Izrael, a kulturális kaleidoszkóp

Ebben a kis területű – egynegyed Magyarországnyi –, de gazdag múltú, sokszínű országban egyedülálló módon találkozik a régi és az új, a hagyomány és az innováció.

2023-ban minden eddiginél több látogatót várnak; az állami turisztikai hivatal adatai szerint az év első felében már tizenkét százalékkal többen keresték fel az országot, mint a pandémia előtti 2019-es rekordévben, amikor négy és fél millió látogatót fogadtak Izraelben. A vendégek többsége Nyugat- és Észak-Európából, valamint Észak-Amerikából érkezik. Habár néhány Öböl-menti országból is utazhatnak már Izraelbe, ezeket a járatokat leginkább izraeliek töltik meg.

Kulturális gyökerek

A mintegy több kilencmillió-négyszázezer lakosú ország több ezer éves kulturális örökséggel büszkélkedik, amit kialakulásának történelmi eseményei és az oda érkező különböző népek, vallások és kultúrák befolyásoltak. Izrael a bibliai időktől az ókori római, perzsa, egyiptomi, ottomán és brit befolyásig folyamatosan változott és gazdagodott. Történelme szorosan kapcsolódik a zsidó nép történetéhez: évezredeken át tartó vándorlás és üldöztetés után a modern állam megalapítására törekedtek. Az 1948-ban, a brit mandátum lejártának napján megszületett Izrael Állam, amely a zsidó kultúra és identitás központja lett.

Dávid Ben-Gúrion, Izrael első miniszterelnöke 1948. május 14-én, amikor kihirdette Izrael Állam Nyilatkozatát Tel-Avivban (forrás: Wikipédia)

Kultúrák és vallások összeolvadása

Izrael kulturális mozaikjában több nép és vallás egyesül. A zsidók és arabok közötti kulturális kereszteződés gazdag kulináris örökséget és zenei hagyományokat eredményezett. Az országban vannak a legfontosabb zsidó vallási helyszínek, keresztény templomok és a muzulmán mecsetek is, amelyeket turisták és hívők egyaránt gyakran látogatnak. Jeruzsálem az emberiség egyik legősibb városa, szent helye három világvallásnak, Tel-Aviv pedig a modern Izrael központja.

A turistákat lenyűgözi a változatos táj és a különleges atmoszféra. Az ország északi részén hegyek és völgyek váltják egymást, míg déli részén sivatagok terülnek el. A Földközi-tenger partjai káprázatos üdülőhelyekkel csalogatnak, míg a Holt-tengernek különleges gyógyító ereje van.

Egy izraeli látogatás alatt akár hetven különböző közösséggel, köztük zsidó, arab, keresztény, beduin, drúz, arámi, asszír, örmény, cserkesz, bahái emberekkel és egyedi szokásaikkal, kultúrájukkal, hitükkel és világnézetükkel ismerkedhetünk meg. Az emberek közvetlenek és vendégszeretők – bár mi, magyarok, a kulturális különbségekből adódóan, nem mindig érezzük őket barátságosnak.

Kulturális kapcsolatok

A nemzetközi kapcsolatok fő eleme a több mint hetven országgal aláírt kulturális együttműködés. Ennek részeként diák- és tudományos csereprogramok valósulnak meg, tánccsoportok és színházi társulatok turnézhatnak egymás országaiban, izraeli kiállításokat, zenei előadásokat utaztatnak a világban, könyvvásárokon és filmfesztiválokon vesznek részt, valamint héber nyelvet oktatnak. A Budapesten található Merkaz – Héber és Izraeli Kulturális Központ a világ első és eddig egyetlen izraeli kulturális intézete, amelynek fő célja a sokarcú izraeli kultúra bemutatása és népszerűsítése Magyarországon.

Egy főre jutó kultúra

Az izraeli kulturális élet számos területet ölel fel. Rengeteg kiemelkedő képzőművészeti galéria és művészeti múzeum van országszerte, az egy főre jutó múzeumok száma Izraelben a legmagasabb: az apró emlékházaktól a legmodernebb intézményekig több mint kétszázharminc helyszínt találunk.

