Jókai és a mesterséges intelligencia

Kvízekkel, keresztrejtvényekkel, játékokkal, interaktív elemekkel, no meg szépirodalmi elemzésekkel hozza közelebb a „Jókai-univerzumot” egy frissen készült, kulturális-innovációs mesterségesintelligencia-labor. A Jók.ai Labor weboldal célja a magyar digitalizált közgyűjtemények és archívumok akkumulálása és elemzése mesterséges intelligencia (MI) segítségével. A Petőfi Media kezdeményezésének és műhelyének vezetőjével, dr. Nyírő András történésszel, szociológussal beszélgettünk Jókai világáról, a mesterséges intelligencia térnyeréséről és arról, vajon mikor olvasunk majd ChatGPT által írt regényt.

Dr. Nyírő András gyerekként is imádott olvasni, forgatta Jókai regényeit is, bár, mint mondja, szívéhez közelebb állt a Nagy indiánkönyv, a Tüskevár, később meg a Mester és Margarita.

Nyírő András

– Most, hogy készült a weboldal, újra kézbe vettem Jókai klasszikusait, pedig kevés szépirodalmat olvasok mostanában, inkább szakmai szövegek, riportkötetek, tényirodalom kerül a kezembe, amik a munkámhoz kellenek. Nem meglepetés, hogy felnőtt fejjel egészen más olvasni, mint kamaszként; a gyerekeimen is látom, milyen a mai fiatalság kapcsolata Jókaival. A ma már huszonhárom éves fiam a gimnáziumban még úgy-ahogy átrágta magát rajta, miután megnézte a regények alapján készült filmeket, de a tizennégy éves már nehezen birkózna meg vele egyedül, kapaszkodó nélkül – mondja.

Jövőre ünnepeljük Jókai születésének 200. évfordulóját, így amikor a történész először felvetette a Petőfi Media csapatának a mesterségesintelligencia-labor ötletét, az elsők között került szóba az író neve (az pedig csak hab a tortán, hogy jó kis szójátékot alkot a név az AI-laborral).

Jókai Mór Adolf Dauthage fotóján az 1870-es évek elején

Az ugyanis már a kezdetektől egyértelmű volt, hogy a fejlesztés tematikája az irodalom lesz. A mesterséges intelligencia működéséhez elengedhetetlen, hogy sok és megbízható adatból dolgozhasson. Ez pedig az irodalomban adott.

– Itt, a Petőfi Mediánál dolgozunk már a Magyar Popkulturális Értéktáron, hatalmas adatbázissal. Küldetésünk és feladatunk, hogy választ találjunk rá, miként használhatjuk a mesterséges intelligenciát a kultúrában – magyarázza dr. Nyírő András. – A magyar digitális közgyűjtemények biztosítják a lehetőséget, hiszen jó állapotban vannak, számos kiváló adatbázis jött létre az elmúlt tíz-tizenöt-húsz évben, gondoljunk például a Széchenyi Könyvtár óriási adatbázisára, a Magyar Elektronikus Könyvtárra vagy a már említett Popkulturális Értéktárra. A múzeumok is számos izgalmas fejlesztésen dolgoznak, ezek interpretálásában sokat segít a mesterséges intelligencia. A labor nemcsak adatbázisokat integrál, hanem új kapcsolatokat és funkciókat keres közöttük, amelyek korábban nem léteztek. Ezzel új lehetőségeket nyit meg a magyar kultúra értelmezéséhez és megközelítéséhez. A modern tanítás során azokat az értékeket, kérdéseket és az azokra adott helyes válaszokat adják meg, amelyekből ezután tovább tanulhat a rendszer, hogy majd szöveggel, képpel, mindenféle strukturált adattal is jól működjön – mondja.

Jókai Mór a dolgozószobájában a mesterséges intelligencia szemén keresztül (forrás: Jók.ai Labor)

Tímár Mihály erkölcsi dilemmája 2024-ben

A Jók.ai Labor középpontjában az író nagy klasszikusa, Az arany ember áll. A regénykiválasztásban a Pannonhalmi Gimnázium tanára, Németh Tamás segített, a fejlesztés során pedig több pedagógus véleményét is kikérték.

