Építészeti megújulás

Ám sehol sem lelnénk a város számos más, ma már ikonikusnak számító hídját és épületét, melyek az azóta eltelt másfél évszázad során készültek el.

A városkép nagy léptékű megújulásának motorja az 1870-ben alakított Fővárosi Közmunkák Tanácsa volt. A tanács műszaki osztályvezetője, Reitter Ferenc dolgozta ki a főváros szabályozási tervét, ő felelt a munkálatok irányításáért. De nevéhez fűződik a budai vár és Buda rendezésének terve, Buda és Pest csatornázási tervének elkészítése, valamint a budapesti rakpartok tervezése és megépítése is.

A dunai rakpartok kiépítésére nem sokkal a városegyesítés után, az 1870-es években került sor, szoros összefüggésben a folyószabályozással, az árvízvédelemmel és az infrastrukturális fejlesztésekkel, valamint az újabb hidak létesítésével. A Lánchíd után másodikként a Margit híd, harmadikként a Szabadság híd következett; jelenleg további 10 közúti és 2 vasúti híd köti össze a pesti és a budai oldalt.

Széchenyi István (Ferenc József) tér, a Széchenyi Lánchíd és a budai Vár a koronázási dombról nézve. A felvétel 1873 körül készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

1885 és 1904 között magyar alapanyagokból, magyar gyártók bevonásával megépült a pesti Duna-parton a Steindl Imre tervezte, historizáló, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket idéző, monumentális Országház. Csaknem 18 ezer négyzetméteres alapterületével ez Európa második legnagyobb parlamenti épülete, melynek kivitelezéséhez mintegy 40 millió téglát, burkolásához 30 ezer köbméternyi faragott díszkövet, díszítéséhez körülbelül 40 kg aranyat használtak fel. 29 bejárata van; homlokzatán a magyar történelem nagy alakjainak 90 kőszobra fedezhető fel, belső tereiben 152 további szobor található. Kupolájának két oldalán a tornyokkal körülvett képviselőházi és főrendiházi ülésterem még a korábbi, kétkamarás rendszerű országgyűlésre emlékeztet. Méretük és kialakításuk megegyező, ami a népképviseleti alsóház és a történelmi felsőház egyenrangúságát szimbolizálja. Maga a kupola a törvényhozás egységét jelképezi.

Az Országház 1903-ban (forrás: Fortepan / Schoch Frigyes)

A parlament épületében nem csak törvényhozási munka folyik: látogatóközpontot is kialakítottak benne. Az érdeklődők megtekinthetik a legszebb termeket, láthatják a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.

1895 és 1902 között Schulek Frigyes tervei alapján megújult a budai vár, kiépült a neoromán stílusú Halászbástya, elnyerte mai arculatát a Mátyás-templom. Mindegyik szerves része Budapest Duna-parti látképének, amely 1987 óta a világörökség részét képezi.

Halászbástya, Schulek-lépcső, balra fent az egykori jezsuita kollégium, ma a Hilton Szálló van a helyén. A felvétel 1902 után készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

Szintén ekkortájt épült ki a városmegújítás szellemében a Nagykörút, a Blaha Lujza tér, a Kálvin tér és a Rákóczi út. Folytatódott a magyar államalapítóról elnevezett, neoreneszánsz Szent István Bazilika 1851-ben megkezdett építése is – az első tervező, Hild József halála után Ybl Miklós, majd Kauser József közreműködésével. A kivitelezési munkálatokat egyebek mellett a kupola 1868-ban bekövetkezett beomlása lassította. A székesegyházat végül 1905-ben adták át és szentelték fel. Itt őrzik a Szent Jobbot, I. István mumifikálódott jobb kezét, ami fontos nemzeti és katolikus ereklye. A Szent Jobb kiemelt szerepet kap az augusztus 20-án, Szent István-napon megrendezett körmenetekben.

Szent István-bazilika a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) felől. A felvétel 1893 körül készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

A szaporodó házakkal és középületekkel gazdagodó városrészek funkciói lassacskán új életre keltek – az Andrássy út és környéke az arisztokrácia és a nagypolgárság kedvelt lakóhelyévé vált, körvonalazódott a Nagykörút határolta lakóövezet, a belvárosban bankok, hivatalok, boltok váltották egymást, Budán számos kormányzati, közigazgatási szerv kapott helyet. A külső területeken ipari létesítmények, munkásnegyedek létesültek. A növekvő városrészek közötti összeköttetés megteremtéséhez nagyban hozzájárult a közlekedési lehetőségek rohamos fejlődése.

-------------

Lásd még: Budapest születése

-------------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.

Nyitókép: Pesti alsó rakpart a Vigadó térnél, háttérben a Széchenyi Lánchíd. A felvétel 1880–1890 között készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)