Fontos, hogy a mecenatúra láthatóvá váljon

Az Oppenheim Ügyvédi Iroda évek óta elkötelezett támogatója az Art is Business Díjnak. Szatmáry István, az iroda vezetője szerint a jog és a művészet között több a közös pont, mint elsőre gondolnánk: mindkettő az emberi kreativitás terepe. Az üzleti világ és a kultúra találkozásáról, a mecénásszemlélet jelentőségéről és a személyes élmények erejéről beszélgettünk vele.

Az ügyvédi irodák világa első hallásra a művészetektől távolinak tűnhet. Ön szerint hol találkozhat a jog és a művészet – milyen pontokon érnek össze ezek a látszólag különböző dimenziók?

Több síkon is meg lehet válaszolni ezt a kérdést. Hadd kezdjem távolról: a jogászok életében kiemelt szerepet tölt be a római jog, hiszen a modern polgári jogrendszerek alapját is ez adja. Már a rómaiak is a jó és a méltányos művészeteként határozták meg a jogot. Ez a gondolat mindent elmond a jog és a művészet kapcsolatáról: a jog mesterséges konstrukció, amit az ember hoz létre, absztrakt normákból építkezik, amelyeket nagyon különböző egyedi esetekre kell alkalmazni jól és méltányosan. Ez bizonyos értelemben már önmagában is művészet.

A jogászi munka intellektuális és kreatív tevékenység, ami talán ezért is szinte szükségszerűen együtt jár a magaskultúra iránti igénnyel. A jogászok olyan társadalmi réteget alkotnak, amelynek tagjai nemcsak megengedhetik maguknak, hanem igénylik is a kultúra fogyasztását, és élni tudnak azzal.

Mindennapi munkájuk során is találkoznak művekkel, művészekkel kapcsolatos ügyekkel?

Igen, az irodánk több jogterülettel foglalkozik, és van egy külön szakcsoportunk, amely kifejezetten a szerzői jogra specializálódott. Ez a terület a művészek kreatív termékeinek védelmével foglalkozik, minden lehetséges aspektusból, így természetesen gyakran találkozunk ilyen ügyekkel. Többnyire a bonyolultabb, vitás esetek kerülnek hozzánk, de ezek a kérdések a mindennapi gyakorlat részei.

Az Oppenheim Ügyvédi Iroda (forrás: Oppenheim Ügyvédi Iroda)

Milyen jellegű ügyekről van szó ilyenkor?

Alapvetően két fő aspektus szokott előkerülni. Az egyik, amit hívhatunk akár „piszkos anyagiaknak” is, bár egyáltalán nem gondoljuk, hogy negatív konnotációnak kellene tapadnia a pénzügyi kérdésekhez. A művészvilágban – különösen a széles körben ismert alkotásoknál – komoly összegekről is szó lehet. Gyakoriak a jogdíjviták: kit illet meg, milyen arányban, milyen időtartamban, hol húzódik a határ az inspiráció és a plágium között? Az, hogy egy-egy akkordot, dallamot vagy motívumot mikénti ítélünk meg, akár súlyos összegeket is jelenthet egyik vagy másik oldal számára, a jogi probléma pedig azonos, legyen szó show-bizniszről vagy magaskultúráról.

A másik aspektus nem pénzügyi természetű, sokkal inkább erkölcsi, illetve személyhez fűződő. Itt az alkotói integritás kerül előtérbe: ki tekinthető szerzőnek, kit illet meg a műért ilyen értelemben járó elismerés? A művészek joggal érzékenyek erre, minden alkotó elvárhatja, hogy a neve szerepeljen a munkája mellett, hogy a szellemi teljesítményét ekként is elismerjék, illetve ne kérdőjelezzék meg. Ez sokszor nem, vagy nem elsősorban pénz-, hanem egyfajta integritási kérdés. Az a lényege, hogy a művészi teljesítményt csak az erre vonatkozó szabályok betartásával, az alkotó bemutatásával lehet használni.

Miért tartották fontosnak, hogy támogassák az Art is Business Díjat?

