„Egy évig készülünk erre a hat napra, nekünk ez a karácsony”

Több mint huszonöt éve a Sziget egyik legfontosabb háttérembere: nála jobban senki nincs képben a fesztivál kommunikációjának alakulásával, az ezredforduló óta megjelenő új kihívásokkal és az azokhoz való alkalmazkodással. Számos kulisszatitkot mesélt, például, hogy mennyire ismeri az aktuális nemzetközi sztárokat, mely friss kommunikációs trendekkel érhető el a Sziget célközönsége, sőt azt is elárulta, mi kell ahhoz, hogy ennyi idő után is motivált maradjon a munkájában.

Mennyire volt nehéz sajtófőnökként alkalmazkodni az elmúlt huszonöt év technikai fejlődéséhez, a folyamatosan változó trendekhez?

Mivel a változás állandó, ezért inkább arra kell ügyelni, hogy ne veszítsek a fordulatszámból és figyeljem a trendeket, aktualitásokat. A technika fejlődése – különösen az utóbbi években – olyan ütemben zajlik, hogy komoly kihívást jelent lépést tartani vele. Számomra időnként ijesztő, mennyire átszövi a mindennapjainkat a technológia – és talán csak azért tűnik mindez természetesnek, mert a változás fokozatos, így olyan észrevétlenül válik a részünkké, mint ahogy a béka sem veszi észre, hogy lassan felforr alatta a víz. Persze a Sziget szervezése során is elengedhetetlenek a gyors, valós idejű kommunikációt és az átlátható együttműködést támogató, modern digitális eszközök, ezeket nyilván használjuk, szóval, abszolút naprakészek vagyunk a legújabb megoldásokban.

Szerintem egyébként vannak olyan módok – és itt nem csak a munkában alkalmazottakra gondolok –, amelyek csak látszólag könnyítik meg az életet, illetve optimalizálják a tevékenységünket.  Egy-egy folyamat automatizálása, digitalizálása sokszor elveszi a lehetőséget, hogy menet közben gondolkozzunk, módosítsunk vagy egyszerűen csak rugalmasak legyünk, és élvezhessük a jól végzett munka folyamatát és eredményét. Magánemberként nem vagyok technooptimista, a fesztiválon – nyilván sok egyéb információ átadása mellett – az emberi, művészi alkotásokat kommunikálom, ezért számomra lényeges, hogy érzelmileg is benne legyek abban, amivel éppen dolgozom. A Sziget a kreativitás és az önkifejezés helye, fontos egyensúlyozni a technika használatában a munkám során, de a magánéletemben is. Utóbbiban egyre erősebben törekszem a személyes kommunikációra, és igyekszem az offline létemet erősíteni.

Milyen lábakon áll jelenleg a Sziget kommunikációja és marketingje? Hogyan érhetők el legkönnyebben a látogatók, és mennyit változott ez az utóbbi időben?

A Sziget kommunikációja jelenleg több pilléren nyugszik: fókuszáltan használjuk a digitális és közösségi csatornákat, hogy elérjük a különböző, javarészt fiatal célcsoportot. A vizuális identitás, a storytelling és az élményalapú tartalomgyártás kulcsszerepet játszik ebben. A közösségimédia-felületeken – különösen az Instagramon és a TikTokon – érjük el a leggyorsabban a fiatal nemzetközi közönséget is. A marketingstratégia részei az influenszer-kapcsolatok és a lokális célzás: máshogy szólítjuk meg az olasz, a francia és a magyar fesztiválozót a helyi promótereinken keresztül. Az utóbbi években egyértelműen felgyorsult a digitálistartalom-fogyasztás, ehhez nekünk is rugalmasan kellett alkalmazkodnunk: egyre nehezebb „maradandót” alkotni, előtérbe kerültek a rövid, vizuálisan erős és gyorsan fogyasztható tartalmak. A Sziget arculatának ma már nemcsak a színpadokon, hanem az online térben is élményszerűnek kell lennie.

Kik jelentik a fesztivál elsődleges célközönségét korosztályban és nemzetiségben? Mennyire határozza meg ez a kommunikációt?

