„Mit üzen nekünk ma?”

A debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban nyílt Eredet több mint kiállítás: magángyűjtemény és a 2021-ben bemutatott Evangélium 21 folytatása. Mindkét kollekció tulajdonosa prof. dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Vele beszélgettünk többek között a bemutatott képekről, a vallás szerepéről, keresztyén értékek művészeten keresztül való közvetítéséről.

Az Eredet és az Evangélium 21 című kortárs gyűjtemények kezdeményezője. Mi alapján hozta létre kollekcióit?

Egyetemi tanár vagyok, gazdaságtörténetet tanítok. A legelső ismert és jelentős közgazdásznak azt a Józsefet tekintem, aki megsokszorozta a fáraó vagyonát. Oktatás közben jöttem rá, hogy a legalapvetőbb kultúrtörténetekkel, amelyeket egykor a szüleinktől hallottunk, vagy a (köz)mondásaink révén váltak ismereteink részévé, sokan már nincsenek tisztában. Amikor a diákjaimat megkérdezem, hogy ki hallott Józsefről és a fáraóról, a hét bő és a hét szűk esztendőről, harmincból két-három kéz lendül csupán a magasba. Posztbiblikus korban élünk, amikor a bibliai ismeret társadalmi szinten már hiányzik, ugyanakkor az értékrendünkben és gondolkodásunkban még magunkkal hordozzuk.

A mai gyerekek – nekem is öt fiam van – sokkal nehezebben tanulnak, ha csak olvasás vagy hallás után kell megjegyezniük valamit, mint ha kép és hang, film és szöveg együtt kerülne eléjük. Kombinálnunk kell ezeket a médiumokat. Ezért éreztem szükségét egy olyan gyűjtemény létrehozásának, amely az értékrendünk és kultúránk alapját mutatja meg. Célom volt, hogy ne csak vallásos emberek lássák ezt az egységes, saját pénzemből létrehozott kollekciót. Aki végignézi, úgy érzi, összefüggő történetet kapott. A legkiválóbb művészettörténésszel, a téma szempontjából kiemelkedő művészekkel kívántam együtt dolgozni. Mindenből a legjobbat tűztem ki célul. Úgy vélem, nemcsak az állam feladata, hogy értékeink továbbviteléről gondoskodjék, hanem a felelős egyéneké is. Két, nemzetközi szinten is helytálló kortárs gyűjteményt igyekeztem létrehozni, amelyek értékrendjét és kulturális üzenetét a nyugat-európai kultúrában felnőtt emberek is magukévá tehetik.

Kovács Levente tárlatvezetést tart az Eredet kiállításon (fotó: Vígh Levente / Modem)

Református lelkészcsaládból származik. „Gyökerei” indították arra, hogy keresztyén tematikájú alkotásokat kezdjen el gyűjteni?

Sokkal inkább két másik nézőpont, amelyeket a kortárs alkotókat figyelve mindig Először is: jelenkori problémáinkat a velünk élő művészek értik a legjobban. Őket is ugyanazok a hatások érik, mint minket, művészetükön keresztül pedig hatékonyan szólnak hozzánk, formálhatják a közgondolkodást. Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete című könyvében van egy ábra, ami  a különböző korok nagy művészeinek és jelentős tudósainak születési idejét mutatja. Az ábrát alaposan megvizsgálva látható, hogy az egy időszakban élők közül a művészek valamivel előbb születtek és kezdték alkotói munkásságukat, ami azt jelzi, hogy a kortárs művészek hatással voltak és vannak a tudomány fejlődésére.

Másodszor: úgy vélem, jó, ha egy kortárs alkotó jelentős szellemi kihívással találkozik, például amikor egy adott tematikát dolgozhat fel. A klasszikus bibliai történetek témáit értik meg leginkább az emberek. Jól megfoghatók, ki kevesebbet, ki többet, de hallott róluk, még ha nem is olvassa a Szentírást. Az a nemzet, amelyik nem tudja megőrizni értékeit, elvész. Hogy ez ne így legyen, úgy gondoltam, hogy a Biblia örökérvényű, genetikailag belénk kódolt üzeneteit foglalom össze. A Könyvek könyve hatszori elolvasása során kiválasztottam azt a 365 legfontosabb igeverset, amelyek az utcán sétálók számára is meghatározó üzenettel bírnak. Tizenkét-tizenkét csoportot hoztam létre a négy evangéliumból és Mózes öt könyvéből, majd a két csoporthoz tizenkét-tizenkét művészt kértünk fel. Az e célra megalkotott műveik szerepelnek a már bezárt Evangélium 21 és a februárban nyílt Eredet tárlatain a debreceni MODEM-ben.