2019-ben, amikor a díj elindult, mi már ott voltunk támogatóként, és azóta is kitartunk mellette. Úgy éreztük és érezzük, hogy a kezdeményezés céljaival és szellemiségével teljes mértékben azonosulni tudunk. Fontosnak és támogatandónak tartjuk, hogy az Art is Business Díj évről évre elismeri azokat a vállalatokat, magánembereket és településeket, akik és amelyek szorosan együttműködnek a művészvilággal, és hisznek abban, hogy az üzleti és a kulturális élet egymást erősítheti.

Az Oppenheim mindig is nyitott volt a szoros értelemben vett jogi munka mellett az egyéb területeken történő értékteremtésre is, és a művészet támogatása ennek természetes része. A kultúra az életünk minden szegmensében körülölel minket, jelen van az irodai környezetben, a közösségi életünkben és a civil mindennapjainkban is. Számunkra magától értetődő volt, hogy egy olyan kezdeményezés mellé álljunk, amely hidat képez a művészet és az üzleti világ között, és láthatóvá teszi a kulturális felelősségvállalás értékét.

Az Oppenheim ügyvédi iroda 2025-ben az Art is Business Díj Vállalati kategóriáját támogatta. A képen (balról jobbra): Balogh Máté András, az Art is Business elnöke, Légrádi Gergely, az Oppenheim Ügyvédi Iroda alapító partnere, ifj. Heimann Zoltán, Heimann Ágnes, id. Heimann Zoltán, a kategória 2025-ös nyertesei és Liptay Gabriella, a 2024-es nyertes KPMG Magyarország marketing- és kommunikációs vezetője (fotó: Mohai Balázs)

Milyen más kulturális kezdeményezéseket vagy művészeti projekteket támogat az iroda?

Egyrészt vannak úgynevezett pro bono ügyeink, amikor jelképes ellenérték fejében vagy akár teljesen ingyenesen jogi segítséget nyújtunk támogatható célok érdekében. Ezek között rendszeresen szerepelnek kulturális, művészeti projektek is. A pro bono tanácsadás számunkra nemcsak társadalmi felelősségvállalás, hanem egyfajta szakmai kötelesség is: a kultúra jogi biztonsága legalább olyan fontos, mint a pénzügyi.

Másrészt igyekszünk odafigyelni arra, hogy a saját rendezvényeink is hordozzanak valamilyen kulturális értéket. Például a harmincöt éves jubileumunk eseményén minden vendégünk egy olyan QR-kódos kupont kapott ajándékba, amellyel online színházi előadásokat nézhetett meg az eszínház platformján. Ezzel egyszerre tudtuk megajándékozni a vendégeinket és támogatni a színházi alkotókat is.

Ha például összejönnek egy kávéra a kollégákkal, szóba kerülnek a művészetek is?

Ez természetesen így van, szóba kerülnek. A kávé melletti beszélgetések során sokszor kifejezetten kerüljük a jogi témákat, és inkább olyan dolgokról beszélgetünk, amelyek közös élményeinkhez, személyes érdeklődésünkhöz kapcsolódnak. Van, hogy könyveket cserélünk, akad arra is példa, hogy ajánlunk valamit egymásnak, amit éppen olvastunk. Azt hiszem, ez az irodai légkörből is fakad, ami nálunk olyan nyitott, inspiráló közeg, ahol a kultúra természetesen van jelen a mindennapokban.

Az Oppenheim Ügyvédi Iroda (forrás: Oppenheim Ügyvédi Iroda)

Az Art is Business magazin és a hozzá kapcsolódó díj a mecénások, támogató vállalatok és együttműködések bemutatásáról és elismeréséről szól. Ön szerint miért fontos, hogy ez a fajta mecenatúra és a művészeti–üzleti világ kapcsolata támogatást kapjon?