A weboldalon a Jók.ai GPT-t több témában is kérdezhetik a felhasználók. Olvashatunk, beszélgethetünk például a korról, amelyben a történet játszódik, vagy arról, milyen társadalmi elvárásoknak kellett megfelelniük a regény szereplőinek, és hogy miként tudnak azonosulni a fiatalok mindezzel a nehézségben 2024-ben. De elmélyedhetünk Tímár Mihály, Noémi, Timéa lelki tusáiban is; vagy elmélkedhetünk azon, hogyan kezelhették az anyagi javak és az erkölcsi értékek közötti ellentmondást a XIX. század emberei és miként reagálunk rá mi, a XXI. században. A tanárok óravázlatokat, projektfeladatokat is találnak az oldalon.

A mesterséges intelligencia így ábrázolja Tímár Mihály lelki tusáit a következő idézet alapján: „Nem bírok elalunni. A sok kiállott veszedelem képei, mint egy őrült panorama vonulnak végig a lelkem előtt. Máskor, a hová letettem a fejemet, ott aludtam, most minden nesz felriaszt.” (forrás: Jók.ai Labor)

És hogy kinek szól a Jók.ai Labor? Tanároknak? Diákoknak? Kutatóknak? Jókai-rajongóknak? A rövid válasz, hogy a felsoroltak közül mindenkinek. – A hosszú válasz pedig az, hogy ez egy fejlődésben, vagyis inkább robbanásban lévő technológia, aminek kifejezetten izgalmas a kultúrával és a hétköznapi életünkkel való viszonya. Sokféle kérdéssel és válaszlehetőséggel találkoztunk, amikor foglalkozni kezdtünk a témával. Nem véletlenül lett az egyik menüpontunk neve Provokáció: a mesterséges intelligencia provokál minket, mi pedig saját magunkat. A milliónyi kérdésből pedig az rajzolódott ki, hogy még mindig nem a gép az igazán érdekes, hanem az ember. Az örök témánk: saját magunk. És ebben benne van a Jók.ai Labor célközönségének sokfélesége is, vagyis nem lehet néhány csoportra egyszerűsíteni a választ – mondja Nyírő András.

Ez nem a jövő, ez már a jelen

A legtöbb tanár, mikor először hallott a projektről, arra volt kíváncsi, miként veheti elejét, hogy a diákok a mesterséges intelligencia segítségével készítsék dolgozataikat.

A kutatók az oldal készítése során tájképek elkészítésére is kérték a mesterséges intelligenciát. A tesztcsoport tetszését ezek a képek nyerték el leginkább (forrás: Jók.ai Labor)

– A válasz egyszerű: sehogy. El kell fogadni, hogy a ChatGPT az életünk része, ahogyan azt is megszoktuk, hogy a tudományos kutatásban, az oktatásban ott a Google, a Wikipédia. A Jók.ai Labor célja éppen ez: ne problémaként tekintsünk a mesterséges intelligenciára, hanem megoldásként. Lássuk meg a lehetőséget, például abban, hogy miként tudja ez az eszköz fejleszteni a kritikai gondolkodást – vélekedik Nyírő András. – A gyerekek sajnos nem találkoznak a kérdezés lehetőségével. Persze, kérdezhetnek az iskolában, de nem annyit, amennyi kérdést az MI-nek tehetnek fel. És mivel nincs lehetőség kérdezni, így nem is nagyon tudják, hogyan kezdjenek hozzá – ezt is meg kell tanulniuk. Egyik didaktikai célunk, hogy megtanítsuk őket kérdezni. Maga az oktatás kétezer éves koncepciója, amiben a tudásátadás úgy történik, hogy a tanár beszél, a diák hallgat – hol kevesebb, hol több interakcióval – erősen megkérdőjeleződik a mesterséges intelligencia térnyerésével, nekünk pedig adaptálódnunk kell a helyzethez.

A kérdőív kitöltői alacsonyabb pontszámokat adtak azoknak a képeknek, ahol a mesterséges intelligencia eltért a 19. századi vizuális világtól. Ezeken a képeken keverednek a fikciós, szürreális és a realisztikus, történelmi elemek (forrás: Jók.ai Labor)

