
Három nap irodalom, zene és természet a Káli-medencében
– Villáminterjú Valuska László fesztiváligazgatóval a Nyári Margóról
Hiperkarma, Slow Village, Beck Zoltán és Vecsei H. Miklós, Bíró Zsombor Aurél, Kemény Lili, Röhrig Géza, Simon Márton és Závada Péter is fellép augusztus 7–9. között a Nyári Margó Irodalmi Fesztiválon Salföldön, a Bánya Kertben. Három nap feltöltődés irodalommal és zenével. Az idei programról, az új helyszínről és a fesztivál kihívásairól kérdeztük Valuska László fesztiváligazgatót.
A Margó Irodalmi Fesztivál 2011 óta szervezi irodalom- és olvasásnépszerűsítő eseményeit. 2025. augusztus 7-9. között első alkalommal a Káli-medencében, Salföldön rendezi meg háromnapos kulturális eseményét, amelynek a középpontjában az irodalom és a zene találkozik.
Korábban Szentgyörgyvár adott otthont a Nyári Margónak. Miért váltottak, miért éppen Salföldön rendezik az idei eseményt?
A zalai Szentgyörgyváron a fantasztikus polgármester és a falu lakóinak segítségével három éven át rendeztük meg a fesztivált, de a negyedik évben le kellett fújnunk – kiesett egy szponzor. Láttuk, átéltük, hogy megszerette a margós közönség a fesztivált, ahogyan mi is. A Bánya Kerttel már tavaly elkezdtünk beszélgetni arról, hogyan lehetne Saföldön megrendezni a Nyári Margót. Fontos volt, hogy a Bánya a Káli-medencében ismert, jól bejáratott helyszín, ami sok nehézséget megoldott. Sokféleképpen kötődünk a környékhez, láttunk kapcsolódási lehetőségeket.
Kiknek szól a Nyári Margó?
Elsősorban a budapesti kultúrafogyasztókat szólítja meg – a Margó Irodalmi Fesztivált Budapesten rendezzük meg 2011 óta. És ahogy a fesztiváljainkra látogatók, úgy mi is rengeteg időt töltünk nyáron a Káli-medencében. Ez kis fesztivál, ami az irodalmi eseményekhez képest sokkal hangosabb, míg zenei eseményként nyugodtabb. A Salföldre költözésben fontos volt, hogy találjunk egy fenntartható méretet, nem is tudunk, nem is akarunk tömegeket megszólítani. Itt napi három órában irodalmi beszélgetések lesznek egy kolostorromban: beszélgetések a fellépő zenészekkel vagy Dalszerelőműhely Beton.Hofi-szövegelemzéssel. Ez nyilván nem mindenkinek való, de azoknak, akik nem tudják elképzelni a nyaralást irodalom nélkül, azoknak ez a lassabb fesztiválfogyasztás nagyon bejön.
Ilyen lesz az idei Nyári Margó A három napban több meghatározó szerzővel találkozhatnak a fesztiválozók, ott lesz Salföldön Bíró Zsombor Aurél, Gerevich András, Kemény Lili, Kovács Ikrek, Kustos Júlia, Röhrig Géza, Simon Márton és Závada Péter. A Bánya Kertben fellép Beck Zoltán & Vecsei H. Miklós, a Hiperkarma, zenél a Slow Village, az Amoeba és Saiid, OIEE, Lenkke_ és a Freakin’ Disco is. A szervezők a salföldi Faluházba és a lenyűgöző pálos kolostorromhoz is terveznek programokat. A margósok összefogtak a legmenőbb kisfilm-fesztivállal, így a Friss Hús válogatásában magyar rövidfilmeket vetítenek különleges moziélményt hozva a balatoni nyárba. A Nyári Margón a programok nemcsak feltöltenek, hanem visszahozzák, ami a nyárban a legjobb: a közösségi élményt. A Bánya Kertben lesz tábortűz, az erdőben számháború, és Könyvkötögető kreatív foglalkozás, irodalmi activity, gyerekprogramok, jógázás és petanque bajnokság is. |
Miben más a Nyári Margó, mint az őszi vagy tavaszi változat?