Az Art is Business –  legyen szó a díjátadó gáláról, a magazinról vagy magáról a kezdeményezésről – remek fórum, hogy felhívja a figyelmet: szükség van arra, hogy aktívan dolgozzunk a művészet finanszírozásán, pontosabban fogalmazva, a művészet és az üzleti élet összekapcsolásán. Ez egyáltalán nem ördögtől való dolog. Nálunk, Közép-Kelet-Európában, Magyarországon különösen, a művészek gyakran túl szerények, nem tartják illendőnek kérni, vagy nem tudnak az üzleti élet igényei és lehetőségei mentén gondolkodni. Pedig már kétezer éve is voltak mecénások, maga a szó is egy olyan ember nevéből ered, aki támogatta a művészetet. A művészetet nem lehet kizárólag állami forrásokból fenntartani, hiszen mindig lesznek olyan értékes, kreatív alkotások, amelyek valamiért kimaradnak a hivatalos támogatási körből. Ezért is fontos, hogy a kultúra több lábon álljon, és az üzleti élet megszólítva érezze magát. A díjátadó gála ebből a szempontból kiemelt jelentőségű: fel tudja mutatni azokat a példákat, amelyek bizonyítják, hogy a támogatás jó helyre kerül. És ez nem csak  anyagi értelemben fontos, hiszen az üzleti világ inspirációt is meríthet a művészetből, kreativitást, eredetiséget, új nézőpontokat, amelyek számára is versenyelőnyt jelentenek.

Ha kortesbeszédet kellene mondania a művészet támogatása mellett, mit üzenne azoknak a vállalatoknak, döntéshozóknak, akik még hezitálnak vagy eddig nem nyitottak ebbe az irányba?

Nem kortesbeszédet mondanék, inkább arra inspirálnám őket, hogy – elkötelezettség nélkül –  menjenek el egy olyan művészeti eseményre, ahol még sosem jártak, és amiről azt gondolják, hogy pusztán a címe alapján nem érdekes számukra. Legyenek nyitottak és befogadóak azzal kapcsolatban, amit látnak vagy hallanak! Biztos vagyok benne, hogy meg fognak döbbenni azon a művészi teljesítményen, ami egy-egy ilyen produkció mögött áll. Nemrég voltam egy különleges előadáson, ami távolkeleti kultúrákból merített zene és tánc ötvözete volt. Egy olyan hangszert hallottam, amit addig sosem, és olyan nyelven szólt a mű, amit nem értettem, mégis mélyen megérintett. Az előadás expresszivitása, a művészi elhivatottság és a befektetett elképesztő mélységű munka mindent elmondott arról, miért van szükség a művészet támogatására.

A cikk először a 2025 decemberében kiadott, nyomtatott lapszámunkban jelent meg.

Nyitókép: Szatmáry István (fotó: Oppenheim Ügyvédi Iroda)

Lásd még:

Mecénások, vállalati támogatók és kulturális finanszírozás 2025-ben is – Hetedik alkalommal adtuk át az Art is Business Díjakat

Adni jó! – Interjú Légrádi Gergellyel, az Oppenheim Ügyvédi Iroda alapító partnerével

„Szeretek magam körül értéket látni” – Interjú Heimann Zoltánnal

„A művészet nem a gazdaság peremén, hanem a szívében él” – Interjú Blaskó Nikolett-tel, az ACG Reklámügynökség vezetőjével

A WING Zrt. és a felelős építészet – Interjú Noah Steinberggel

„A művészet a kerek, szép élet fontos része” – Interjú Walter Katalinnal, az Art is Business Díj 2025 Mecénás kategóriájának nyertesével

„A sokféleség az egyik legnagyobb erősségünk” – Interjú Oszkó-Jakab Natáliával, a díjnyertes Művészetek Völgye fesztiváligazgatójával

A kulturális örökség és a közösségi tudatformálás kapcsolata –  Interjú Smiló Dáviddal, a díjnyertes építészeti stúdió, a Paradigma Ariadné vezetőjével

„Szeretjük, amikor a siker a szemünk láttára válik kézzelfoghatóvá” – Interjú Renfer Péterrel, a Nordconn tanácsadó cég egyik alapítójával