Egy biztonságos menedék a periférián

Bizarr homokszobor emelkedett ki 2022 szeptemberében a belga–holland határon fekvő Limburgban: a SAVE OUR SOULS (SOS), azaz Mentsd meg a lelkünket! felirat egyfajta tehetetlen segélykiáltásként magasodott ki a földből, felhívva a figyelmet olyan jelenségekre, mint az egyre gyakoribbá váló árvizek és a nyári szárazság. A belga művész, Maarten Inghels huszonöt méteres művének különlegessége abban rejlik, hogy az alkotás bármikor eltűnhet egy nagyobb esőzés vagy a Maas folyó áradásának következtében. Sőt, talán el is tűnt teljesen, mert idén januárban már csak három betű látszódott a drónfelvételeken. (Habár a művész SOS névre keresztelte alkotását, az SOS morzekód eredetileg nem a „save our souls”, a „save our ship” vagy a „send our savior” rövidítése: csupán ezt a morzekódot volt a legegyszerűbb használni és felismerni.)

Inghels műalkotása az Art on the Meuse projekt keretében valósulhatott meg, amely a Z33 kortárs művészeti intézmény és a Regionaal Landschap Kempen & Maasland közös kezdeményezése nyomán jött létre 2008-ban. A projektet Flandria, köztük a Flamand Turizmus és a Kulturális Infrastruktúra Alap (FoCI), valamint az öt flamand Maas-menti település (Kinrooi, Maaseik, Dilsen-Stokkem, Maasmechelen és Lanaken) támogatja. Céljuk a művészet népszerűsítése a limburgi Maas folyó völgyében, és ezen keresztül annak bemutatása, hogy az ember és a természet hogyan járul hozzá a táj alakításához.

Az elmúlt három évben számos ideiglenes és állandó köztéri műalkotás tűnt fel a Maas-völgyben, amelyek az áradás és a nyári szárazság témái mellett a határok elmosódásáról és a völgy természeti kincseinek megőrzéséről beszélnek a vizualitás nyelvén. Az egyik ilyen, majdhogynem provokatív köztéri installáció a Limburghoz tartozó Bichterweerd természetvédelmi területen található Vulva Islands (Vulva-szigetek). A belga művész, Michèle Matyn szokatlan, görögdinnyékre emlékeztető távcsöveket tervezett, melyekkel jól megfigyelhetők olyan ritka madarak, mint a kukoricasármány, a homoki vöcsök és a sárgarigó. A távcsövek nem véletlenül formáznak dinnyéket: a művészettörténetben a görögdinnyék – az ókori Egyiptomtól a XVII. századi flamand festészetig – gyakran jelennek meg termékenységi szimbólumként. Ráadásul mivel a görögdinnye rendkívül gyorsan nő, és tele van vízzel, így a vizet mint az élet forrását is szimbolizálja. Matyn egy, a szoborcsoporthoz tartozó perfromanszot is kidolgozott: a félig emberként, félig madárként megjelenő mitikus lény, a Madárember alakja fel-feltűnik a természetvédelmi területen, és noha őt magát ritkán látják, a nyomai mindenütt fellelhetők a tavacskákkal tarkított szigeten. 

A projekt keretében létrejött első állandó műalkotás, Mark Dion amerikai művész szobra új életet lehelt egy szimbolikus helybe, Herbrichtbe: a faluból az árvíz miatt már elköltöztek az ott élők, és nem érkeztek újak helyettük. Az Életfa című alkotás így azt is üzeni az arra járónak: ahonnan az ember elköltözik, ott a természet és a művészet veszi át a helyét. Dion a múlt és a jelen, továbbá az élet körforgásának szimbolikáját szem előtt tartva a szobor ágaira már kihalt, valamint a Maas-völgyébe éppen visszatért fajokat álmodott meg. Így történhetett, hogy a tizenhat alkotás között jól megfér egymás mellett például a gyapjas mamut, a kék kócsag és a szarvasbogár. 

Város a városban

Nem csoda, hogy a flandriai Hasseltben található Z33 örömmel támogatta az Art on the Meuse létrejöttét, hiszen az intézmény fő profilja a művészeti kutatások segítése, a tehetségfejlesztés, valamint társadalmi kérdések feldolgozása – mindezt a kortárs művészet, az építészet és a dizájn területein megvalósítva. A flamand kormány támogatását is élvező komplexum olyan, nyitott központként működik, ahol az ember elszakadhat attól a világtól, amit ismer, és új megvilágításba helyezve keresheti a válaszokat a nagy horderejű kérdésekre. 

„Szeretném, ha ez az úttörő intézmény a művészet, a dizájn és az építészet metszéspontjaként a kreatív kutatás mércéjévé válna; olyan intézménnyé, amely megmutatja, hogyan alakíthatják a művészek és a tervezők a jövő társadalmát” – nyilatkozta a 2019-ben kinevezett új igazgató, Adinda Van Geystelen, aki karrierjét építészként kezdte. Hozzátette: a Z33 országos és nemzetközi szinten is változást kíván elérni a művészeti közegben, de szem előtt tartva a helyi érdekeket és azt, hogy egy flandriai tartományban működnek. 