Részlet a MODEM Eredet című kiállításából (fotó: Vígh Levente / Modem)

Meséljen a kiállítások felépítéséről! Milyen kortárs alkotásokból állnak össze? Csak a tematika alapján választ, vagy az alkotók munkássága a döntő?

Kortárs műegyüttesről beszélünk. Petrányi Zsolt kurátorral olyan kiállításokat terveztünk, amelyeken különböző kortárs művészeti ábrázolásokat láthatnak az érdeklődők: festményt, fényinstallációt, tárgyakat, videót. Az alkotókat arra kértem, hogy legalább egy olyan üzenetet ragadjanak ki a témakörükből, amely közel áll a mai kor emberéhez. Ádám és Éva esetében például nem arra helyezzük a hangsúlya, amire egy patriarchális társadalomban – a nő a bűnös –, hanem hogy cselekedetének következménye van: „fájdalommal szülöd gyermeked”. Noé példáját nézve az emberiség nagy része elpusztul, de van három várandós meny, akik továbbviszik Éva örökségét, a gyermekeik a Föld újranépesedésének alapját jelentik.

A gyűjteményre Petrányi Zsolt először négy-öt művészt talált. Felvázolta nekik a projektet, majd megkérdezte tőlük, kikről gondolják még azt, hogy ábrázolástechnikájuk, kvalitásuk alapján alkalmasak lennének a feladatra. Mivel közösen kellett dolgozniuk, fontos kérdés volt az is, hogy műveik reflektálnak-e az általuk kiválasztott egység melletti szekció egyéb műveire is, hogy a gyűjtemény egy egészet képezzen. Minden hónapban összeültünk megbeszélni, ki hogyan halad, a művészek egymásra is motiválóan hatottak. Az Eredethez a legújabb teológiai eredményeket is alkalmazni kellett. Ebben Zsengellér József professzor úr, az Országos Rabbiképző Doktori Iskolájának elnöke segítette az alkotókat, bővítve teológiai háttérismereteiket, hogy a megfelelő pontot a Biblia mai értelmezése szerintit ragadhassák meg az adott installációban. 

A kiállításhoz tartozó kötet (fotó: Vígh Levente / Modem)

Az evangelium21.hu oldalon küldetésüket úgy fogalmazza meg: „hogy minél szélesebb körben elmélyítsük zsidó–keresztyény kultúránk és hitvallásunk alapjainak megértését”. Mit gondol, miért van szükség az alapok újraértelmezésére?

Mint korábban említettem, posztbiblikus korban élünk. Úgy látom, hogy a társadalmi identitásválság éppen az európai kultúrát éri el, fontosnak tartom értékrendünk alapját a leghitelesebben feltárni, ezért is szükséges az újraértelmezés. A gyűjtemény apropóján senkiktől sem kérdezem meg, hogy mi a vallása, mi a pártpolitikai véleménye. A saját értékrendünk mára vonatkozó üzeneteiről beszélgetünk. Ezek a kollekciók a ma emberéhez szólnak, ennek okán nagyon eltér például a barokk katolikus templomok ábrázolásmódjától.

Közéleti, oktatói, publikációs és gyűjtői tevékenysége mellett az üzleti életben tölt be fontos szerepeket. A Magyar Bankszövetség főtitkára, korábban a KDB Bank vezérigazgató-helyettese volt, 2002-2006 és között a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. fejlesztési, majd üzleti ügyvezető igazgatójaként dolgozott. Mit tapasztal, hogyan lehet meggyőzni az üzleti szférát, hogy támogassák a művészetet?

