Kevés brand tudja úgy ötvözni a luxust a gondolatisággal, mint a Prada
– A divatház nemcsak ruhakölteményeivel, de vállalati gyűjteményével is maradandót alkot
A Prada névhez többnyire a kifinomult eleganciát, az haute couture-t, a minimalista szabásvonalakat és a divatbemutatók rivaldafényes kifutóit társítják. Kevésbé ismert, hogy a világhírű olasz luxusmárka nem csupán a divatban jár élen, hanem már évtizedek óta meghatározó a nemzetközi kortárs művészeti életben is. A Fondazione Prada – a cégcsoport kulturális és filantróp háttérintézménye – gyűjt, kiállít, oktat és inspirál. Milánói székhelyén és velencei kiállítótermeiben a művészeti diskurzus egyik legaktívabb európai szervezeteként működik.
Az alapítványt Miuccia Prada és férje, Patrizio Bertelli hívta életre 1993-ban, Milánóban. A divatbirodalmat közösen vezető házaspár mindig is elkötelezett híve volt a kultúrának, különösen a kortárs művészetnek, és kezdettől fogva fontosnak tartotta a társadalmi felelősségvállalást. Eleinte a kiállításokra, performanszokra koncentráltak, majd gyűjteményépítésbe fogtak – és az alapítvány mára Európa egyik legjelentősebb privát művészeti szereplőjévé vált.
| A Prada S.p.A. 2024-es bevétele meghaladta az 5,4 milliárd eurót, és a cég nettó nyeresége 839 millió euróra nőtt, ami huszonöt százalékos éves növekedést jelent. Miuccia Prada vagyona a Forbes adatai szerint 2025 júniusában körülbelül nettó 5,3 milliárd dollár volt, és év végéig akár 7 milliárd dollárra is rúghat. Prada és Bertelli 2011-ben tőzsdére vitték cégüket Hongkongban, és azóta is jelentős részesedéssel bírnak. Miuccia nemcsak a nevét viselő, valamint a Miu Miu leányvállalat társtulajdonosa, vezető tervezője és kreatív igazgatója, hanem a Fondazione Prada vezetője is – ő az egyik legbefolyásosabb nő a világon. |
2023 szeptembere óta hivatalosan is Miuccia Prada tölti be a Fondazione Prada és gyűjteménye igazgatói posztját. „Már a kezdetektől az volt a célom, hogy az alapítvány tevékenységein keresztül az emberi kultúra sokszínűségét, komplexitását vizsgáljam. Ez alatt a harminc év alatt különböző módokon kérdeztem rá arra, hogyan hat a tudomány és a művészet az emberek életére. Korunk releváns válaszai érdekeltek” – nyilatkozta Miuccia Prada.
Szorosan együttműködik vele egy nemzetközi bizottság, amelynek tagjai: Giuliana Bruno professzor (Harvard, Művészeti, Film- Vizuális és Környezeti Tanulmányok Tanszék); Giancarlo Comi tiszteletbeli neurológiaprofesszor (Vita-Salute San Raffaele Egyetem, Milánó); Theaster Gates (művész, aktivista, Chicago Egyetem); Alejandro González Iñárritu (négyszeres Oscar-díjas mexikói filmrendező, forgatókönyvíró, producer); Salvatore Settis régész, művészettörténész professzor emeritus (Pisa Scuola Normale Superiore középiskola).
Szabad szárnyalás
Az alapítvány olyan gondolkodásmód-laboratóriumként kíván működni, ahol a tudományok és a művészetek találkozása új rezonanciákat, interkulturális metszéspontokat hoz létre. Az együttműködés hálózata tudósokat, filmeseket, építészeket, zenészeket, képzőművészeket, kurátorokat és más gondolkodókat fűz össze, a milánói, velencei, sanghaji, tokiói és New York-i programok révén globális és sokszínű közönséggel folytatnak párbeszédet. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a diákokra, akik a maguk természetes módján, az iskolai hierarchia gátjait hátrahagyva diskurálhatnak, kérdéseket tehetnek fel – a tanulás innovatív, szabad formáit élvezhetik.
A bizottság elsődleges feladata, hogy – a tagok más-más szaktudása alapján, az oktatástól, a vizuális tudományoktól kezdve az idegrendszeri kutatásokon, a társadalmi gyakorlatokon és filmnyelvi formákon át a kultúrák közötti párbeszédig – meghatározza azokat a vizsgálati területeket, amelyek inspirálhatják a multidiszciplináris projekteket, és élénkíthetik a kortárs kulturális eszmecserét.
A gyűjtés lényege nem a tárgyak felhalmozása, hanem a gondolatiság
Jeff Koons: Tulipánok (fotó: Prada)
A Fondazione Prada kollekciója több mint ezer, főként a XX. és XXI. század meghatározó művészeitől származó alkotást számlál – hogy csak néhányukat említsük: Louise Bourgeois, Damien Hirst, Carsten Höller, Jeff Koons, Walter De Maria, Pino Pascali és Cindy Sherman –, és rendszeresen frissül. Elsősorban olyan műveket fogadnak be, amelyek konceptuális vagy társadalmi szempontból reflektív erejűek. Nem pusztán a műalkotások számának gyarapítása a cél, sokkal inkább új gondolatok, innovatív megközelítések beillesztése a meglévő struktúrába – vallják.
