A hétköznapok mozdulatlansága, szlovén kortársak, transzcendens a természetben, a dekoráció és a képzőművészet hierarchiája, valamint az újragondolt emberi „én” fogalma

Wunderlich József, Rudolf Péter, Nyomárkay Zsigmond és Kern András(fotó: Dömölky Dániel)

Arthur Miller: Két hétfő emléke
A bemutató időpontja: 2026. október 10., 19:00
Helyszín: Pesti Színház, 1052 Budapest, Váci utca 9.

A történet egy munkahelyi közösség életét követi nyomon két hétfőn keresztül. Embereket láthatunk, akik nap mint nap ugyanoda érkeznek, ugyanazokat a mozdulatokat végzik, és akiknek reményei, kudarcai, szerelmei, függőségei és kitörési kísérletei a hétköznapok látszólagos eseménytelensége mögött rajzolódnak ki. A két hétfő között hónapok telnek el, az évszakok változnak, és miközben látszólag minden ugyanott folytatódik, apró jelekből lehet következtetni a szereplők sorsának alakulására. Fehér Balázs Benő rendező és alkotócsapata (Boronkay Soma fordító és Róbert Júlia dramaturg) a történetet az eredeti korából a mába emelte át.

A darab egyik központi kérdése ma is aktuális. Mi történik az emberrel, ha éveken keresztül olyan munkát végez, amelyben alig van lehetősége dönteni, fejlődni vagy változtatni? És mi tartja meg akkor, ha a továbblépés lehetősége egyre távolibbnak tűnik? A raktár egyszerre munkahely és sajátos közösség is. A szereplők egy része menekülne innen, de éppen az összezártság teremti meg közöttük a kapcsolatot, amely valamiféle kapaszkodót jelent a mindennapokban.

Mielőtt Arthur Miller egyetemre ment, egy autóalkatrész-raktárban dolgozott, hogy pénzt gyűjtsön a tanulmányaira. Az ott töltött idő, az egymás mellé sodródott munkások alakjai és történetei évekkel később a Két hétfő emléke alapjává váltak.

Az előadásban Rudolf Péter, Wunderlich József, Kern András, Nyomárkay Zsigmond, Fesztbaum Béla, Orosz Ákos, Sághy Tamás, Hullan Zsuzsa, Pigler Emília m.v., Bölkény Balázs, Szvetics Artúr m.v., Karácsonyi Zoltán, Gados Béla és Hegedűs D. Géza lép színpadra.

További információ és jegyvásárlás ITT.

Jelenet a Rejtőzködők című filmből (forrás: Szlovén Filmnapok)

10. Szlovén Filmnapok
Időpont: 2026. október 8–10.
Helyszín: Toldi mozi, 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36–38.

A Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetsége közös rendezvényének programjában három kortárs szlovén alkotás szerepel.

Az október 8-án vetített Marko Naberšnik-filmben, A fehéret kilencven fokon mossuk című alkotásban az 1980-as évek Ljubljanájába „látogatunk”: a főhős, Bronja gondtalan világa édesanyja elvesztésével gyökeresen megváltozik. Miközben a gyermekkor lassan átadja helyét a kamaszkornak, meg kell tanulnia együtt élni a hiánnyal és el kell igazodnia a családi feszültségek, az első szerelem, valamint a változóban lévő társadalom útvesztőjében. A Bronja Žakelj önéletrajzi regénye alapján készült A fehéret 90 fokon mossuk érzékeny, mégis érzelgősségtől mentes történet felnövésről, kitartásról és a veszteség árnyékában is ott rejtőző reményről.

Az október 9-én látható film, Miha Hočevar Rejtőzködők című szlovén–izlandi–szerb koprodukciója játékos hangvételű dramedy az új kezdetekről és a váratlan barátságokról. Egy reggel Guti és Sig Ljubljana közelében, a folyóparton ébrednek fel – összetörten, másnaposan és egymáshoz bilincselve. Sig külföldi, aki emlékezetkiesésben szenved. Együtt indulnak útnak, hogy kiderítsék, ki is ő valójában.

Végül október 10-én Žiga Virc provokatív hangvételű Földfoglaló című filmjét vetítik, amelyben a szülők nem csupán gyermekeik jobb jövőjéért, hanem saját egójukért is harcolnak. Amikor az iskolai játszótéren zajló játék politikai vitákat robbant ki a konyhában, abszurd konfliktusokkal, övön aluli ütésekkel és váratlan összecsapásokkal teli este veszi kezdetét.

További információ és jegyvásárlás ITT.

Kondor Attila: Hegyváros III. (forrás: MáraiKult – Márai Sándor Művelődési ház)

Napfivér
A kiállítás megtekinthető: 2026. október 9. és november 8. között
Helyszín: Mária Magdolna Torony, 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

Assisi Szent Ferenc a teremtett világban Isten jelenlétével találkozott, a természettel testvéri létközösséget élt meg, szerzetesként életével hirdette a csodát. Hittel eltelve talált rá egy lerombolt templomra, amit apránként újjáépített. A Mária Magdolna templom korban nagyon közeli Assisi középkori szent helyéhez. Három kortárs festőművész – Kondor Attila, Cseke Szilárd és Péterfy Ábel – most e szent tér épségben maradt tornyának ihletésében alkotott. Közös bennük a természet felé fordulásukban a transzcendens jelenlétének megélése, a teremtő erő nagyságának érzete és a testvérközösség, amelyben átszellemülve Assisi Szent Ferenc háladalt írt a teremtésért, benne a Napért és a Holdért.