A Bankszövetség és az ebből fakadó, a pénzügyi szektorban végzett aktivitásom, a tudományos-oktatási területen kifejtett munkám, és közéleti szerepvállalásomból fakadóan is látom, mindenütt általános kérdés: kinek kell megbecsülni a kortárs művészeinket? Megjegyzem, amelyik nép nem tiszteli őket, nem kapja meg az elengedhetetlen impulzusokat, amelyeknek köszönhetően a lakosság tagjai magasabb szinten végezhetik saját munkájukat. A művészek a legalkalmasabbak arra, hogy motiváljanak: társadalmi szinten váljunk jobbá. Magam nagy tisztelettel fordulok feléjük. Mindig több inspirációt kapok tőlük, mint amennyi támogatást nyújtok nekik. Szerencsére több olyan pénzügyi intézmény van, amelyek komoly művészeti gyűjteménnyel rendelkeznek, és ezek nem csupán az irodák falait díszítik, hanem eljuttatják őket kiállításokra is. A bankszektornak mindig kiemelkedő szerepe volt a tudomány, a kultúra és a szociológia területén fontos gondolatok továbbításában, ehhez hasonlóan a társadalmi felelősségvállalás is természetes e cégek vezetőinél.

Részlet a MODEM Eredet című kiállításából (fotó: Vígh Levente / Modem)

Az Eredet Mózes öt könyvének legismertebb történeteit mutatja be. Ez egyben újraértelmezést is jelent? Hiszen nehéz újat mondani a sokszor feldolgozott témákról.

Nem a legismertebb történeteket, inkább azokat, amelyek a ma emberének a legfontosabbak. Nem a történetiség volt a lényeg, hanem a gondolatiság, az értékrend. Azt látjuk, hogy minden korban megvannak azok a fő társadalmi üzenetek, amelyekre a társadalom továbbfejlődése miatt égető szükség van, ennek megfelelően helyeztük a hangsúlyt bizonyos történetekre. Például a Noé- és Ádám–Éva történetnél a várandósságra, a családra. Ez aktuális kérdéskör, ez pedig egy XXI. századi gyűjtemény, amelynek foglalkoznia kell az említett témákkal.

Milyennek látja a kortárs művészetben a vallás szerepét és helyét?

Olyannak, amilyennek a társadalomban is. Nincsenek tele a templomok, de többen olvasnak otthon Bibiliát, mint ahányan gyülekezetbe járnak. Sokan a családi körben élik meg a vallásosságukat. Így van a művészeknél is, akik a témával foglalkozva fedezik fel újra a Szentírást. Akik végignézik a gyűjteményt, talán szintén így tesznek.

A két tematikus kiállításon kívül hol láthatók a gyűjtemény darabjai?

A saját erőforrásból létrehozott gyűjteményeimet a megfelelő helyeken ingyen állíthatják ki. Az Eredet Debrecenben, az Evangélium 21 nagyheti húsvéti egysége Pápán látható, 2025.  április 3-tól pedig egy válogatást állítunk ki ez utóbbi gyűjteményből Brüsszelben.

A műgyűjtés nemcsak kedvtelés, hanem befektetés is. A misszió, azaz a keresztény értékek közvetítése mellett ez mennyire játszik szerepet gyűjteménye fejlesztésében?

Nem vagyok műgyűjtő, nincs gyűjtési szenvedélyem. Nagyon tudatosan, nem aukciós árakon hoztam létre e két kollekciót, amelyeket lezártnak tekintek. A felkért művészek egyben szellemi kihívást is kaptak, és lehetőséget, hogy például Rómában is kiállíthassanak. A gyűjtemény albuma pedig eljutott Ferenc pápához is. Egy jól létrehozott kollekció persze befektetésnek is jó lehet. Az egyházon belül hitéleti, társadalmi szinten pedig kulturális misszióként tekintek rá.

A kiállításról bővebb információkat a MODEM oldalán találnak.

Nyitókép: Kovács Levente (fotó: Szaka József)

Lásd még:

„Aki műtárgyat vesz, az boldogságot vesz!” – Interjú Völgyi Miklóssal és Skonda Máriával, a Völgyi–Skonda Kortárs Gyűjtemény tulajdonosaival

„A támogatás számunkra személyes ügy” – Interjú Kósi Gáborral és Kósiné Mihálkovics Edittel, az Art is Business „Forprofit mecénás” Díjának nyerteseivel

A fehér falak elfedésénél jóval többre hivatott: belépő a művészet világába – A Budapest Contemporary Képzőművészeti Vásáron nemzetközi és hazai példákon keresztül jártuk körbe a vállalati gyűjtemények helyzetét