A látogatók hatvan százaléka harminc év alatti, huszonegy százalékuk harmincegy és negyven év közötti. Idén jelentősen átalakul a Sziget látogatóinak összetétele: míg az angol piac a Covid-világjárvány óta visszaesett, ezzel egyidőben a környező országokban, Szlovákiában, Szlovéniában, Szerbiában, Horvátországban láthatóan több jegyet adtunk el, mint az előző évben. Viszont a huszonéves hollandok körében továbbra is az egyik legnépszerűbb fesztivál maradt a Sziget. Pozitív tendencia, hogy jelentősen nőtt a magyar piac, hosszú ideje nem adtunk el annyi jegyet itthon, mint idén. Erősen regionalizálódik a látogatói bázisunk. Ez a trend és a piacok átrendeződése nyilván hatással van a kommunikációs stratégiánkra is.

Fesztiválozók a 2024-es Szigeten

Idén a Sziget fesztivál több területen is megújul. Különböző tematikus zónákat alakítottunk ki a fesztiválon (Delta District, Szoho, Paradox), ezek mind külön arculatot és önálló bevezető kampányokat kaptak. Ezen felül egyre nagyobb hangsúlyt fordítunk és anyagi forrást szánunk azokra a platformokra, amelyeket nagyrészt a célcsoportunk fiatalabbjai használnak: a Reddit, a TikTok, a Spotify, és így tovább – ezeken a felületeken a zene központi eleme a tartalomfogyasztásnak.

Nemzetközi szinten újításnak számít még, hogy különböző kiemelt országokban (Hollandia, Németország, Olaszország, Anglia) dedikált WhatsApp csoportokat hoztunk létre a helyi menedzserek felügyelete alatt, így már jóval a fesztivál előtt összehozzuk a Sziget közönségét . Kommunikálhatnak egymással, önjáró módon szervezhetnek utazásokat, és új barátokra is lelhetnek – akár már év közben is. A kommunikációt „Sziget-nagykövetek” is támogatják, akik lelkesedésükért cserébe némi betekintést és részletesebb infókat kapnak a háttérből, hogy ők is segíthessenek különböző kérdésekben.

Van olyan tulajdonosi elvárás kommunikációs területen, amihez tartania kell magát a stábnak? 

Alapvetően szabad kezet kapunk a menedzsmenttől, de az természetes, hogy több területen egyeztetünk velük. A saját területemen – amely a magyar médiakapcsolatokat érinti – teljes bizalmat élvezünk, mi több, egyes globálisabb kommunikációs kérdésben is kikérik a véleményünket, de mindenképpen érezhető az elismerése annak, amit a hazai sajtókapcsolatok terén végzünk. 

Személyes tapasztalatom, hogy évről évre egyre kevesebb előadót ismerek a Sziget programjából. Ön mennyire van képben az aktuális nemzetközi sztárokkal, szükséges-e a munkájához, hogy ismerje a húzóneveket?

Nyilván szükséges, hogy folyamatosan figyeljük az új előadókat, trendeket, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy számos előadót akkor ismerek meg, amikor kiderül, hogy fellép a Szigeten. Nincs ezzel gond, hiszen az a lényeg, hogy nyitottak legyünk – a saját ízlésünktől függetlenül. Lehetetlen mindenkit ismerni, mindent tudni, még akkor is, ha ebben a szakmában dolgozom. Fontos a kíváncsiság, illetve az, hogy ne hasonlítsam össze az új, fiatal produkciókat, előadókat a régebbiekkel, személyes kedvenceimmel, hanem értsem, hogy az előadó miért népszerű, mitől érvényes. Ráadásul van egy fontos „referenciacsoportom”: a Z generációs gyerekeim.

Koncert a 2024-es Szigeten

Mindig eszembe jut Fazekas Gergely, a Zeneakadémia docense, a Dalszerelő műhely című programsorozat házigazdája, aki tavaly egy interjúban elmondta, hogy a 2024-es nyár „legmenőbb jelensége minden bizonnyal Charli XCX, akinek pár hónapja jött ki a Brat című lemeze. Fésületlen, nyers, súlyosan elektronikus popzene, kegyetlenül őszinte szövegekkel. De ha megkapargatjuk a felszínt, és megfigyeljük a zenei alapokat, a dallamépítkezést és a szövegeket, sok olyan elemet találunk benne, mint amiket Taylor Swift használ a Reputation című lemezén”. [Az említett interjú ITT olvasható – a szerk.] Szóval, ha az Zeneakadémia docense ilyen behatóan foglalkozik a Sziget zenei fellépőivel – Shawn Mendes, Billie Eilish dalait is elemzi –, akkor kötelességem nekem is minden zene iránt érdeklődést mutatni és megismerni azokat, főleg, hogy dolgozom is velük.

