„Az impresszionizmus kollektív művészeti kaland”

Claude Monet újító, univerzális műalkotások létrehozója, kortalanul modern, a XX. századi művészeti irányzatok úttörője volt. Festményei témáját ihlető kertje, tava és háza a világ minden tájáról látogatók százezreit vonzza a normandiai Givernybe. 2026 Claude Monet halálának centenáriuma. Ez alkalomból kerestük meg az impresszionizmus atyjának dédunokáját, a történész, tanár, kurátor, műkritikus Philippe Piguet-t, a Monet család történetének a kutatóját. 

Philippe Piguet dédnagymamája, Alice Hoschedé 1892-ben, első férje halála után ment férjhez az akkor ötvenes éveiben járó Claude Monet-hoz. A festő Párizs és Le Havre között utazgatva fedezte fel az akkor párezer lakosú normandiai falut, Givernyt. Monet-t lenyűgözte a fény minősége, a dombok, a táj lágysága. Az esztétikai vonzerő mellett a település mellett szólt az is, hogy viszonylag közel – bő hetven kilométerre – fekszik Párizshoz. Az impresszionista mozgalom vezető alakja alkotók menedékének éppúgy szánta új otthonát, mint lak- és munkahelynek. Negyvenhárom évig élt ott. Idővel műkereskedők, művészek egész kolóniája telepedett Givernybe. A mester 1926-ban, nyolcvannégy éves korában bekövetkezett halála után másodszülött fia, Michel Monet örökölte a házat. Michel negyven évvel később, autóbalesetben vesztette életét. Mivel nem voltak törvényes utódai, a ház a francia államra, pontosabban a Francia Intézetre szállt. A kertet és a házat restaurálták, majd 1980-ban megnyitották a nagyközönség előtt.

Látogatók a Monet-háznál (forrás: Wikimedia Commons)

Monet-szakértőként, impresszionista kiállítások kurátoraként hogyan veszi ki a részét a centenáriumi év, a Monet 100 eseményeiből?

2026 szeptemberétől a párizsi l'Orangerie Múzeum rendez kiállítást Monet és az idő tematikában. A családi archívumból dokumentumokat, fotókat, leveleket, iratokat bocsátok a készülő tárlat rendelkezésére. E személyes tárgyakat először láthatja majd a nagyközönség. 

Givernyben a Monet-házzal, illetve az alapítvánnyal még nem állapodtunk meg a teljes programban, az viszont bizonyos, hogy az év folyamán négy konferenciát szerveznek a ház és a kert nyitvatartásához időzítve, tavasztól őszig. Egy tanulmánnyal magam is hozzájárulok a giverny-i Impresszionisták Múzeumában nyíló kiállítás katalógusához. Monet az 1880-as években költözött a településre a dédnagyanyámmal, Alice-szal, az írás a festő normandiai kisvárosba való településének történetéről szól. 

Vernonban, a Blanche Hoschedé-Monet Múzeumban kurátorként veszek részt egy kortárs művész kiállításban: a tárlat a Monet-ház kerti taváról készített fotókat értelmezi újra.

Jelenleg a Monet Alapítvány – állami szubvencióval – üzemelteti a múzeumkomplexumot. Milyen a kapcsolata velük? 

Folyamatos munkakapcsolatban állunk az alapítvánnyal, ahogyan Givernyben a már említett Impresszionisták Múzeumával és a világ legjelentősebb Monet-intézményével, a párizsi Marmottan–Monet múzeummal is. Utóbbi helyszínen több száz festmény található a művésztől. A normandiai Monet házában ugyanis – sokak csalódására – kizárólag másolatok találhatók. A Monet-festmények értéke felbecsülhetetlen. Termékeny alkotó volt, művei száma kétezer-kétezer-ötszáz közé tehető. A legtöbb festményét múzeumok őrzik Európában, Amerikában, jó néhány megtalálható magángyűjteményekben is. Érdekesség, hogy a potsdami Barberini Múzeum nem kevesebb, mint negyven Monet-festmény van, ami ritkaság – világviszonylatban is. 

Giverny az ön életében is fontos szerepet játszott. Milyen gyerekkori emlékei vannak a házról, a kertről?

Tizenhárom-tizennégy éves koromig minden nyarat a nagyszüleimnél töltöttem, akik a falu másik végén laktak. A Monet-ház a család tulajdonában maradt, Jean-Pierre nagybátyám gondozásában állt. A testvéreimmel és anyámmal gyakran átmentünk, horgásztunk a tóban, Monet egykori ebédlőasztalánál reggeliztünk. Játszottunk, kergetőztünk a festő hatalmas, üres műtermében, ahol egy rulettasztalon kívül nem volt más berendezési tárgy. 

A Monet-ház (forrás: Unsplash)

Milyen képet őriz a nagyszülők elbeszélése alapján Claude Monet-ról, a családfőről? 

