Egy perc sötétség

Kiváló dokumentumfilm a német produkcióban készült, Jialing Zhang által rendezett Tökéletes bizalom, valóban olyan részleteket tudhat meg belőle a néző Kínáról, amit még a valódi kínaiak mindegyike sem tud. Sőt, ők tudják a legkevésbé, hogyan működik a saját, hatalmas országuk államgépezete, hiszen épp előlük titkolják a leginkább. 

Azonban az európai néző jobban teszi, ha kicsit felkészül a jelenlegi Kínából, különben nem sokat fog érteni a látottakból. Röviden: Kína most egy totális társadalmat épít, ami még nem működik tökéletesen, talán soha nem is fog, de nem sajnálják erre sem a pénzt, sem az energiát.

Az ország helyzete nem olyan rózsás, mint azt Nyugaton gondolni szokás, a gazdaság erősen gyengélkedik, a népesség csökken, és ez nem a világjárvány következménye, hanem az elöregedésé és az elmúlt évtizedek rossz politikai döntéseié, szóval, oka van annak a vasfegyelemnek, amit a pekingi kormányzat be akar vezetni – ahogy oka van az elégedetlenségnek is. 

Ezt azért érdemes tudni, mert a filmben látható események mozgatórugóit az alkotás sajnos nem részletezi. Sőt, mintha nem egy, hanem két filmet látnánk, az első az ellehetetlenített kínai ellenzékről szól, a második pedig a szociális pontrendszerről, az állandó megfigyelésről. Pedig ez a kettő szervesen összefügg. Akkor lássuk csak: mi az a szociális pontrendszer?



Az egész még 2014. június 14-én kezdődött. Akkor a Kínai Államtanács egy meglehetősen baljós dokumentumot adott ki „Tervezet a szociális hitelrendszer kialakítására” címmel. A száraz nyelvezetű dokumentum egy társadalmi kísérletet vázolt fel, mely Xi Jinping (Hszi Csinping), a kínai Kommunista Párt főtitkárának terveit valósítja meg, aki az „aki egyszer megbízhatatlan, korlátozható” („once untrustworthy, always restricted”) elvet vallva adta ki az utasítást a szociális hitelrendszer (Social Credit System, 社会信用体 shèhuì xìnyòng tǐxì) kialakítására. 

Elvileg ez egy pénzügyi szisztémának indult, de mostanra az állampolgárok általános és teljes nyilvántartási rendszerévé változott, ami minden adatot összegyűjt – mindenkiről. Hol lakik, kivel, mit eszik, mit iszik, hol vásárol, mit vásárol, kitől és mennyit? Ide tartozik a fejlesztésben résztvevő Alibaba online áruház példája a pontrendszerre: „Ha valaki napi tíz órát játékkal tölt, az nem tekinthető értékes embernek. Ellenben ha valaki pelenkát vásárol, jó eséllyel szülő, és felelősségteljes ember.” Sőt, itt tartják nyilván a közlekedési kihágásokat és az esetleges törvénysértéseket is! Az utolsó pont a legborzalmasabb. Ellenőrzik, nyilvántartják és értékelik az ügyfél személyes kapcsolatait is.

Ha olyan emberekkel tart valaki kapcsolatot, akik kritikusan állnak a rendszerhez, vagy például a kollektív elhallgatás sorsára jutott Tienanmen téri eseményekről posztolnak, az komoly pontlevonásokra számíthat. Vannak a rendszerben jutalmak, például kölcsönök, kedvezmények, és bizony vannak büntetések is. Az első rögtön az, hogy az ügyfél nem vásárolhat business class-repülőjegyet, ha nem javul a magatartása, akkor később már semmiféle repülőjegyet, aztán már vasúti jegyet sem. Utána kizárják őt és családtagjait a magániskolákból és az egyetemekről, megtiltják, hogy magas presztízsű (magyarul: jól fizetett) munkahelyen alkalmazzák, lassítják az internetkapcsolatát, kizárják a hotelekből, aztán már az éttermekben sem szolgálhatják ki, végül pedig felkerül a „rossz állampolgárok” nyilvános listájára. 

Ebben a légkörben indult el 2015-ben (mikor még csak Pekingben működött a pontrendszer) az úgynevezett 709-es letartóztatási hullám, melynek során több, mint háromszáz ellenzékit, emberi jogi aktivistát tartóztattak le, köztük Wang Quanzhangot is, aki szerepel a filmben.



Forrás: BIDF

Weiping Chang ügyvédet, akinek a családja körül bonyolódik a cselekmény, már 2020. január 12-én vették őrizetbe. Az első jelenetek egyikében felesége, Zijuan Chen játszik a tengerparton kisfiával, Tutuval. A gyerek azt írja a homokba: „Gyere haza, apa!” Chang letartóztatására valójában egy 2019-es ügyvédi találkozó után került sor, ami Hsziamenben zajlott. 2020. október 16-án tudta jelezni a külvilág számára, hogy megkínozták, tíz napig vonták kínpadra, maradandó károsodásokat is szenvedett.

