Csákányi Eszter, Schneider Zoltán és Makranczi Zalán is fellép a Spinoza Zsidó Fesztiválon 

A három hétig tartó eseménysorozat alatt huszonkét programból választhatunk, amelyek között színdarabokat, politikai kabarét, előadásokat, filmvetítéseket, zenés játékokat és koncerteket is találunk. 

Szeptember 7-én, 14-én, 21-én és 28-án utcai zsidó örömzene-koncerttel várják az érdeklődőket a Dob utcában, a Carl Lutz emlékműnél. Az ingyenes koncerten közreműködik Klein Judit, Váradi Eszter Sára, Fenyő Fruzsina, Pánczél Kristóf, Jávori Ferenc Fegya, Bíró Eszter, Nógrádi Gergő, Teszter Nelly és a SabbatSong Klezmer Band. Szeptember 29-én Újévi klezmer koncertet ad Klein Judit és a Haverim zenekar.

Szeptember 30-án A Latabárné fia című monodrámával várják a nézőket, amelyben Peller Károly alakítja Latabár Kálmánt. „Latabár Kálmán egy másik arca. Keveset tudunk arról, hogy a táncos-komikust 1944-ben leparancsolták a színpadról, szerepét másnak adták, mert anyja zsidó volt. Megható, hogy Kálmán mennyi odaadással ápolta évtizedekig fekvőbeteg anyját. A háború után, a Rákosi rendszerben sem kapta meg Latabár Kálmán az őt megillető kihívásokat. Sok új dolgot tudunk meg a táncos-komikusról Győrei Zsolt drámájából, amit végig melegség és humor fűszerez” – olvasható a darab ismertetőjében. 

Aznap este tartják a Jónás Ninivében című Dénes Gábor rendezte film premierjét, amely Kertész Ákos, munkásból lett alkotó értelmiségi, Kossuth-díjas író életútját mutatja be. Könyvek, filmek sokasága kötődik a nevéhez: a Sikátor és a Makra a hatvanas, hetvenes évek könyv- és film slágere volt. Kertész Ákost két dolog foglalkoztatta folyamatosan: a munkások helyzete és a zsidóság. Egy amerikai online újságban megjelent mondatai a szélsőjobb hívei között kiverték a biztosítékot. A folyamatos támadások elől az ekkor már nyolcvanéves író Kanadába emigrált.

Október 1-jén a Lakner bácsi ősbemutatóját nézhetik meg az érdeklődők. Százharminc éve született Lakner Artúr, akinek a neve egykor fogalom volt, de ma már szinte senki sem ismeri. A húsz évig működő gyerekszínházában olyan zsidó gyerekekből nevelt nagy színészeket, mint Ruttkai Éva, Zsolnai Hédi, Galambos Erzsi, Harkányi Endre. Tragikus volt Lakner bácsi utolsó gyerekelőadása: Lakner Artúrt, mint zsidót, deportálták. Mielőtt az Auschwitzba induló vagonba betuszkolták volna, a sínek mellett még gyerekelőadást szervezett a szorongó gyerekeknek. Lakner Bácsi Auschwitzból nem jött vissza. Ann Silberberg darabját Grisnik Petra és Ódor Kristóf adja elő Czeizel Gábor rendezésében. 

Ódor Kristóf (fotó: Gordon Eszter)

Október 3-án a Capa, a világhírű háborús fotós – A Városház utcából a világhír felé című darabot játsszák. A világ legnagyobb háborús zsidó fotósáról, Capáról, azaz Friedmann Endréről szól a dráma, amely 1929 és 1954 között, öt színhelyen játszódik, Budapesten, Berlinben, Párizsban, New Yorkban és Amszterdamban. A dráma közelebb hozzá a fotó százéves történetét, valamint a modern fotográfia kialakulást, de leginkább Capa izgalmas és különös életútját. Látjuk Capát a spanyol polgárháborúban, a japán-kínai háborúban, Észak-Afrikában, a normandiai partraszálláson, végül a számára végzetes Indokínai háborúban.

Október 4-én a Mózes és Jézus Pesten című politikai kabaré szórakoztatja a közönséget. A történet szerint Mózes és Jézus találkoznak a Margitszigeten. Jézus azért jött Pestre, hogy megnézze mi újság a kereszténységgel, Mózes pedig arra kíváncsi, mit csináltunk a Tízparancsolattal, eleget teszünk-e a mózesi törvényeknek. Közben azon vitatkoznak, melyikük adott többet az emberiségnek. Nincs egyetértés abban melyikük hatása nagyobb, melyiküket tiszteli ma jobban a világ. A vita eldöntését egy pesti újságíróra bíznák, aki viszonzásul tájékoztatja Mózest és Jézust a mai Magyarországról. Mózest Schneider Zoltán, Jézust pedig Makranczi Zalán alakítja, az újságíró szerepében Zsolnai Júlia látható. 

