
