Fejlesztésre ösztönzik az audiovizuális, a kulturális és a kreatív szereplőket

Az Európai Bizottság kulturális és audiovizuális ágazatokat támogató vezérprogramja a 2014–2020-as időszakban 1,47 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezett. Ezzel az összeggel nagyobb hangsúlyt szerettek volna helyezni az uniós szintű együttműködések, illetve az ágazat globális versenyképességének fokozása érdekében. A Kreatív Európa program a 2021–2027 közötti periódusban már 2,44 milliárd eurós kerettel segíti az európai kulturális és kreatív szektorokat.

Az uniós program olyan projektekbe invesztál, amelyek erősítik a sokszínűséget, megfelelnek a kulturális és kreatív ágazatok igényeinek, illetve kezelik az előttük álló kihívásokat is. Így volt ez a 2014–2020-as időszakban is, amikor közel százhúsz magyar szervezet több mint hétmillió eurót nyert el a program Kultúra ágából.

Általánosságban igaz a beadott pályázatokra, hogy az előadó-művészet a legnépszerűbb. A zene áll az első helyen, de kiemelkednek a színházi, a tánc-, továbbá a kulturális örökségi projektek is. A beküldött és a nyertes pályázatok között is alulreprezentáltak az építészet, a dizájn és a divat területéről érkezők. A 2014–2020 közötti időszakban egyetlen olyan magyar szervezet volt – a Hangvető –, amely a nagy együttműködési projektek pályázaton nyerni tudott. Kilenc partnerrel és kétmillió eurós támogatással valósíthatták meg a négyéves, világzenei MOST projektet. „Büszke vagyok a magyar projektgazdákra, hogy a hétéves költségvetési időszak első három évében máris több mint nyolcvan szervezet kapott 9,3 millió eurót meghaladó támogatást, tehát már a jelenlegi ciklus felénél túlszárnyalták az előző teljes időszakban elnyert támogatási összeget” – mondja a magyar Kreatív Európa Iroda Kultúra ágának vezetője, Mondik Gábor. – Az Európai Unió többéves pénzügyi keretén belül – Multi annual financial framework (MFF) –, amely a tagállamok hozzájárulásaiból áll, a Kreatív Európa programnak önálló költségvetése van” – teszi hozzá.

Mondik Gábor (fotó: Chripkó Lili)

A program három alappillérre épül

A Kultúra ág lefedi a kulturális és kreatív szektorokat, az audiovizuális rész kivételével, melyet a MEDIA foglal magában. „A program 2021–2027-es időszakának egyik újdonsága, hogy az Európai Bizottság most először biztosít támogatást a hírmédia-ágazat finanszírozására a médiatudatosság, a pluralizmus és a médiaszabadság, valamint olyan tevékenységek előmozdítása érdekében, amelyek segítséget nyújtanak az ágazat számára az előtte álló strukturális és technológiai változásokhoz való alkalmazkodásban” – tájékoztat Mondik Gábor.

A harmadik pillér a szektorközi ág, amelynek egyfelől célja, hogy segítse a program másik két területe közötti szinergiák megteremtését, másfelől, hogy támogassa a sokszínű és pluralista médiakörnyezetet, a szabad, minőségi újságírást, a médiaműveltség erősítését, valamint a digitális környezetet is. Minden projektnek a lehető legnagyobb mértékben és organikusan kell alkalmaznia az Európai Bizottság központi prioritásait is: a fenntarthatóságot, a befogadást és a nemek közötti egyenlőséget, a digitalizációt és a nemzetközi kapcsolatokat.

Forrás: Kreatív Európa

A sikeres magyar projektekről

Az Európai Unió Kreatív Európa programjának Kultúra ágában nyertes magyar projekteket bemutató Kreatív Európa történetek című kiadvány harmadik része hazánk húszéves európai uniós tagságát, valamint a program tízéves évfordulóját is hivatott volt megünnepelni. „Hisszük, hogy a pozitív példáktól inspirálva egyre több kulturális szervezet gondolja majd úgy, hogy érdemes pályázatot benyújtania” – fűzi hozzá Mondik Gábor. A kiadványban szereplő közel harminc szervezet több mint negyven projektje közül most hármat említünk meg.

Az UPBEAT a Hangvető vezetésével az első olyan, a Kreatív Európa program által támogatott platformprojekt, amelyet magyar cég koordinál. A szakmai hálózat küldetése, hogy a világzenei piac feltörekvő tehetségeit segítse, és új lendületet vigyen a showcase fesztiválok világába. A projektben kezdetben tizenhárom, 2024-ben pedig már huszonegy tag- és partnerfesztivál vett részt, köztük a legnagyobb európai showcase-ek. A platform jelentősen hozzájárulhat a színtér dinamikus generációváltásához és a zeneipar fenntarthatóságához Európa-szerte.

A három európai főváros emlékeit, változásukat vizuálisan megjelenítő „City memories: visualizing change in three European capitals” projekt Stockholm, Koppenhága és Budapest levéltárainak együttműködését valósítja meg. Célja, hogy elősegítse a nagy mennyiségű építészeti tervanyag szélesebb körű megismerését, hozzáférhetőségét és használatát, erre innovatív módszereket dolgozzon ki. Ezek által járuljon hozzá a közös európai városi építészeti örökség megőrzéséhez, a fenntartható építészet és várostervezés térnyeréséhez is.

