„Franciaország kulturális vonzerejének életre keltése”

A francia kultúra és nyelv szerelmesei számára megkerülhetetlen találkozóhely, vitaestek, filmvetítések, fesztiválok, kiállítások, könyvbemutatók helyszíne a budapesti Francia Intézet. Új korszakot nyitott a francia–magyar kulturális kapcsolatokban, amikor 1992-ben felavatták az Institut Français Bem rakparti csupa üveg, franciásan szellős épületét, amely kimondottan a francia kultúra házának épült. Jelentőségét, oktatásban betöltött szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a falai között található az ország egyik legmodernebb nyelvi központja, média- és könyvtára, olvasóteremmel. A francia életstílust közvetíti az intézményben tavaly megnyílt Le Troquet Bistrot kávézó, étterem, borbár, valamint a Librairie Latitudes független könyvesbolt. A budapesti Francia Intézet (BFI) igazgatója, Pierre Pedico egy éve tölti be a hivatalát. Latin-amerikai országokban, az Egyesült Államokban felépített karrierjét a Duna-parti palotára „cserélte”.

A Francia Intézet épülete

Washingtoni diplomáciai szolgálat után került Magyarországra. Mi vonzotta ide, milyen kapcsolata van hazánkkal?

Budapestet megelőzően Washingtonban dolgoztam karrierdiplomataként. Kiskorom óta behatóan érdekel a civilizációk, a népek történelme, a nemzetek felépítése. Magyarországról viszonylag keveset tudtam, azzal viszont tisztában voltam, hogy több mint ezer évre tekintenek vissza a magyar–francia kapcsolatok, a bencés szerzetesek Pannonhalmára érkezése óta. Szerettem volna többet megtudni Magyarország kultúrájáról és történelméről. Örültem, hogy kulturális posztot tölthetek be egy nagy történelmi, civilizációs múltú országban. A második világháború után a kommunista kormányzat felszámolta a francia jelenlétet Magyarországon. 1956-ban a francia közvélemény a szabadságharcot vívó magyarok mellé állt, 1961-ben kezdődött a két ország közötti olvadás, közeledés. A demokratikus átalakulás után a francia–magyar kulturális kapcsolatok nagyon fontos dimenziót kaptak. Bevallom, engem lenyűgöz Budapest, az intézetünk gyönyörű épülete, mint ahogy az is, hogy a magyarok mennyire kötődnek a költészethez. Azt tapasztalom, hogy fejből tudnak idézni verseket, ez nem mondható el a franciákról. Itt aztán lehet inspirálódni, érezni a költészet vibrálását a levegőben.

Az intézet médiatára

Mennyire szabad a keze abban, hogy személyes érintettséget, saját elképzeléseket is belevigyen a francia kulturális intézmény vezetésébe?

Szerencsére a személyes célkitűzésem egybeesik a francia külügyminisztérium, továbbá a nemrég kinevezett új nagykövet, Claire Legras célkitűzéseivel, hogy a tevékenységünket a francia nyelvű világ jövőbeli nagyköveteire, a mai fiatalokra összepontosítsuk. A tizenöt és huszonöt év közötti fiatalok megnyerése a cél, hogy a nyelviskolánkba járjanak, megtanuljanak franciául. A harmadik legtöbbet oktatott nyelv Magyarországon az angol és a spanyol után a francia. Évente huszonegyezer diák választja, több mint százezren beszélik ebben az országban. A pozíciónk megtartása, erősítése érdekében oktatási stratégiai tervünk részét képezi, hogy vonzóvá tegyük a fiatalok előtt a Francia Intézetet. A személyes vágyammal is egybeesik, hogy olyan kulturális, vizuális, intellektuális, egyetemi, tudományos programokat mutassunk be, amelyek megszólítják a fiatalokat.

Gustave Eiffel Francia Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (LFGEB)

Milyen új programokról, stratégiáról lehet beszélni, ami felkeltheti a diákkorú és egyetemista közönség érdeklődését?

Március közepén látványosan, futóversennyel ünnepeltük meg a D-500-at, a 2024-es párizsi olimpiai játékok megnyitója előtti ötszáz nap alkalmából rendezett világ körüli váltófutást, sok fiatal részvételével. Számos eseményt rendezünk Gustav Eiffel halálának centenáriuma alkalmából. Felavattuk a Francia Intézet épületében a Gustav Eiffel-termet, amely egy digitális múzeumot, egy gyártási laboratóriumot is magában foglal. A legnagyobb francia kulturális intézmények, múzeumok remekműveit teszi elérhetővé a digitális múzeum, interaktív módon fedezheti fel a műkincseket a tízen-, huszonéves korosztály. A FabLab gyártási laboratórium egy digitális eszközökkel felszerelt munkaterület, ahol a tanulók a három dimenziós tárgyak koncepciójával, modellezésével, nyomtatásával ismerkedhetnek, hozhatnak létre hasonlót, tanári közreműködéssel. A XXI. század kihívásainak igyekszünk megfelelni a digitális Gustav Eiffel-teremmel.