Mellesleg biztos vagyok abban, hogy több fellépőt ismerünk, mint gondoljuk, hisz' minden nap halljuk őket a különböző platformokon, akár szeretjük is, amit hallunk, csak épp nem tudjuk, kik ők, és azt sem, hogy azonosak a Szigeten fellépőkkel. Mindenkinek javaslom, fussa végig az aktuális line-upot, és hallgasson bele a dalokba, nehogy lemaradjon egy jó koncertélményről.

A 2024-es Sziget madártávlatból

A fesztiválról születő beszámolók mekkora részét tudja elolvasni? Mitől lesz jó egy tudósítás ön szerint?

Igyekszem minél többet, hisz’ fontos, hogy tudjam, kik és milyen témában írtak a Szigetről. Nyilván egy akut kérdésben alaposabban kell elolvasni mindent, de „békeidőben” is próbálok pontosan képben lenni minden médium munkájával, igényeivel és azzal is, hogy melyik újságírót mi érdekel, miről ír. Szupermarketekben is képes vagyok újságot olvasni, impresszumot fotózni és sajtót figyelni, szóval ez a hobbim is.

Bírom azokat a tudósításokat, ahol átjön, hogy az újságíró valóban része volt a Sziget életének és a fesztiválérzés is átjárta kicsit. Mindig érezhető, ha a nyitottság és a kíváncsiság hajtja az embert és minél kevesebb előítélettel mond véleményt. Szeretem, ha látszik, hogy valaki felkészül a témából, ráadásul ismeri is a Szigetet. A véleményét persze nem kérdőjelezem meg senkinek, viszont megmelengeti a szívemet a valódi törődés, érdeklődés. Egy évig készülünk erre a hat napra, nekünk ez a „karácsony” – szeretem mindkét eseményt méltóképpen ünnepelni.

Mennyire erős brand jelenleg a Sziget világszinten, jelentek meg potenciális új kihívók a fesztiválpiacon?

A Sziget mára egyértelműen nemzetközi, világszerte ismert branddé vált. Minden évben több mint száz országból érkeznek hozzánk, és a látogatóink fele külföldi. Ez nem véletlen – tudatosan építettük fel az imidzset, ami a szabadságról, a nyitottságról és a sokszínűségről szól. Természetesen folyamatosan változik a piac, új szereplők is megjelennek, igaz, sajnos többen el is tűnnek, de bízom abban, hogy olyan értékek mentén működünk, amelyek hosszú távon is relevánsak maradnak. Szóval folyamatos a változás, nemcsak a piac, hanem a látogatói összetétel és az igények is változnak – szinte évről évre.  

Fesztiválozók a tavalyi Szigeten

Az elmúlt években a VOLT és a Balaton Sound is lehúzta a rolót. Személy szerint hogyan érintette ez, és van-e önben aggodalom a Sziget jövőjével kapcsolatban? 

Úgy általában van néha aggodalmam a fesztiválok jövőjével kapcsolatban, de főleg amiatt, hogy a fiatalok mennyire tudják, vagy akarják megélni a fesztivál-feelinget. Szeretném, hogy a személyes kapcsolatokat építve bulizzanak, és a fesztiválok teljesíthessék a bulizáson és a koncertélményeken túli küldetésüket is: hogy valami maradandót alkossanak, hozzanak létre, örökítsenek tovább. A Sziget rugalmas, változásra képes nemzetközi fesztivál, emiatt nem aggódom.