A Közép-Európa Táncszínház részvételével megvalósuló, határokon átívelő „Beyond Front@: Bridging Periphery” hat, az EU által támogatott partnert kapcsol össze; az európai tánchálózati projektek eredményeire és tapasztalataira épül. Célja az erőforrások feltérképezése, valamint a kortárs táncművészet regionális szereplői közötti fenntartható szövetség kiépítése. A projekt a képzés támogatására, a nagyobb szinergiákra és a regionális táncélet láthatóságának növelésére összpontosít.

Kik előtt áll nyitva a program? 

Forrás: Kreatív Európa

A Kultúra ág pályázatainak többségére konzorciumban, nemzetközi partnerekkel közösen lehet pályázni, vagyis kell, hogy legyen a projektnek egy európai hozzáadott értéke; sosem állhat a középpontban az, hogy egy kulturális szervezet a saját kulturális termékét szeretné „exportálni”. Egy Kreatív Európa – vagy bármilyen más közvetlen uniós forrásra benyújtott – pályázat más megközelítést igényel, mint a hazai vagy egyéb uniós források pályázatai, de Mondik Gábor szerint nem nehéz pályázni, sőt, és kifejezetten bátorítanak minden magyar szervezetet a jelentkezésre. „Azt tapasztaljuk, hogy a magyar kulturális szervezetek két fő akadállyal küzdenek a pályázatokkal kapcsolatban: az első, hogy az Európai Bizottság a legtöbb felhívás esetében nem finanszírozza a projektek teljes költségvetését, vagyis mindenképpen önerőt, saját forrást is kell biztosítani a projektekhez. Ez még úgy is nehéz, hogy a Nemzeti Kulturális Alap és 2021 óta már a Miniszterelnökség (jelenleg a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium) is ír ki önerőpályázatokat. A másik kihívás pedig a kulturális szervezetek humánerőforrás-kapacitásával függ össze: egy többéves nemzetközi projekt lebonyolításához szükséges, megfelelően képzett munkaerő számos esetben nem áll rendelkezésre a szervezeteknél” – fogalmaz.

A Kultúra ág minden évben megjelenő két hagyományos pályázata az Európai együttműködési projektek (European cooperation projects – COOP) és az Európai irodalmi művek forgalma (Circulation of European literary works – LIT). Ezekre a pályázatokra minden, a Kreatív Európa programban részt vevő ország területén bejegyzett, jogi személyként jegyzett szervezet jelentkezhet. A COOP pályázat esetében nemzetközi együttműködésen alapuló kulturális projekteket megvalósító szervezetek anyagait várják bármely kulturális szektorból, míg a LIT terület elsősorban olyan könyvkiadók számára kínál kiváló lehetőséget, amelyek kortárs európai, fikciós irodalmi művekből álló könyvcsomagok műfordítását, kiadását és forgalmazását vállalják projektjükben. 

2021-ben elindult a kifejezetten egyéni művészek és kulturális szakemberek mobilitását támogató Culture Moves Europe (CME) is, amelyre minden, a Kreatív Európa programban részt vevő államban élő vagy ott tartózkodási engedéllyel rendelkező művész jelentkezhet, egyénileg vagy maximum ötfős csoportban.

Mivel a Kreatív Európa közvetlen uniós program, így az egyes tagállamoknak semmilyen befolyása nincs a kiválasztási eljárásra. Az Európai Bizottság független szakértőket kér fel a pályázatok értékelésére, szakértőnek pedig nyílt pályázati felhívás útján bárki jelentkezhet, aki úgy érzi, hogy releváns tapasztalattal bír. Továbbá a közvetlen uniós forrásért indulni egyszesmind azt jelenti, hogy egy európai versenyben kell megállnia a helyét minden pályázónak, nincsenek a Kreatív Európa programon belül egyes országokra elkülönített keretösszegek – magyarázza Mondik Gábor a nyertes projektek kiválasztásának mikéntjét. 

A Kreatív Európa program tehát arra ösztönzi az audiovizuális, a kulturális és a kreatív szereplőket, hogy Európa-szerte működjenek, új közönségre találjanak, és fejlesszék a digitális korban szükséges képességeiket. A Kreatív Európa Irodák munkatársai pedig örömmel állnak a pályázók és az érdeklődők rendelkezésére a programmal és a pályázás folyamatával kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint a külföldi partnerek keresésben.

Az eredeti cikk a 2025 áprilisában kiadott, Belgium kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: a Beyond Front@: Bridging Periphery résztvevői egy közös performansz jelenetében, Francesco Scavetta koreográfiájában (fotó: Kovács Milán)

Lásd még:

Belgium művészeti és vállalati kapcsolatai – Bemutattuk legfrissebb lapszámunkat

Az ország, ahol három kulturális miniszter van – Hogy néz ki a kultúra finanszírozása Belgiumban?

Kulturális és turisztikai paradicsom: Vallónia – Több, mint a csoki és a sör fellegvára

Kis nagy város: Brüsszel

Antwerpen, a rubensi örökséggel átfont gyémántváros – Látogatás Flandria egyik legfontosabb kulturális csomópontjában

Flandria földje – A kulturális aranybánya

Ami Liège-t a magyarokkal rokonítja: Madaras Gergely karmester, a St. Hubertus és Szeged – Fedezzük fel Belgium rejtett ékkövét!

Ahol nem egyszerű turisták, hanem vendégek lehetünk – Kalandozások Gentben

„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében” – Új irodába költözött a Christie’s aukciósház brüsszeli kirendeltsége, amely reményeik szerint a gyűjtők kulturális központjává válik