
Két főváros a változások idején
– A Globális városok: Bécs – Budapest című kiállítás az építészeti és társadalmi változásokon keresztül mutatja be a két főváros elmúlt öt évtizedének történetét.
Hogyan alakult át Bécs és Budapest a vasfüggöny leomlása előtti évektől napjainkig? Az osztrák fővárosban rendezett Globális városok: Bécs – Budapest című kiállítás az elmúlt öt évtized társadalmi, politikai és építészeti változásain keresztül vizsgálja a két metropolisz fejlődését, közös múltját és eltérő városi stratégiáit. A kiállítás az Architektur im Ringturm (AIRT) sorozat részeként, a Vienna Insurance Group (VIG) bécsi központjában, a Ringturmban ingyenesen látogatható 2027. március 5-ig.
A tárlat a két Duna menti város párhuzamos fejlődését bemutató háromrészes sorozatot zárja. Az utolsó rész a Duna menti metropoliszok (1870–1920) és a Metropoliszok (1920–1970) után az elmúlt öt évtizedre irányítja a figyelmet. A középpontban 1989, a vasfüggöny leomlásának éve áll, a kiállítás által felölelt időszak azonban az 1970-es évektől egészen napjainkig terjed.
Az 1970-es évek közepén a Helsinki-folyamattal megindult a közeledés Kelet és Nyugat között. Bécs és Budapest ekkor a megosztott világ kapuit jelentette: előbbi egy névlegesen semleges, nyugatorientált állam fővárosa volt, utóbbi pedig egy szocialista államé, amely Nyugat felé lehetővé tette az óvatos nyitást. Ezzel egyidejűleg ismét egyre inkább a figyelem középpontjába került az Osztrák–Magyar Monarchián belüli közös múlt.
A Duna-sziget, háttérben a Donau City, 2026 (fotó: Wikipedia, C. Stadler / Bwag)
Az építészet a társadalomról mesél
A kiállítás Bécs és Budapest közelmúltbeli történetét nem csupán építészetük alapján mutatja be. Arra is rávilágít, hogy miként formálták a társadalmi és politikai változások a két város arculatát, és hogyan változtatja meg az épített környezet a lakók mindennapi életét. A települések fejlődésében a városkép védelmétől és az új közlekedési rendszerektől kezdve a lakásépítésen, a szuburbanizáción és a fogyasztáson át egészen a közterek, a zöldfelületek és a klímaváltozás kérdéséig számos területen figyelhetők meg párhuzamos folyamatok. Ugyanakkor eltérő modernizációs és alkalmazkodási stratégiák is kirajzolódnak. Az építészeti formák mögött így mindenekelőtt a városi életformák átalakulása válik láthatóvá.
A Leopold Múzeum 2021-ben (forrás: Wikipedia, Gugerell)
A Magyar Zene Háza (fotó: Liget Budapest, Palkó György)
Bécs és Budapest párbeszéde
Az előző két kiállításhoz hasonlóan Bécset és Budapestet ezúttal is közvetlenül, egymás mellé állított képpárok segítségével hasonlíthatjuk össze. A fényképek és a hozzájuk kapcsolódó szövegek nyolc tematikus egységben mutatják be a két metropolisz átalakulását, így teszik láthatóvá a közös vonásokat és az eltérő fejlődési irányokat.
T-Center Wien – irodaház az egykori vágóhíd csarnokai mellett, Bécs, 2026 (fotó: dr. Tamáska Máté)
Bálna rendezvényközpont, Budapest, 2016 (fotó: dr. Tamáska Máté)
A kortárs felvételek jelentős részét a kurátor, dr. Tamáska Máté készítette. A településekre így nem csupán tudományos szemmel tekintünk, hanem a figyelmes szemlélőével is: a kiállítás a városok utcáin, terein sétálva szerzett benyomásokat és ismereteket sűríti. Az összehasonlítás új megközelítést nyújt két, történelmileg szorosan összekapcsolódó város megismeréséhez, amelyek évtizedeken át eltérő politikai és társadalmi körülmények között fejlődtek. A Globális városok: Bécs – Budapest ismét párbeszédet alakít ki köztük, és bemutatja, hogy a városfejlődés és a társadalmi átalakulás milyen szorosan összefonódik.
A kiállítás megtekinthető: 2027. március 5-ig
Helyszín: Ringturm kiállítóközpont, 1010 Bécs, Schottenring 30.
Nyitókép: Balra: A régi földalatti szerelvényének beemelése a Deák téri földalatti metrómúzeumba 1975-ben (fotó: Fortepan). Jobbra: Az „ezüst nyílként” becézett metrókocsik beemelése a Karlsplatznál 1978-ban (fotó: Wiener Linien Pressefotos)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.
A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.

Előtérben az Óbudai-sziget (Hajógyári-sziget), középen a Margitsziget, 2015 (fotó: Wikipedia, Bjoertvedt)