Schneider Zoltán, Zsolnai Júlia, Makranczi Zalán (Fotó: Puskel Zsolt)

Október 5-én Egy látnok titkai – a mentalista címmel lép fel Breiner Tamás mentalista. Október 6-án Ez is klezmer, az is klezmer című estjét adja elő a SabbathSong Klezmer Band. Október 8-án az Írd újra Shakespeare! monodrámát játsszák, Cserna Antal előadásában: vajon antiszemita darab-e Shakespeare A velencei kalmár című vígjátéka? – teszi fel a kérdést a színmű. Shylock, a zsidó uzsorás úgy ad kölcsönt Antonionak, a velencei kalmárnak, hogy a szerződésben kiköti: ha időben nem kapná meg a kölcsönt, úgy kivághat egy font húst Antonio testéből. Shakespeare szelleme megjelenik a Spinoza Színházban és Lackó Gábor, a monodráma írója szellemes ajánlatot tesz az angol drámaírónak arra, miként kellene kettejüknek együtt átírniuk a híres vígjátékot ahhoz, hogy A velencei kalmár megszabaduljon az antiszemitizmus – talán félreértésből rátapadt – vádjától.

Október 9-én Fellegi Balázs lép fel a Lámpásban: a Spinoza alatti romkocsmában ad zsidó elemekkel tarkított jazz-, blues-, rock- és népzenei koncertet. Október 10-én a Milyen volt Jézus „személyisége”? címmel Balázs Gábor zsidó eszmetörténész előadását láthatjuk, amely a zsidóság és kereszténység közös gyökereit boncolgatja Jézus zsidó volta tükrében. 

Október 11-én a Herzl című kávéházi drámát játsszák: a Spinozától csupán néhány méterre született Herzl Tivadar és Max Nordau. Két magyar zsidó, akiknek meghatározó szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül melyik tíz ország jöhetett még szóba, mint a zsidók lehetséges otthona? – teszi fel a kérdéseket a mű. A darabot Sándor Anna és Forgách András írta. 

Makranczi Zalán és Gyabronka József (forrás: Spinoza Színház)

Október 12-én Talmud, Tóra és a többiek… címmel vehetünk részt egy bibliai túrán, amely értelmiségi analfabétáknak szól Gábor György vezetésével. Október 14-én Kováts Kriszta Biblia show-ja várja az érdeklődőket, amely egyebek mellett olyan történetekből szemezget, mint A nő teremtése és A fáraó álma. Október 16-án Gerendás Péter koncertezik a Lámpásban, október 17-én pedig Bruck Edit „Az életben maradt magyar Anne Frank” című filmet vetítik. Surányi András portréja a Magyarországon született, koncentrációs táborokat megjárt, Olaszországban élő, csaknem kilencvenéves Bruck Edit író-költő életéről szóló.

Bruck Edit (forrás: Spinoza Színház)

Október 18-án Albina – A nő a Nobel-díj mögött című monodrámát láthatja a közönség: Kertész Imre első felesége, a szabadkai születésű Vas Albina, negyvenkét évet élt együtt a Nobel-díjas íróval. Ez idő alatt Albina nagyjából eltartotta az írót, tehetségében végig hitt és ő állt Kertész mögött, amíg a Nobel-díjas mű meg nem született. Hét nyelvtudásával és vörös körmeivel teherautó-sofőrként, majd pincérként kereste meg kettejük kenyerét. Ki ez a nagyszerű nő, aki tizenhat éves korában már özvegy, megtapasztalja a szabadkai gettót, majd a pesti Gestapót, később pedig a kistarcsai kitelepítést. Vagyonát, lakását háromszor is elkobozták, de életereje, életkedve és szeretni tudása mindezek ellenére végig megmaradt. Sándor Anna darabját Csákányi Eszter adja elő. Október 19-én Fellegi Balázs és együttese koncertjével zárul a programsorozat. Fellegiék Leonard Cohen életművéből játsszák el a legszebb dalokat. 

További információ: ITT.

Lásd még: 

Nyitókép: Csákányi Eszter (fotó: Gordon Eszter)