Inspiráló terek a munkahelyen is
– Az Art is Business ArkForum ezúttal a SANOFI Váci Greens-i irodájában foglalkozott a művészet, a dizájn és az irodai környezet kapcsolatával.
Mitől válik az iroda igazán hívogató térré? Az otthoni munkavégzés elterjedésével a kérdés egyre kevésbé a munkaállomások számáról, sokkal inkább a tér minőségéről, a közösségi élményről és az inspiráló környezetről szól. E témát járta körül az Art is Business legutóbbi ArkForum eseménye a SANOFI Váci Greens-i irodájában, ahol a résztvevők az irodatervezés, a dizájn és a képzőművészet kapcsolatáról beszélgettek.
Miként találkozik egy belsőépítészeti koncepció a műtárgyakkal? Milyen szempontok alapján választanak alkotásokat egy sokféle munkatársi közösség számára, és hogyan lehet úgy kialakítani egy munkahelyet, hogy az egyszerre legyen praktikus, inspiráló és személyes?
A SANOFI Váci Greens-i irodája művészeti koncepciójának kialakításában az Art is Business és a The Space Galéria működött közre. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői – Szántó Andrea, SANOFI Workplace Experience magyaroroszági vezetője, Erdélyi Linda, a LAB5 Építésziroda alapítója és Bérczi Linda, a The Space Galéria tulajdonosa – arról meséltek, hogyan dolgoztak együtt azon, hogy a megújult terekbe a művészet is szervesen beépüljön. A beszélgetést ezúttal is Kovács Dániel művészettörténész vezette.
Quasar: változó tér kerámiából A kerekasztal-beszélgetés előtt Kirner Kolos Gábor saját fejlesztésén, a Quasaron keresztül mutatta be, miként lehet egy hagyományos anyagot új gyártástechnológiával és moduláris gondolkodással kortárs téralkotó elemmé alakítani. A 2001 óta működő, családi tulajdonú Berill Kerámia építészeti kerámiák tervezésével, kivitelezésével és installálásával foglalkozik, emellett műemléki restaurációs és rekonstrukciós munkákban is részt vesz. A vállalkozást Kirner Kolos szülei, Kirner Beáta Enikő és Kirner Gábor alapították.
Mint arról Kolos az eseményen beszámolt, a kerámia családi örökségként mindig jelen volt az életében, ugyanakkor sokáig nem gondolta, hogy saját alkotói munkával is ezen a területen folytatja. A Quasar ötlete abból indult, hogy nem statikus, hanem a tér karakterét folyamatosan változtatni képes, monumentális kerámiafelületet szeretett volna létrehozni. A fejlesztés és a gyártástechnológia kidolgozása több mint két és fél évig tartott. A rendszer moduláris elemekből épül fel, amelyek elforgatásával huszonnyolc különböző formai megjelenés alakítható ki. Így ugyanaz az installáció többféle térbeli kompozíciót hozhat létre, miközben a felületre eső fény és árnyék tovább változtatja a látványt. Az első referenciamunkák után a Quasar nemzetközi bemutatkozásokhoz és együttműködésekhez is eljutott, többek között a bécsi Art & Antik kiállításra, majd egy luxusautó-márkával közös installációban is megjelent.
|
Kirner Kolos és munkái (forrás: Quasar)
A Quasar a bécsi Art & Antik kiállítás és vásáron (forrás: Quasar)Az iroda mint közösségi tér
A SANOFI irodatervezési szemléletének egyik kiindulópontja, hogy a munkahely olyan többletet nyújtson, amelyet az otthoni munkavégzés nem tud. A személyes találkozások, a közösségi működés és a csapatkohézió miatt fontos, hogy legyen miért visszatérni a közös térbe.
„A vállalat központi irányelvei meghatározzák a munkaállomások, tárgyalók és alternatív munkaterületek arányát, illetve olyan speciális funkciókat is, mint az imaszoba vagy a szülői szoba. A konkrét belsőépítészeti kialakításban azonban a helyi projektcsapatoknak és a tervezőknek már jelentős mozgásterük van” – mesélte Szántó Andrea. Ennek köszönhetően a SANOFI különböző irodái hasonló elvek mentén, mégis eltérő karakterrel készültek. Az első iroda 2019-ben indult, azóta több új tér valósult meg. „A különbségeket minden esetben valamilyen egyedi koncepció, anyaghasználat vagy művészeti elem adja. A mostani iroda sajátossága, hogy a képzőművészet hangsúlyosabb szerepet kapott” – mondta.