Cseke Szilárd: Sas-hegy(forrás: MáraiKult – Márai Sándor Művelődési ház)

Kondor Attila természeti környezet ihlette alkotásainak meghatározója a láthatón túli erő a természetfeletti ragyogás, az időtlenség. A táj végtelenségébe és megfejthetetlen titkaiba való belefeledkezés nála meditatív folyamat, istenkeresés. Cseke Szilárd erdőképei a teremtett természet és az emberi civilizáció feszültséggel teli kapcsolatát vizsgálják. Festményei közelről nézve sűrű, absztrakt informel struktúrák, ahol a felületeken megjelenő, takaró monokróm fények, foltok és sávok markáns módon vágják át és fedik le az alatta lévő rétegeket. Ezek a posztdigitális logikával felépített, égnek törő erdőstruktúrák egyszerre sugároznak életerőt és kiszolgáltatottságot, megmutatva, hogyan írja felül a technológiai civilizáció nyomása a természet eredendő rendjét.

Péterfy Ábel: Repülés (forrás: MáraiKult – Márai Sándor Művelődési ház)

A teremtés ősrendjét a túlcivilizált világ rég megtörte – ez a mozzanat Péterfy Ábel képeinek is része, aki újabb sorozatain visszatérően az eget szemléli. A megkérdőjelezhetetlen tisztaságot terjeszti ki monumentális panorámáin, az elidegenedett világban tesz hitet a csapatban repülés csodája mellett. Végső soron a fensőbb gondviselésben és a közös alkotás erejében.

Kurátor: Szilléry Éva.

További információ ITT.

kissmiklos munkái a Hotel Clark tereiben (forrás: Art Corner)

Lobbyism – kissmiklos × Art Corner
A kiállítás megtekinthető: 2026. december 6-ig
Helyszín: Hotel Clark Budapest & Leo Bistro 1013 Budapest, Clark Ádám tér 1.

A tárlat egyszerre tekint vissza kissmiklos eddigi útjára, és mutatja meg az irányt, amely képzőművészként pályájának következő fejezetét meghatározza. A kiállítás központi kérdése szorosan kapcsolódik kissmiklos dizájn és képzőművészet határán mozgó alkotói múltjához: hol ér véget a dekoráció, és hol kezdődik a műtárgy? Egy tárgy attól válik műalkotássá, hogy galériába kerül – és dekorációvá attól, hogy egy hotel lobbyjában vagy egy étteremben találkozunk vele? A Lobbyism ezt a láthatatlan hierarchiát vizsgálja, és arra is reflektál, miért kerül a lobby art gyakran a klasszikus művészeti diskurzus perifériájára, miközben ugyanúgy képes formálni a hely identitását, párbeszédet indítani és új közönséget elérni. A helyszín ezért maga is a koncepció része. A művek nem klasszikus white cube környezetében, hanem a Leo Bistro és a Hotel Clark Budapest mindennapi tereiben jelennek meg, ahol a művészet, a dizájn és a dekoráció közötti határ szükségszerűen elmosódik. Hogy végül hol húzódik ez a határ, annak eldöntését a Lobbyism a látogatóra bízza.

Részlet a kiállításból (fotó: Bíró Dávid)

EGO
A kiállítás megtekinthető: 2027. február 28-ig
Helyszín: Light Art Museum, 1054 Budapest, Hold utca 13.

Mi határozza meg a személyiségünket egy olyan világban, ahol az online profiljaink és a rólunk gyűjtött adatok teljesen átírják az önképünket? A kiállítás a kortárs tudományok és a digitális valóság tükrében gondolja újra az emberi „én” fogalmát. A tárlat nem kívülálló szemlélőként kezeli a látogatót: a lenyűgöző fény- és újmédia-alkotások segítségével a nézők saját testükkel és érzékelésükkel válnak a kiállítás részévé.

A bemutató szakít a hagyományos múzeumi élménnyel. Az immerzív, minden érzékszervre ható terekben a szilárdnak hitt „én” átmenetileg háttérbe szorul. A lenyűgöző fény- és újmédia-alkotások megmutatják, hogy az ember nem zárt egység, hanem folyamatosan változó lény, amely szüntelen kölcsönhatásban áll a környezetével.

Fotó: Bíró Dávid

A múzeum kiállításához számos társművészeti előadás is társul. Az összművészeti programsorozat első eseményeként a közönség a Hodworks Társulat Charlie című előadását láthatja a kiállítótérben 2026. október 22-én. A Charlie személyes és őszinte előadás a testről, a másságról és arról, hogyan látjuk egymást. Tóth Károly – elektromos kerekesszékkel közlekedő táncos – saját tapasztalataiból és a mindennapjaiból kiindulva mutatja meg, hogyan lehet a mozgás sokféleségéből táncot létrehozni. Az előadásban a hétköznapi mozdulatok, a zene, a humor és a váratlan helyzetek is szerepet kapnak, miközben a néző saját elképzeléseivel is találkozhat arról, mi számít „normálisnak” a testben és a mozgásban. 

A kiállítás kurátorai: Kovács Dalma és Vida Szabolcs.

További információ ITT.

Nyitókép: Részlet a Light Art Museum EGO című kiállításából (fotó: Bíró Dávid)