 De várjunk csak: igazából miért is került rács mögé Chang és a többi ügyvéd? Azért, mert – kérelmezőket védtek. A kérelmek részben emberi jogi, részben viszont ingatlanügyi jellegűek voltak. A kínai gazdaság akkoriban jobban állt, mint most, egyre több ingatlanbefektetésre került sor, és bizony megesett, hogy a polgár arra ért haza a munkából, hogy lebontották a házat, amiben élt. Engedély és figyelmeztetés nélkül, csak, mert útban volt. Viszonylag sok ilyen tárgyú beadvány született, bár az 1,8 milliárdos népességhez képest elenyészően kevés, de a hatóságok annyira kellemetlennek találták a néhány százat is, hogy inkább lecsukták a kérelmezőket is, a jogi képviselőiket is, és így szabadultak meg a problémától.



A történet másik főhőse Sophia Xueqin Huang újságíró, Weiping Chang barátja és valamikori ügyfele (őt egy sajtóperben védte Chang). Mikor megindultak a letartóztatások, írt az ügyről, minek következtében azonnal el is veszítette az állását és épp úgy agresszív megfigyelés alá helyezték, mint Weiping Chang családját. Mikor felszereltek a háza elé egy kamerát, felhívta a rendőrséget: „A maguké a kamera?” „Nem, nem a miénk.” „Akkor jó” – mondta Sophia, fogta az 1984-et, kiment a kamera elé és felolvasott szép hangosan egy fejezetet a könyvből a megfigyelőnek. Másnap is, harmadnap is. Negyednapra eltűnt a kamera.



A harmadik főszereplő Wang Quanzhang, aki időközben szabadult, de jelenleg is felügyelet alatt áll. Ennek ellenére interjút adott a japán TBS televíziónak, melyben Kínát megfigyelőállamnak nevezte. Nos, attól kezdve még inkább figyelik. 

A film egyik jelenetében informatikai kiállítás látható Sanghajban, melyen bemutatják azt a kiterjesztett valóság-szemüveget, ami „segít felismerni a gyanús személyeket a tömegben”. Arcfelismerő kamerákat szerelnek a buszok összes ajtajára. Miért? „Így a rendőrség felismerheti a szökevényeket és a feketelistásokat”. Az arcfelismerő szoftver figyeli azt is a munkahelyeken, hogy ki tűnik stresszesnek és azonnal jelenti a közvetlen főnöknek, „hogy megelőzzék a problémákat”. A közönség rajong érte, akit csak megkérdeznek, lelkendezik: „Látható, mennyire fejlődik a társadalmunk!” 

Különben érdekes, hogy minden műszaki fejlődés ellenére a megfigyelési rendszer csak részben alapul Big Data-ra, másik részében humán erőforrásokat használnak. A közösségeket szegmensekre osztva alkalmazzák ezt a kombinációt, mindegyik kap egy tisztet, aki felelős a nála történtekért. Ezt először 2012-ben, a santungi Zsungcsengben próbálták ki. Minden hálózati tiszt 400 háztartásért vagy 1000 személyért felel. 

Ugyanakkor technikai szinten nem csak arc- de hangfelismerést is alkalmaznak. Teljes biometrikus adatbázist próbálnak kialakítani, de egyelőre ez csak az ellenzékiekre vonatkozik.



Jialing Zhang (forrás: Filmtank / BIDF)

Visszatérve a pontrendszerre: ez nullától ezerig terjed. 190 módon lehet pontokat szerezni, 1040 módon lehet elveszíteni őket. Tíz óra önkéntes munkáért két pontot lelhet szerezni, ami beváltható – két evőpálcikára. De lássuk a többi tarifát is:

300 óra önkéntes munka – plusz 50 pont
Hírek terjesztése online – mínusz 50 pont
Kérvény beadása kormányzati szervekhez – mínusz 50 pont
Tüntetés – mínusz 30 pont
Tékozló, feltűnő esküvő vagy temetés – mínusz 20 pont



Ez hát a kínai köznyugalom nagy titka. Hogy ebben a környezetben miképpen boldogulnak azok az ellenzékiek, akikről a film szól, azt el lehet képzelni – az alkotás mindenképpen nagyon érdekes, izgalmas és mélyen emberi. Nem is érdemes részletezni az eseményeket, nézze meg mindenki, aki teheti! 

Mindenesetre nagyon jellemző a kínai ellenzék felfogására Sophia jelmondata: „Egy perc sötétség nem vakít meg”.



Ha azt vesszük, hogy a kínai kultúra körülbelül hatezeréves, a mostani sötétség tényleg csak egy perce tart. 




Lásd még:

Az áldozatok háborúja



Veszélybe került a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) megrendezése

Nyitókép: jelenet a filmből (forrás: BIDF)