A színház és a tánc fontos része az izraeli kulturális életnek. A héber és arab színházi előadások a nyelvi nehézségek miatt lassabban törnek be a nemzetközi élvonalba, de a Batsheva Tánctársulat nemzetközi elismerésre tett szert. Az Izraeli Filharmonikus Zenekar szintén világhírű, de a popzenében is találunk izraeli előadókat a világ szórakozóhelyein és fesztiváljain.

Az izraeli dizájn és divat is egyre inkább hódít a világban. A formatervezők újító szelleme, a merészség és a hagyományok megőrzésének egyensúlya nagy értékkel bír. Az izraeli street art sokszor társadalmi kérdésekre reflektál a városok falain. Ezek a színes műalkotások képzőművészeti élményt nyújtanak a látogatóknak.

Haifa (forrás: az Európai Bizottság weboldala)

Hat óra

„Izraelt hosszában hat óra alatt be tudod utazni. Képzeld el, mi mindent tudsz átélni négy nap alatt!” – ezzel a turisztikai szlogennel kampányolt Izrael pár évvel ezelőtt. Az alábbi kulturális látnivalókat (északról délre haladva) nem érdemes kihagyni.

Haifa és az északi régió

Haifa kikötőváros, ahol a zsidó és arab lakosok békében élnek együtt. Ez különleges kulturális fúziót eredményez. Itt található a Baháí Világközpont. A bahái vallás szentélyét impozáns kertek és teraszok veszik körül; ez a páratlan helyszín az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A Haifa Museums hat intézményt fog össze, köztük Izrael egyik kiemelkedő modern művészeti múzeumát. A város ad helyet minden szeptemberben egy hétnapos nemzetközi filmfesztiválnak.

Az északi régióban a kulturális programokat érdemes kirándulással is kiegészíteni, ellátogatni a kabbala, vagyis a zsidó miszticizmus szülőhelyére, valamint megismerkedni a drúz nép és iszlámból kialakult vallása világával.

Haifa (fotó: Milner Moshe)

Életre kel a Biblia. A Kineret-tó a szent könyvben Genezáreti-tóként ismert, ahol Jézus a hegyi beszédet tartotta és ahol a vízen járt. A Galileai tenger (a Kinneret) déli részén, a Jordán folyó partján fekszik Yardenit, amelynek látogatóparkját évente félmillió zarándok keresi fel. Yardenitben, a folyóban keresztelték meg Jézust, és a zarándokok ma is tartanak ott keresztelőket. A park bejáratánál magyar nyelvű emléktábla is látható. Szintén bibliai helyszín Názáret, ahol Jézus a gyermekkorát töltötte.

Akkó

Akkó óvárosa – az UNESCO-világörökség része – a keresztény, muzulmán és zsidó hagyományok gazdag örökségét mutatja be. Az Akkói lovagok templomában a keresztes lovagrendek építészeti csodája látható. Ősszel itt rendezik meg az izraeli Fringe színházi fesztivált helyi és nemzetközi darabokkal és utcai színházzal.

Akkó (fotó: Milner Moshe)

Cézárea

A Római Birodalom idején épült település romjai találhatók az ország legismertebb régészeti parkjában. A várost a XII. században meghódították a keresztes lovagok, akik itt leltek rá a Szent Grálra, arra a serlegre, amiből szerintük Jézus az utolsó vacsorán ivott. A négyezer férőhelyes ókori amfiteátrumban ma is számos előadást tartanak.