A gyűjtemény egyes darabjai, például Jeff Koons, Damien Hirst munkái egyenként is több tízmillió dollárt érhetnek, a szakértők szerint a teljes kollekció félmilliárdos értéket képviselhet.
Múzeumok és kiállítóterek
2015-ben új fejezet kezdődött az alapítvány életében. Megnyílt a Fondazione Prada milánói központja, egy régi lepárlóüzemből kialakított, futurisztikus kiállítótér, amelyet Rem Koolhaas holland sztárépítész és irodája, az OMA álmodott újjá. A kulturális kampusz kilenc kiállítótermet, mozit, kutatóközpontot és kávézót foglal magában.
A Fondazione Prada a lagúnák városában, Velencében is jelen van: a Canal Grande partján fekvő Ca’ Corner della Regina palotában rendeznek időszaki kiállításokat, főként a Velencei Biennále idején.
A Ca’ Corner della Regina Velencében (forrás: Wikimedia Commons)
A milánói Osservatorióban szeptember 8-áig volt látható a Fondazione Prada A Kind of Language (A nyelv egy fajtája) című tárlata, amely a filmművészet mögött húzódó összetett alkotói folyamatot mutatja be. Középpontjában a storyboardok (képes forgatókönyvek), valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó kiegészítő anyagok állnak: hangulatpanelek, rajzok és vázlatok, jegyzetfüzetek és albumok, kézzel írt szkriptek és fotók(Storyboards and Other Renderings for Cinema). A mintegy nyolcszáz darabot több mint ötven alkotó – filmrendezők, operatőrök, képzőművészek, grafikusok, animátorok, koreográfusok és más filmes együttműködők – 1920 és 2024 között készített munkáiból válogatták. Georges Méliès volt az egyik első filmrendező, aki részletes előzetes rajzokat használt fantázia- és sci-fi filmjei jeleneteinek megtervezéséhez – ilyen például mesterműve, az Utazás a Holdba (Le Voyage dans la Lune, 1902). Az 1940-es években a United Productions of America alkalmazott művészeket, hogy jelenetvázlatokat és egyéb vizuális elemeket készítsenek a történet és a karakterek fejlesztéséhez. Ettől kezdve a storyboard nélkülözhetetlenné vált minden filmes munkafolyamatban. A kiállított storyboardok – többek között – Pedro Almodóvar, Wes Anderson, Matthew Barney, Ingmar Bergman, Bernardo Bertolucci, Luis Buñuel, Charlie Chaplin, Federico Fellini, Jean-Luc Godard, Alfred Hitchcock, Akira Kurosawa, Pier Paolo Pasolini, Martin Scorsese, Steven Spielberg, Agnès Varda és Wim Wenders filmjeihez készültek. A kiállításhoz egy gazdagon illusztrált kiadvány és a moziteremben (Cinema Godard) tartott filmvetítések is társultak. |
Kutatás, film, filozófia
A Prada nem csupán művészeti tárlatokban gondolkodik. Jelentős szerepet vállal a filmkultúra támogatásában: a milánói komplexum mozija a kísérleti filmek, dokumentumfilmek és retrospektív vetítések egyik fő helyszíne. Filozófiai konferenciákat, tudományos szimpóziumokat is szerveznek; aktuális témájuk például az etika, a digitális kultúra, a mesterséges intelligencia szerepe a művészetben.
Filantrópia vagy kulturális befektetés?
A Prada alapítványi, műtárgyvásárlási tevékenysége nem egyszerű gyűjtői attitűdből, hanem hosszú távú kulturális stratégiából fakad. Noha a kétségtelenül profitorientált üzleti vállalkozás, a Prada Group finanszírozza a nonprofit szervezet működésének szinte teljes egészét, nem „marketingfogásként” tartja fenn. A művészetek és a tudomány iránti több évtizedes, következetes, cselekvő elhivatottság, a közönség tényleges bevonása egy nagy, közös szellemi műhelybe, hitelessé teszi a projektet. Ahogy Miuccia mondja, „A kortárs művészet nem luxus, hanem szükséglet. Eszköz, amivel, megérthetjük és újraalkothatjuk a világot. A Fondazione Prada olyan tér, ahol a divat, a filozófia és a művészet egy nyelvet beszél. Egy hely, ahol kérdezni is lehet – és ahol nem kell feltétlenül azonnal választ kapnunk mindenre”.
Az eredeti cikk a 2025 szeptemberében kiadott, Olaszország kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg.
Nyitókép: Miluccia Prada 2019-ben (forrás: Prada)
Lásd még:
Itália – a művészet otthona – Bemutattuk olasz lapszámunkat
„Antonioni a király, Fellini az Isten” – Máté Judit újságíró mesél az olasz film fénykoráról
Egy ízig-vérig magyar européer művészeti vállalkozás Olaszországban: Umbriai Magyar Köztársaság – Beszélgetés Péterfy-Novák Évával és Péterfy Gergellyel
Könnyen megértjük egymást – Interjú Gabriele La Postával, a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatójával
Luxus: a művészvilág csodafegyvere – Mecénási szerepben a nagy divatházak
A divat és a kultúra találkozása – Új dimenziók a turizmus területén
Örökségből jövő: Gucci ArtLab, a kreativitás laboratóriuma – A divatház és a művészet kapcsolata
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!