A tavaszi eseményünkön nemcsak a kortárs magyar irodalomról kaphatunk képet, hanem ott kísérletezünk a legtöbbet a programokkal. Keresünk mindenféle megoldást az élményszerű irodalomfogyasztásra: az olvasás személyes, csendes, befelé forduló, nagyon aktív kikapcsolódás, viszont az irodalmat máshogy is át lehet élni. Idén ősszel a Nemzeti Táncszínházba tizenkét külföldi író érkezik; különleges koncerteket szervezünk, amelyekben a szöveg is nagyobb hangsúlyt kap, mellette bemutatjuk az ősz legfontosabb magyar megjelenéseit, átadjuk a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. A Nyári Margó leginkább a kezdeti évekre emlékeztet, amikor minden szabálytalanabb és lehetetlenebb volt, ettől sokszor lazább és bátrabb.
Mik a legnagyobb kihívások a fesztivál egy új, vidéki helyszínen való elindításában?
Több helyszínen szerveztünk a kezdetektől Margót Budapesten és Zalában is. A városi különböző pontjaira vittük el az irodalmat, voltunk a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a Teslában, a Várkert Bazárban és háromszázfős faluban is. Mindegyik esetben igyekeztünk megérteni a helyszínt, és ez itt, Salföldön sincsen máshogy. Sokat kérdezünk, beszélgetünk, mert egy fesztivál mindig párbeszédben van a helyszínnel, az identitása a márka részévé válik, ahogyan a Kolorádó, a Bánkitó, az Ördögkatlan, a Művészetek Völgye és a Fishing on Orfű esetében is történt. Most pontosan ugyanazt éljük át, mint a legelső zalai fesztiválunk esetében.
Az évek alatt a Margó az egyik legerősebb irodalmi brand lett: tudatos márkaépítés eredménye, vagy organikusan alakult így?
Az ösztönösséget és a tudatosságot az esetünkben nehéz lenne szétválasztani. A márkaépítés esetünkben azt jelenti, hogy tizennégy éve beszélünk arról, hogy mi a Margó szerepe az irodalmi ökoszisztémában, hogyan bizonyíthatjuk még több olvasónak, milyen értékes kortárs irodalmunk van, mit tehetünk a fiatal, pályakezdő írókért akár egy alkotói ösztöndíjjal vagy egy elsőkötetes díjjal, hogyan segítsünk az olvasóvá válásban a középiskolásoknak. Mátyás Kitti kommunikációs vezetővel az insightokat keressük, mert az olvasással töltött, kritikusan lecsökkentett idő vagy a szövegértés romló adatai nemcsak társadalmi szinten okoznak problémát, hanem mentális állapotunkra is kihatnak. A stratégiai márkaépítés esetünkben azt jelenti, hogy a változó trendek, körülmények és lehetőségek között is szeretnénk tudatosan, célzottan megmutatni a Margót.
Milyen típusú támogatásokra, partnerségekre van szükségük ahhoz, hogy a fesztiválok – azon túl, hogy minden évben több alkalommal megszervezik – fejlődhessenek is?
A Margó támogatók nélkül nem tud fejlődni, ezért hosszú évek óta az a célunk, hogy olyan támogatói csapatot építsünk, akik értik és elfogadják, kiemelten fontos számunkra az irodalom- és olvasásnépszerűsítés, hogy a magas státuszú, a kultúrára sokat költői látogatóinkat egyedi, sokszor saját fejlesztésű projektekkel lehet megszólítani. A Mastercarddal ezért alkotói ösztöndíjat hoztunk létre, az Erste harmadszor adja át a Margó-díjat kísérő #higgymagadban különdíjat, a Volvóval kisfilmeket készítünk, a Bookline-nal tartalmat gyártunk.
Melyik programot, beszélgetést várja a legjobban?
Kemény Lilivel a Nem című regényének megjelenésekor a Könyves Magazin podcastjében beszélgettem [a beszélgetést ITT lehet meghallgatni], ahonnan szerintem beláthatatlan volt, hogy az egész évet ez a könyv határozza majd meg a legjobban, erről lesz a legtöbb vita és beszélgetés. Azóta eltelt másfél év, van miről kérdezni.
A fesztivál jegyköteles, jegyek elérhetők a tixa.hu és a margofeszt.hu/nyarimargo oldalakon. Részletes programlista és további információ ITT.
Nyitókép: Valuska László (fotó: Valuska Gábor, a cikkben szereplő fotók forrása a Margó Irodalmi Fesztivál)
Lásd még:
Margó Irodalmi Fesztivál – Beszélgetés Valuska Lászlóval, a Margó Fesztivál igazgatójával
Kemény Lili a 10. Margó-díjas – Az elismerést az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitóján adták át
Az olvasók is jól járnak – Azok a piaci szereplők, amelyek támogatják a kultúrát, tudják, hogy jó történeteket kapcsolnak a brandjeikhez.
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!