A művészeti intézmény 2003-ban vette fel a Z33 nevet, utalva az utca nevére és a házszámra, a Zuivelmarkt 33-ra, ahol az épület állt, és amely egykor a beginák középkori eredetű kolostorudvaraként működött a XIII. század óta. [A beginák a XII. század második felében a Németalföldön indult női vallási mozgalom tagjai, akik hasonlóan a szerzetesrendek tagjaihoz, közösségben éltek, de nem életre szólóan, hanem csupán ideiglenes fogadalommal kötelezték el magukat a krisztusi tanok mellett – a szerk.] Ez a terület Belgium flamand régiója Limburg tartománynak tulajdonát képezte 1938-tól. A területen működött korábban a környék népszerű alkoholpárlatát, a jenevert bemutató Jenever Múzeum, valamint egy tartományi és képzőművészeti múzeum, amely az 1996-os összevonás után alakult kortárs intézménnyé. 

A Z33 két épületből áll, a korábbi, 1958-as múzeumból, valamint egy új, bővített részből, amelyet az olasz díjnyertes építész, Francesca Torzo tervezett. A meglévő, G. Daniëls tervezte Vleugel 58, és az új épületszárny, a Vleugel 19 tökéletesen kiegészítik egymást: míg előbbi kisebb tereket kínál, utóbbi gigantikus méretű, napsütötte termekkel bír. A Vleugel 19 olyan, mint egy város a városban, maga az épület egy központi terasz köré szerveződik, ezzel is utalva Hasselt városára. Az egyedi épület 2018-ban elnyerte a Piranesi-díjat, 2020-ban az Olasz Építészeti Díjat és a Moira Gemill-díjat a feltörekvő építészetért, valamint 2022-ben jelölést kapott a Mies van der Rohe-díjra.

A létesítmény nem rendelkezik önálló gyűjteménnyel, és csak időszaki kiállításokat mutat be, amelyek jórészt társadalmi és tudományos jelenségeket dolgoznak fel. Emellett a központ platformot kínál az áttörés küszöbén álló művészeknek és formatervezőknek: a legjobbak részt vehetnek a FORMAT tehetségfejlesztő projektben, és egyéni kiállításokat valósíthatnak meg. A FORMAT pályázat nyertesei egy éven át tanulhatnak szakemberektől, alkotóként, szabadon kísérletezve. Az intenzív coaching után csoportos kiállításon mutathatják be, hová fejlődtek. Minden díjazott háromezer eurós honoráriumot kap, valamint további ezerötszáz eurót a gyártási költségekre. 

Múzeumi programjukon belül kiemelten foglalkoznak a nő művészekkel: legutóbb a skót Lucy McKenzie, a moldván Anna Godzina és a litván Daiga Grantina mutathatta be műveit egy-egy tárlaton. Jelenleg is egy nő alkotó, Amber Andrews kiállítása látható: Andrews művei megkérdőjelezik a nők hagyományos művészeti ábrázolását, miszerint csupán a szépség tárgyai lennének, és a female gaze-zel, azaz női szemmel mutatja be a nőket. 

Az intézmény hiánypótló tevékenységét csaknem húsz éve támogatja a Flamand Közösség (Vlaanderen), amely a belga alkotmányban meghatározott feladatokat teljesítő intézmény: parlamentjük, a Flamand Parlament (Vlaams Parlament) a különféle flamand intézményeket képviseli, többek között az iskolákat, színházakat, könyvtárakat, múzeumokat és más kulturális, oktatási létesítményeket. Így 2006 óta a Z33 is részesül támogatásban. Az évente körülbelül harmincezer látogatót fogadó intézményt a De Standaard újság, a Nationale Loterij és Hasselt városa is szponzorálja. 

A művészeti központot magánszemélyek is támogathatják a Baráti Körhöz csatlakozva: a tagok évi hetven euróért cserébe egy éven át korlátlan számban tekinthetik meg az összes kiállítást, exkluzív betekintést nyerhetnek egy-egy tárlat előkészületeibe, valamint a művészekkel és kurátorokkal együtt vehetnek részt a VIP vernisszázsokon, még azok hivatalos megnyitása előtt. 

Az eredeti cikk a 2025 áprilisában kiadott, Belgium kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: Michèle Matyn Vulva Island című alkotása (fotó:KUNST AAN DE MAAS)

Lásd még:

Eurómilliók a Sablonban – A Brussels Art Square különleges világa

Mi köze volt Napóleonnak a művészethez? – A belga királyi szépművészeti gyűjtemény

„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében” – Új irodába költözött a Christie’s aukciósház brüsszeli kirendeltsége, amely reményeik szerint a gyűjtők kulturális központjává válik

Az ország, ahol három kulturális miniszter van – Hogy néz ki a kultúra finanszírozása Belgiumban?

Belgium művészeti és vállalati kapcsolatai – Bemutattuk legfrissebb lapszámunkat