Kovács Dániel, Szántó Andrea, Erdélyi Linda és Bérczi Linda (fotó: Art is Business)
„Az otthonosabb munkakörnyezetet itt többek között változatos textíliák, burkolatok és világítótestek alakítják. Az üvegfalak előtt például függönyök jelennek meg, a hagyományos irodai padlószőnyeg mellett különböző burkolatok tagolják a tereket, a megszokott világítást pedig dekoratív lámpák egészítik ki” – mutatta be a koncepciót Erdélyi Linda. Újdonságot jelentenek az áttört, natúr kerámiából készült térelválasztók is. A hasonló perforált kerámiákat jellemzően kültéri környezetben használják, itt azonban belső térben kaptak szerepet. Anyaguk és felületük oldja az iroda szabályosságát, miközben közvetlenül kapcsolódik az esemény kerámia- és dizájn fókuszához.
A műalkotásoknak is helyet kell találni
Koleszár Kata munkája a SANOFI irodájában (forrás: The Space Gallery)
A művészet irodatérbe való beemelése számos gyakorlati kérdést vet fel. „Az egyik legfontosabb az időzítés: ha egy egyedi műalkotás elkészítése hónapokat vesz igénybe, az könnyen összeütközhet az iroda átadásának határidejével. Ugyanígy számít a költségvetés és az elérhetőség” – mutatott rá Szántó Andrea. A műveknek ráadásul nemcsak önmagukban kell működniük, hanem a térrel együtt is. A kiválasztásnál ezért az egyéni ízlés mellett a helyszín, a használók és a belsőépítészeti koncepció szempontjai is meghatározók voltak.
További fontos szempont volt, hogy az alkotások az irodában dolgozó, mintegy ötszáz fős, kulturálisan sokszínű közösség számára is „működőképesek” legyenek, ezért olyan témák kerültek előtérbe, amelyekhez különböző háttérrel is könnyű kapcsolódni: a természethez, a növényekhez, a sporthoz.
„A válogatás során folyamatos egyeztettünk. Nem egyszerűen a már meglévő művek közül kellett választani, de azt is figyelembe kellett vennünk, hogy egy ilyen nagy forgalmú irodatérben milyen művek, technikák és hordozók használhatók biztonságosan. Koleszár Kata festményei például művészeti nyomatok formájában kerültek a falakra, amelyek megőrzik az eredeti alkotások színeit és textúráját, ugyanakkor kevésbé sérülékenyek. Az irodában Kata munkái mellett Nagy Gábor és Radics Tímea fotográfiái is helyet kaptak” – számolt be a válogatás folyamatáról Bérczi Linda.
Bérczi Linda tárlatvezetést tart az Arkforum résztvevőinek (fotó: Art is Business)
Több szakma, egy projekt
A résztvevők szerint a sikeres közös munka egyik kulcsa, hogy már a folyamat elején minél több kérdést tisztázzanak egymással. A művészeti szakembernek meg kell értenie a megrendelő igényeit, a tervezőnek a művek karakterét, a megbízónak pedig azt, milyen lehetőségeket kínál a művészeti gondolkodás.
„A tapasztalatok alapján érdemes ugyanakkor teret hagyni a kísérletezésnek is. Egy iroda akkor válhat igazán egyedivé, ha a jól működő alapok mellett marad benne valami váratlan, új vagy korábban nem próbált megoldás” – vélekedett Erdélyi Linda.
A SANOFI Váci Greens-i irodájában a művészet tehát nem az arculat részeként, hanem önálló karakterrel jelenik meg a térben. A vállalati logó helyett a művek kapnak figyelmet, így az iroda nem a márka „bemutatótere”, hanem használható, személyes és kulturálisan is gazdag munkakörnyezet.
Nyitókép: Kirner Kolos, Kovács Dániel, Erdélyi Linda, Bérczi Linda, Szántó Andrea és Balogh Máté András az eseményen (fotó: Art is Business)
Lásd még:
Ahol a tér is tanít – A gyerekek és az építészet
Közösségi terek új szerepben: hogyan formálja a művészet a városi élményt? – Megtartottuk 2025 utolsó ArkForum eseményét
A múzeum, a művészet és az építészet esszenciája – Ilyen volt az első ArkForum
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.
A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.