Cézárea (fotó: Milner Moshe)

Tel-Aviv

Tel-Aviv az ország kulturális fővárosa, amely vibráló éjszakai életéről, tengerpartjáról, kávézóiról, avantgárd művészeti színtereiről és a progresszív dizájnról ismert. A Neve Tzedek negyed művészek, írók és költők otthona. Jaffában, a világ egyik legrégebbi kikötővárosában művészeti stúdiók, galériák és dizájnboltok találhatók. Az UNESCO-világörökség részét képező Bauhaus épületek a modern építészet szerelmeseit varázsolják el. Itt található az ország legnagyobb és legrangosabb múzeuma, a Tel-avivi Művészeti Múzeum és a Tel-avivi Opera. A Tel-Aviv külvárosának tekinthető Holon az iparművészet és a dizájn izraeli központja, amit a Design Museum Holon attraktív épülete is jelez.

Design Museum Holon (forrás: Wikipédia)

Jeruzsálem

Izrael fővárosához, a világ legszentebb városához nincs hasonló. Több mint háromezer év történelmi öröksége találkozik itt a modern élettel. A fallal körülvett Óvárosnak zsidó, örmény, keresztény és muzulmán negyedei vannak. A falain kívül található történelmi városrész (City of David) fontos bibliai és történelmi emlékhelyeket őriz.

Jeruzsálem mélyen spirituális város: a Siratófalnál kaftános zsidók imádkoznak, a Templomhegy az iszlám harmadik legszentebb helye, a Szent Sír-templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye, amely Jézus keresztre feszítésének, sírjának és feltámadásának helye.

Az Izrael Múzeum az ország legnagyobbja. A nemzeti múzeumban ősi leletek és vallási emlékek találhatók, köztük a Holt-tengeri tekercsek. A Yad Vashem a világ legnagyobb holokauszt-emlékközpontja, ami kötelező látnivaló.

Minden évben megrendezik a Jeruzsálemi Kulturális Fesztivált, ahol színházi előadásoktól és táncműsoroktól kezdve koncertekig számos kulturális eseményt kínálnak.

A Templom-hegy, középen a Sziklamecsettel (forrás: Wikipédia)

Betlehem

Ciszjordániában található Jézus szülővárosa. A Születés temploma a keresztény zarándokok egyik fontos látnivalója. A város ad otthont a Dar Jacirművészeti intézménynek, amely a kevés itt működő aktív kulturális helyszínek egyike. Az alulról építkező, független művészek által vezetett központban kulturális és mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak. A Betlehemet körülvevő betonfalon sok utcai művész hagyta ott kézjelét, köztük Banksy is. A politikai graffitik és stencilek mára turisztikai nevezetességekké lettek.

Betlehem (forrás: Daniel Case / Wikipédia)

Dél-Izrael

A Holt-tenger közelében lévő sivatagban van a Masada erőd, ahová felvonóval lehet felmenni és megismerni az időszámításunk előtt épült zsidó történelmi helyet. Arad városában egy kortárs művészeti központ található (ACAC), ahol rezidens művészek dolgoznak. Az Arava Nemzetközi Filmfesztiválon a csillagos ég alatt, egy természetvédelmi területen mutatják be az alkotásokat, és a nézők párbeszédet folytathatnak a filmkészítőkkel.

A Maszada erőd légifelvételen (forrás: goworldtourism.com)

Eilat

Az ország déli pontján található üdülőhely kellemes klímájáról és a Vörös-tenger élővilágáról ismert. A tizenkét kilométeres partszakasz hátterében hegyek és luxusszállodák sorakoznak. A művészeti és kézművesvásáron (Eilat Arts and Crafts Fair) az ország különböző régióiból érkező alkotók mutatják be munkáikat. A négynapos Red Sea Jazz Festival (Vörös-tengeri Jazzfesztivál) során naponta tíz koncertet hallhat a közönség a város kikötőjében.

Eilat, jachtkikötő (forrás: Wikipédia)

Izrael sokszínűsége inspirál és elvarázsol. Az ország öröksége és a modernség összefonódása, a művészeti és kulturális események sokasága azonnal ámulatba ejti a látogatókat.

Lásd még:

Közös identitásunk lenyomata: Dokuforte

Megnyitották a Zsidó Nép Múzeumát Tel-Avivban

Nyitókép: Eilat, Vörös-tenger (forrás: Milner Moshe)