Fürdőző Budapest
Budapestet az az adottsága is különlegessé teszi, hogy területén, a Duna vonalában húzódó geológiai törésvonal mentén, elsősorban Budán gyógyhatású hőforrások sokasága fakad.
Ezek régóta ismertek és kedveltek. Már a római korban jó néhány fürdő épült hozzájuk – ezt az időt idézi például az ókori Aquincum város neve. Az egykori település emlékei Óbudán láthatók, az óbudai Flórián téri aluljáróban egy római fürdő romjai is megtekinthetők.
A XII. századtól többek között betegápoló rendek használták a mai Lukács fürdő, illetve a mai Gellért fürdő környéki források gyógyító vizeit. A legnevesebb magyar királyok egyike, a XV. században uralkodó Mátyás király is szívesen pihente ki fáradalmait gyógyvízben üldögélve.
Polgárvárosi amfiteátrum. A felvétel 1890 után készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)Az 1541-től 1686-ig tartó budai török uralom újabb lendületet adott a helyi fürdőkultúrának. Számos török fürdő épült a hódítók igényeinek kielégítésére, melyek némelyike igazi kuriózumként napjainkig is fennmaradt és működik.
A törökök kivonulása után a fürdőélet háttérbe szorult, habár gyógyszolgáltatásokat nyújtó tisztasági fürdőket továbbra is lehetett látogatni. A XVIII. század elején néhány érdekes tanulmány hatására ismét érdeklődés ébredt a gyógyvizek alkalmazási lehetőségei iránt, majd Mária Terézia királynő 1762-es rendelete alapján sor került a magyarországi ásványvizek analizálására és jegyzékbe foglalására.
Széchenyi fürdő, 1929 (forrás: Fortepan / Fortepan)
A XIX. századi kutatásoknak és az egyre fejlettebb kútfúrási technikának köszönhetően mind többen ismerték fel a gyógyvizek értékeit és a gyógyfürdőkben rejlő lehetőségeket, továbbá újabb kiváló gyógyforrásokat sikerült találni. Ennek is köszönhető, hogy 1913 nyarán átadták a Széchenyi fürdőt, ami történetesen nem Budán, hanem a pesti Városligetben található. Neobarokk, neoreneszánsz és klasszicista stílust ötvöző, csodálatos épületegyüttesét Czigler Győző, Dvorák Ede és Gerster Kálmán tervezte. A helyiek által „Szecskának” nevezett intézmény jelenleg is a kiemelt turisztikai célpontok egyike, mely 3 kültéri és 15 beltéri medencével, komplex gyógyászati szolgáltatással várja látogatóit. A hely sajátságos hangulatát, a kellemes meleg vízben relaxálva töltött órákat, a medencében sakkozó törzsvendégek látványát sokan őrzik emlékezetes élményként.
Az 1918-ban elkészült Gellért fürdő a maga idejében Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított, napjainkban is felkereshető és sokan szeretik. A szintén nagyon népszerű Szent Lukács fürdő kiépítése már 1857-ben kezdetét vette, mai formáját 1921-ben alakították ki.
Miután Budapestet a XX. század elején már a világ legtöbb gyógyító termálvízkútjával rendelkező fővárosaként tartották számon és a fejlesztések nyomán sorra nyíltak fürdői, itt, a Gellért Gógyfürdő és Szállóban alakult meg 1937-ben a Nemzetközi Fürdőszövetség, és került sor az első Nemzetközi Fürdőváros Kongresszus megrendezésére.
Árpád fejedelem útja (Újlaki rakpart), Lukács fürdő, 1928 (forrás: Fortepan / Pesti Brúnó)
Napjainkra 19 különböző budapesti gyógyvizet regisztráltak, összetételükről a gyógyfürdőkben kihelyezett táblák is tájékoztatnak. Hatásuk eltérő, sokféle – alkalmasak lehetnek mozgásszervi, ízületi, idegrendszeri, légzőszervi, szív- és érrendszeri, nőgyógyászati panaszok, illetve ivókúraként emésztőszervi problémák kezeléséhez. Aki makkegészséges, az is kellemesen lazíthat bennük, ráadásként pedig gyönyörködhet a műemlék fürdőépületek megragadó szépségében.
------------
Lásd még: Budapest, a kávéváros
-------------
Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.
Nyitókép: Széchenyi fürdő, 1930 (forrás: Fortepan / Fortepan)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