Számos anekdota keringett az idős korára patriarcha külsőt öltött művészről, akit a családban is komoly tekintély övezett. Nagyon pontos élet- és munkaritmusa volt. Ebbe az is beletartozott, hogy korán, fél tizenkettőkor kellett szervírozni az ebédet. Anyámnak fél tizenkettőig tartott az iskola Givernyben. Nagyapai hatásra rákényszerült, hogy negyedórával korábban otthagyja az órát, és pontban fél tizenkettőkor az ebédlőasztalnál üljön. Claude Monet irányította minden családtagja életét. 

Claude Monet 1899-ben (forrás: Wikimedia Commons)

A „szellemi örökség kötelez” elv miatt választotta szakterületéül az impresszionista korszakot – különösen Monet életművét?

Kamaszkoromban alakult ki az a szokásom, hogy kutatok a nagyanyám házában. Az érdeklődésemet látva megkért, hogy őrizzem meg a dokumentumokat, fotókat – anélkül, hogy sejtettem volna, egyszer majd valódi történészi munkát végzek a családi archívum gyűjtésével, felkutatásával. Jelenleg egy nagyon személyes témán dolgozom. Várhatóan 2026 végén jelenik meg a könyv, amelyben dédanyám nagyanyámnak írott leveleit  adom közre, és amely Monet Giverny-beli életét meséli el. Emellett dédapám, Ernest Hoschedé-Monet és a nagynéném, a szintén festő Blanche Hoschedé-Monet életét is rekonstruálom. 

Sokkal többet írok Monet életéről, mint az impresszionizmusról, és szeretném elkerülni a tévhitet, hogy a művész öröksége kizárólag alkotásaiban, festményeiben mutatkozik meg. Az Impresszió, napkelte című festmény – azon túl, hogy az első ismert Monet-kép – az impresszionista irányzat kirobbantója. Monet útja a sorozatokkal – különösen a Tavirózsákkal – jóval túlmutat az impresszionizmuson. Az ugyanis kollektív művészeti kaland. Kifejlődése után képviselőinek útja különágazott. 

Claude Monet: Impresszió, napkelte (forrás: Wikimedia Commons)

Kortárs művészettel is foglalkozik. Milyen kapcsolatot lát az impresszionizmus és a ma születő alkotások között? 

A sorozatok koncepciója az impresszionizmusból ered, Monet volt az úttörője. Mára az egyik legszélesebb körben alkalmazott művészeti megközelítéssé vált. Monet megvette a telket Givernyben, hogy ott egy nagy kerti tavat alakítson ki. Ez a cselekedete közel áll a land arthoz, és túlmutat az impresszionizmuson: konceptuális gesztus, a természet átalakítása annak érdekében, hogy motivációt találjon a munkájához. Eugène Boudin és Pierre Soulages is gyakran festettek sorozatokat, és bevallották, hogy Monet hatásának köszönhetően tettek így. Az impresszionizmus hidat képez a kortárs művészeti alkotások felé. Kiváló példa erre Joan Mitchell. Az amerikai művész vásznai, absztrakt festményei a színek és fények rendkívül érzéki kompozícióit sokszorozzák meg. 

Látogatók Monet híres kerti tavánál (forrás: Unsplash)

Önre melyik Monet-festmény hat a legjobban?

A kapcsolatom a művészettel nem kizárólag érzelmi, hanem értelmi, intellektuális alapú is. A Tavirózsák-sorozat festményei láttán mindig megilletődöm, és végiggondolom, mi tette lehetővé Monet számára, hogy megfesse őket. Az Impresszió, napkelte kulcsfontosságú az impresszionizmus mint a kor avantgárd mozgalmának születése szempontjából. Nem lehet megfeledkezni arról, hogy milyen vitatott, mondhatni botrányos volt a kezdeti fogadtatása. Befejezetlen képnek tartották. Monet nagysága, innovációja jelenik meg a színek szinte „láthatatlanságában”. Keveset beszélnek a Giverny bejárata hóban című, szinte teljesen egyszínű, csodálatos festményéről. Monet az elsők között volt, aki festészetében tudatosan alkalmazta a monokromitást: elég, ha a Roueni katedrális-sorozatára gondolnunk. A kék és a zöld színek harmóniája előzményeként szolgált Malevics Fehér alapon fehérnégyzet című olajfestményéhez.

Claude Monet: Giverny bejárata hóban (forrás: Wikimedia Commons)

Monet hatását, elismertségét mi sem fejezi ki jobban, minthogy harminc éven belül kétszer volt a festményeiből kiállítás a párizsi Grand Palais-ban, 1980-ban és 2010-ben. Utóbbi a legmagasabb látogatottságot érte el az életmű-kiállítások sorában, közel egymillióan látták.

Nyitókép: Philippe Piguet (forrás: Philippe Piguet)

Lásd még:

Negyvenöt év után először kerül kalapács alá egy Monet-kép

„Nem másolunk, teljesen új műalkotásokat hozunk létre az eredeti előtt tisztelegve” – Interjú Dr. Friedrich Willével, a FreyWille tulajdonosával