Milyen prioritások érvényesülnek az oktatási és kulturális intézményekkel közös programok kialakításában?

Korábban a pandémia korlátozta erőteljesen a költségvetésünket, manapság az energiaválság. Ennek következtében nagyon célirányos stratégiát kényszerülünk alkalmazni a programok kialakításában. Mindez több alappillére épül, úgymint a francia nyelvű világ támogatása, a francia nyelv tanulásának fejlesztése a magyarországi iskolákban és egyetemeken. A Francia Intézet Nyelvi Központjában csakúgy, mint a budapesti Gustav Eiffel Gimnáziumban hétszázan tanulnak, tíz kétnyelvű szekció működik az országban, elemi iskolai és óvodai szinten, továbbá öt magyarországi egyetemi francia tanszék. A jövőnek dolgozunk, a jövő francia nyelvű gazdasági, politikai, tudományos és művészeti szereplőinek képzésével.

Hasonlóképp elsődleges célkitűzésünk Franciaország kulturális vonzerejének életre keltése magyar kulturális és kreatív iparágak értékének növelésével. Könyvbemutatók, művészeti csereprogramok, színházi előadások, zenei és vizuális programok területén az eddiginél átláthatóbb és koncentráltabb együttműködések kiépítésére törekszünk.

Vitaest az intézetben

Komoly hagyománya van az intézet falai között tartott vitaesteknek, konferenciáknak. A közéleti, társadalmi szerepvállalás is szerves részét képezi a működésüknek?

Egy olyan időszakban, amikor a Magyarország és Európa többi része közötti politikai nézeteltérések, feszültségek vannak, a Francia Intézet folytatja erőfeszítéseit, hogy hálózatokat hozzon létre a francia és a magyar kulturális szakemberek, művészek és értelmiségiek között, és hogy az együttműködés stafétájaként, a közvetítés és a szabad véleménynyilvánítás helyeként pozicionálja magát. Az európai értékek nagyon fontosak számunkra: a szólás- és sajtószabadság, a kisebbségek, a nők, az LMBTQ-közösségek jogai. A RomEurope-pal (a romák felsőoktatáshoz való hozzáférésével és integrációjával foglalkozó egyesület) karöltve szimpóziumot szervezünk a roma kisebbségek témájában. Októberben konferenciát rendezünk a magyar nemzet felépítéséről Ady Endre híres kompország fogalma köré, neves magyar és francia történészek részvételével. Tudományos, kutatási projekteket is finanszírozunk. Évente több mint háromszázezer eurót szán a francia kormány egyetemi, kutatói ösztöndíjakra.

Budapest kulturális élete rendkívül sokszínű, gazdag. Hol helyezkedik el ezen a palettán a BFI partneri együttműködések, szponzoráció, egyéb támogatások terén?

Nem titok, hogy a budapesti kulturális kínálat élvonalába szeretnénk állítani újra az intézményt partneri kapcsolataink szélesítésével. 2023-as kulturális programunk is arra a koncepcióra épül, hogy a Francia Intézet Budapest kortárs kulturális életének középpontjába kerüljön. Ahhoz, hogy láthatóbbá tegyük magunkat, szorosan együttműködünk fesztiválokkal, már bejáratott klasszikus és kortárs kulturális helyszínekkel. Ezek közé tartozik a Trafó, az A38, a Budapest Music Center, a Ludwig Múzeum, a Zeneakadémia, a Müpa, a Szépművészeti Múzeum, a MOME. Magyarországon olyan kiemelt fesztiválokat támogatunk, mint az Átlátszó Hang, az UF Fest, a BMC Jazzdoor Fesztivál, a Budapest Fotó Fesztivál, a Bondoro, a Művészetek Völgye, továbbá élő performansz- és street art fesztiválok. A partneri kapcsolatok közül mindenképpen kiemelném a Veszprém–Balaton régiót, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programot. A francia kezdeményezésű Teatrosokop előadó-művészeti támogatási programnak immár Magyarország is tagja. Ez a szervezet jelentős láthatóságot biztosít a Veszprémben fellépő francia művészek, színészek számára a régióból meghívott szakemberek révén.

Utcabál

A kultúra megkerülhetetlen, döntő szerepet játszik a társadalomban, mivel egy közösség, embercsoport értékeit, hagyományait, normáit, életmódját tükrözi. Identitástudatot biztosíthat a társadalom tagjai számára. A cserekapcsolatok, az identitásteremtés központjává szeretnénk válni, mert meggyőződésünk, hogy a kultúra erősítheti a társadalmi kohéziót, a nemzetek, a népek közötti toleranciát, megértést, empátiát, a kisebbségek jogainak, az európai értékeknek, a sokszínűségnek a tiszteletét. A kultúra elősegítheti a kreativitást, a művészi kifejezésmódot és nem utolsósorban a tudás, a hagyományok átadását.

Café Dumas

-------------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.

Nyitókép: Pierre Pedico (fotó: Uzsák Zoltán)

A képek forrása: Francia Intézet