A szakember hozzáteszi, hogy természetesen látja a mesterséges intelligencia fejlődésében a veszélyforrást is, főleg, ha nem tanuljuk meg azt megfelelően kezelni. – Hadd hivatkozzak a Vatikánra. Az elmúlt években több nyilatkozatot adtak a témában, még pápai állásfoglalás is született az MI etikájáról, használhatóságáról. A véleményük egy rövid mondatban összefoglalható: ez egy eszköz. Velős, de mégis ott van benne minden, nekem is sokat segített ez a kijelentés. Két súlyos szellemi válságot is átéltem ugyanis az utóbbi időben. Az első az volt, amikor azt éreztem, függő lettem. Például amikor éjjel felkeltem dolgozni a Jók.ai Laboron, mert a ChatGPT akkor „adott időt”, akkor allokált, én pedig azt a két órát is ki akartam használni, hogy dolgozzak rajta. A második válság akkor jött el, mikor már a saját szerepemen kezdtem el gondolkodni: miért is csinálom ezt, mikor a gép egészen egyszerűen jobb nálam? Hol van a gondolkodó ember szerepe? Mindkét esetben sokat segített a fenti rövid kis mondat: ez egy eszköz. Csak egy eszköz. Meg kell találnom, hogyan segíthet engem.

Nyírő hozzáteszi, a félelem az ismeretlentől nem segít. Attól, hogy megpróbálunk tudomást nem venni róla, még létezik. Ha káros, azt ki kell védenünk, de ehhez is meg kell ismernünk, tisztában kell lennünk a fejlődésével. Mert fejlődik, méghozzá rohamosan.

Például azzal, hogy egyre bonyolultabb, összetettebb, pontosabb szövegeket ír, képeket alkot. Vajon a közeljövőben számíthatunk rá, hogy az írók, költők, a képzőművészek, zenészek „munkáját elveszik a robotok”? Hiszen a Jók.ai Labor oldala is bizonyítja, ha megkérjük, a gép képes az íróóriás stílusában hiteles szöveget alkotni.

Nyírő András első MI-projektjéről a Computerworld magazin is beszámolt 1993-ban (forrás: Nyírő András)

Nyírő szerint a jelenség összetett, és bár alkotásra valóban képes a mesterséges intelligencia, annak milyensége igencsak kérdéses. – Fentebb a Vatikánt idéztem, most hadd hivatkozzak Nick Cave-re. Elküldtek neki egy verset, amit a ChatGPT alkotott, a zenész stílusában. Ő így reagált: a világot hat nap alatt teremtették, a hetediken megpihent az Isten, mert a teremtés munkával jár. Ha a géptől kérünk valamit, az nem munka. A zenész versei munkából és szenvedésből születtek. Ahol pedig nincs érzelem, ott nincs művészet – mondja Nick Cave, én pedig egyetértek vele. Lehet, hogy fogunk majd MI által generált alkotásokat olvasni, látni, hallani, de az nem lesz művészet, hiszen nem lesz benne lélek.

A Jók.ai Labor sem a pedagógusok kiváltásáról szól, de az tény, hogy alakítja az oktatást. A fejlesztés során a bevont tanárok többsége lelkesen, érdeklődően és nyitottan állt a kérdéshez, de olyan is akadt, aki elutasító volt – nincsen ebben semmi meglepő, ez a természetes, hiszen a legtöbb új technológiát izgalom, rajongás, félelem és berzenkedés együttese fogadja. A kutató szerint az oktatás, mint tradicionális „műfaj”, lassan adaptálódik majd a kialakult helyzethez, ebben kell segíteni a jó gyakorlattal, ezt a célt szolgálja az oldal is. – Meg kell mutatni, hogy a mesterséges intelligencia jól is működhet az iskolákban, ebben a segítségünkre lesz ősztől egy jó nevű gimnázium is. Az oldal készítésekor természetesen nem csak tanárokat, de diákokat is bevontunk, a fókuszcsoportos vizsgálatok tapasztalata pedig az, hogy egyre magabiztosabban és hatékonyabban használják a mesterséges intelligenciát, így a Jók.ai Labor iránt is nyitottak voltak.

Nem csak a diákok, de a szakma is lelkes: a projektet meghívták a szeptember 9–10-én Budapesten tartott AI Summit konferenciára, ahol dr. Nyírő András mutatja be az oldalt. Ezután pedig a most még demo verzióban működő Jók.ai Labort a nagyközönség is használhatja – legyen az tanár, diák, kutató, vagy lelkes Jókai-rajongó.

Nyitóképen: Timéa, ahogy Jókai leírása alapján mesterséges intelligencia látja (forrás: Jók.ai Labor)

Lásd még:

„Amikor Magyarországra gondolok, csak csóválom a fejem” – Interjú Bagossy László színházrendezővel, aki ősztől a stuttgarti Theater tri-bühne művészeti igazgatójaként folytatja tovább

Magyar irodalmi kiválóságok relikviái is kalapács alá kerülnek – A szervezők az anyagot az antikváriák szinte minden területét átfogó kínálatból válogatták össze