Akinek a keze alatt a hétköznapi tárgyak is műalkotássá váltak

Az osztrák művész nemcsak a hagyományos szobrászat határait feszegeti, de társadalom elé görbe tükröt állító, abszurd alkotásaival a divatvilágra is nagy hatást gyakorol.

Bécs Európa egyik megkerülhetetlen kulturális központja: az osztrák főváros világszínvonalú múzeumaiban, galériáiban a legnagyobb mesterek életmű-kiállításai és a kortárs alkotók legfrissebb munkái láthatók. Legutóbbi látogatásom során Erwin Wurm retrospektív tárlata vonzott az Albertina Modern kiállítótereibe. Az osztrák szobrász 70. születésnapja alkalmából nyílt, idén március elejéig látogatható nagyszabású kiállítás kronologikus íve – egy-egy korszakát mélyebben megvilágítva – egészen új fényt vetett Wurm életművére.

Nem csupán látványos, de gondolatébresztő tárlatot járhattam be: Wurm ironikus, néha abszurdba hajló kérdésfelvetései a testről, a társadalmi normákról és a fogyasztás természetéről olyan témákat feszegettek, amelyek még a kiállítótér elhagyása után is sokáig foglalkoztattak.

A Stájerországban született alkotó humoros, a társadalom elé görbe tükröt tartó alkotásai számos szociológiai kérdést vetnek fel. Munkássága erősen hat az új generációs művészeti elitre és a XXI. század művészeti irányzataira is. Szobrain keresztül – akárcsak egy Beckett- vagy Ionesco-műben – új megvilágításba kerül a valóság. 

Erwin Wurm köztéri szobra Rómában

Ahogy a designboom.com is fogalmaz: a művész abszurd szemüvegen keresztül, a fogyasztói társadalom létjogosultságát és a kapitalizmust megkérdőjelezve késztet a szobrászművészet újragondolására.

Egyes művészetszociológiai tanulmányok szerint a kortárs közönség a divat mellett a szobrászat megértéséhez talál a legkönnyebben kapaszkodókat. A divat egyre inkább művészeti médiumként, installációként jelenik meg, vagyis nemcsak öltöztet, hanem gondolatébresztő erővel is bír. Talán ezzel is magyarázható az osztrák művész – aki munkásságában közel három évtizede kísérletezik különféle textilekkel, ruhákkal – divatvilágra gyakorolt hatása is: szobrászati megközelítései párhuzamba állíthatók a luxusdivatházak provokatív, a klasszikus szettek manipulatív ábrázolásával játszó tervezői megoldásaival. Hasonló formabontó esztétikai megközelítéseket alkalmaznak például a Comme des Garcons, a Viktor & Rolf és a Craig Green márkák. A társadalomkritika, az abszurd vizualitás egyre gyakrabban jelenik meg a divatmagazinokban, a különböző kampányokban is  – gondoljunk például a Balenciaga és a Diesel hirdetéseire, amelyeknél az irónia, a túlzás és a határok feszegetése a márkanyelv részévé vált!

Az Albertina Modernben rendezett kiállításon a Lanvin által inspirált Desire szobor

Erwin Wurm és a hozzá hasonlóan gondolkodó, formabontó alkotók hozzájárulnak a művészet, a dizájn és a divat közötti határvonalak lebontásához, újraértelmezéséhez. Az általuk képviselt interdiszciplináris gondolkodás – amelyben egy ruhadarab lehet szobor, egy póz társadalomkritika – arra ösztönözheti a tervezőket, hogy a divat több legyen puszta esztétikánál. Szükséges, hogy a XXI. században a fashion önálló művészeti ágként, társadalmi, kulturális és pszichológiai reflexióvá is váljon.

A művészet és a divat kapcsolatának lehetőségeit, határainak elmosódását feszegette idén tavasszal Wurm együttműködése Issey Miyake-al: híres One Minute Sculptures műveit a párizsi divatbemutatókon is szerepeltette, megkérdőjelezve a hagyományos öltözködési normákat.

A Lanvin Lab projekt keretein belül 2024-ben megvalósult kollaborációjának célja a kulturális párbeszéd ösztönzése és a luxusmárka örökségének modern újraértelmezése volt. A Wurm által megalkotott, monumentális Desire szobor a XIX. században alapított francia divatház két ikonikus termékét, a Lanvin Pencil Cat táskát és a Lanvin Cash sportcipőt ötvözte. A márka ezzel a gesztussal tisztelgett az alapító, Jeanne Lanvin előtt, és fejezte ki a termékek által szimbolizált, önkifejezés iránti vágyat is.

Zürichben a Hermés üzleteiben is művészetbe botlik az ember

Wurm az Interview magazin cikkében barátjának, Peter Marino építésznek beszélt a kiüresedett ruhaszobrairól. Ezek absztrakt formáin keresztül mutatja meg, miként határozzuk meg énképünket az öltözködésünkkel, hogyan hozzuk létre ezáltal saját „társadalmi szobrunkat”. E filozófiát követi a művész 2008-ban létrehozott Hermés-sorozata is: az ikonikus márka akkori férfiruha divíziójának felkérése készített és állított ki a divatház párizsi bemutatótermében és más nagyvárosok üzleteiben. A kollekció érdekessége, hogy a státuszszimbólumnak tekinthető, túlméretezett ruhadarabok az emberi testtől elvonatkoztatva, téglatest vagy kocka formákra feszítve, groteszk módon állítják reflektorfénybe a gyakorlati funkciót felülíró szimbolikus jelentéstartalmat. 

*A szerző közgazdász, diplomáját a milánói SDA Bocconi Egyetemen szerezte. Pályafutását a pénzügy és technológia területén kezdte, majd egy merész váltással a luxusipar felé fordult. A Szépművészeti Múzeum Docent programjának elvégzése tovább mélyítette a kultúra iránti elkötelezettségét. Szenvedélye a művészet, a dizájn és a luxus világának összekapcsolása, valamint a tudásmegosztás: PR- és marketingterületen osztja meg tapasztalatait a hallgatókkal. Jelenleg a Four Seasons Gresham Palota kommunikációs, marketing- és PR-vezetőjeként dolgozik.

Nyitókép: Erwin Wurm köztéri szobra Rómában (a nyitóképet és a cikkben szereplő fotókat a szerző készítette.

Lásd még:

A város, amely mindig egy lépéssel előrébb jár – A tavasz legizgalmasabb londoni divatkiállításai és -eseményei

Luxus: a művészvilág csodafegyvere – Mecénási szerepben a nagy divatházak

A divat és a kultúra találkozása –  Új dimenziók a turizmus területén

Fél évszázada a művészet mellett – Világ körüli turnéra indul a BMW Art Cars kollekció

„Azt szeretném, hogy a tárlataink örömet szerezzenek” – Beszélgetés Ralph Gleis-zel, a bécsi Albertina igazgatójával