A VOLT és a Sound megszűnése nagyon érzékenyen érintett. A VOLT esetében megdöbbentett, hogy valami, aminek a léte addig megkérdőjelezhetetlennek látszott, eltűnhetett. Húsz évig építettünk egy fesztivált, küzdöttünk, hogy minél jobb  – és egyszer csak eltűnik. Persze szép emlékeket hagyott, de azért ami történt, személyesen többet jelentett egyszerű megszűnésnél. Szembesített azzal, hogy mennyire fontos olyan dolgokat csinálni, amelyek maradandó értékeket képviselnek.

Mi kell ahhoz, hogy több mint negyedszázad után is motivált maradjon egy ilyen munkakörben? Hogyan lehet megelőzni a kiégést? 

Összetett kérdés ez, nehéz rá válaszolni, annak ellenére, hogy sokan sokat beszélnek a témáról. Számomra a kiégést az jelentené, ha már nem tudnék hátralépni és ránézni a produktumra, amivel foglalkozom: hogy miért fontos, mi a helye a kulturális életben, mit adhat a látogatónak, nézőnek, mivel lesz több majd ezáltal, mitől érzi magát tőle jobban bárki. 

Persze vannak fizikai korlátaim, például az alvásigény. Ha az embert a szenvedély hajtja, sok idő kell a pihenés fontosságának felismeréséhez. Ez nem kiégés, inkább túlhajtottság. Megtanulni pihenni és elégedettnek lenni – ez nekem feladat, mert nagyon el tud kapni a gépszíj. Számomra akkor jön el a kiégés, ha azt látom, hogy nincs értelme hosszú távon annak, amit csinálok. Emellett sok minden érdekel még: az alternatív gyógyászat, a jóga, PhD-képzésre járok a debreceni egyetemre és van egy körülbelül négy négyzetméteres biokertem – a tanulás sokat ad a munkámhoz is. Ha magamévá tehetem a különböző rendszerekben való gondolkodást, úgy másképp tekinthetek egy adott feladatra, problémára: többféle szemléletmódot ötvözhetek. Fontos, hogy a gondolkodásom rugalmas legyen, mert észrevétlenül határozza meg a rutin az emberek napjait, életét. Ennek a tudatosítása és az ezen való túllépés a kulcs az elégedettséghez és sikerhez. Ez nekem napi feladat és kemény meló. 

Az Oakleaf: Explorer/Flower Power előadása is látható lesz az idei Szigeten

Az év többi részében más kulturális produkciók kommunikációján is dolgozom, nagyon hálás vagyok, hogy ebben élek. Ha a szezon végén úgy érzem, annyira elegem van, hogy inkább elmegyek kecskét tenyészteni, akkor emlékeztetem magam az egyik legfontosabb mondásra, amit egy nagyon okos pszichiáter barátnőmtől hallottam: „Vigyázz, mert a személyiségedet mindenhova magaddal viszed!”. Ilyenkor átgondolom, mi a bajom tulajdonképpen, mi az, amiből már elég. Sokszor jutok arra, hogy érdemes kicsit másképp tekinteni az ügyekre és közben megnézem, mi okoz boldogságot. Utána rend lesz és nagyon várom azt, hogy láthassam a munkám eredményét – mondjuk a médiában visszatükröződni. Ezért a hat nap összművészeti tobzódásért megéri dolgozni.

Nyitókép: Vető Viktória (fotó: Kálló Péter. A cikkben szereplő képek forrása a Sziget)

Lásd még:

„A fesztiválélmény nemcsak abból áll, hogy valaki megnézi az esti nagy koncertet, aztán hazamegy” – Interjú Jenna Jalonennel, a Sziget művészeti és élményprogramokért felelős vezetőjével

Hipnotikus mozdulatok a magasban – Idén is felejthetetlen élményekkel várnak a Nagy Utcaszínház és Sétáló Utcaszínház produkciói a Szigeten

„Időnként mentegetőzni kell, de a mi értékeink kezdettől fogva nem változtak” – Interjú Kardos Józseffel, a Sziget Fesztivál programigazgatójával

„Nincsenek arany-, ezüst- és gyémántcsomagjaink, mindenkivel egyéni megállapodást kötünk” – Szponzoráció a Sziget Fesztiválon

„A kultúra és a biznisz egyaránt fontos” – Interjú Garam Tamással, a Sziget Fesztivál marketingvezetőjével