Kulturális és turisztikai paradicsom: Vallónia

A belgákat nyitott, elfogadó népnek tartják. De vajon miért azok? Nos, egy merész elmélet szerint azért, mert valójában nincsenek is igazi belgák, hiszen Belgiumot 1830-ban úgy állították össze, mint egy kirakós társasjátékot: egymáshoz illesztették a környező országok peremvidékeit, északról a hollandul beszélő flamandokat, délről a francia nyelvű vallonokat, és azt mondták: „Mostantól ti egy nemzet vagytok!”

Az első belga alkotmány még azt prognosztizálta, hogy idővel mindenki franciául fog beszélni, de a valóság mást hozott: a két régió közötti különbségek egyre nőttek. A XIX. században Vallóniában óriási szén- és vaslelőhelyeket találtak, beindult az iparosodás, és hirtelen mindenki gazdag lett. Eközben Flandria inkább csak próbált megkapaszkodni. Vallóniában a baloldali eszmék olyan gyorsan terjedtek, mint egy frissen kisült goffri illata, Flandria viszont hagyományosan jobboldali, katolikus maradt. Így aztán az ország két fele nemcsak más nyelven beszélt, hanem politikailag is más hullámhosszon volt.

Az 1960-as években fordult a kocka: a vallon ipar lassan bedőlt, bezártak a bányák, megszűntek a munkahelyek. És mi történt Flandriával? Épp ekkor kapta el a gazdasági konjunktúra hullámát, és a kereskedelem, valamint a könnyűipar révén Európa egyik legsikeresebb régiójává vált. Bár Vallónia számos gazdasági nehézséggel küzd, kárpótolja, hogy lenyűgöző tájakkal és hagyományokban gazdag, változatos kultúrával büszkélkedhet. A kulturális turizmus itt nem csupán a látványosságokról szól, hanem mélyebb, autentikus élményekről. 

A velünk élő történelem és egy kis francia hangulat 

Belgiumról többnyire elsőként Brüsszel, Antwerpen, Brugge és Gent jut eszünkbe. Pedig az ország déli része, Vallónia, legalább annyi kincset rejt – csak kicsit más stílusban. Itt a nyugodtabb, természetközelibb életérzés dominál, a középkori várak és festői kisvárosok között pedig könnyű elveszni (jó értelemben). Vallónia nemcsak a belga csoki és sör egyik fellegvára, hanem a történelmi emlékeké, a művészeteké is.

A régióban található például Waterloo – 1815-ben ott szenvedett végérvényes vereséget Napóleon (ahogy a diákzsargon mondja mifelénk: leesett a vaterlóról). A csata helyszínén ma egy interaktív múzeum és egy hatalmas emlékkupola (Oroszlándomb) áll, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a környékre.

De ha valaki inkább a középkori várakat kedveli, felkeresheti az egyik leghíresebb lovag, Gottfried de Bouillon várát, amely egy sziklára épült. Az erődítmény nemcsak a látvány élményét kínálja, hanem egy időutazásét is: a hidakon és a sötét folyosókon sétálva beleélhetjük magunkat a lovagkor hangulatába.

Dinant (forrás: Pixabay)

Szintén ikonikus helyszín Dinant. A Notre Dame de Dinant templom büszkén magasodik a város fölé. Gótikus stílusban építették újjá, miután 1227-ben a szomszédos szikláról lezuhanó tömbök elpusztították a korábbi román stílusú templom nagy részét.

A történelmi fellegvár alapjait a XI. században létesítették a Maas völgyének ellenőrzésére. A lüttichi püspökség 1530-ban átépíttette és bővíttette, 1703-ban viszont lerombolták a franciák. Jelenlegi formája, a sziklába vájt lépcsőkkel (408 lépcsőfok), az 1821-es rekonstrukciónak köszönhető. Az erődben a város I. világháborúban elszenvedett veszteségről emlékeznek meg. Kabinos felvonó viszi az érdeklődőket a magasba, (https://www.citadellededinant.be/fr/) mesés látképet nyújtva. Dinant nemcsak egyedi szépsége miatt híres, hanem azért is, mert 1814-ben ott született Adolphe Sax  – igen, ő találta fel a szaxofont! A városban mindenfelé találkozhatunk színes szaxofonszobrokkal és tematikus kiállításokkal, továbbá nyaranta szaxofonfesztivált szerveznek. A rendezvény különböző zenei stílusokat felvonultató programokat kínál, célja, hogy bemutassa a hangszer sokoldalúságát, és népszerűsítse a zenét. 

A múlt nyomában

Vallónia városai és falvai olyanok, mintha egy történelemkönyv lapjai kelnének életre, a látogató visszarepülhet az időben. A Citadelle de Namur hatalmas erődjével uralja a tájat, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Meuse és a Sambre folyók találkozására. Mons, amely 2015-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, szintén bővelkedik történelmi látnivalókban: az UNESCO Világörökségének részét képező Belfry, valamint a város elegáns főtere, a Grand Place kihagyhatatlan.

Érdemes ellátogatni a világ legkisebb városaként emlegetett, mesebeli Durbuy-ba. A bájos, középkori házakkal teli utcák és a nyugodt vidék garantáltan elvarázsolják a látogatókat.

A természet és a történelem kedvelői számára La Roche-en-Ardenne tökéletes úti cél. A település az Ardennek vadregényes tájain fekszik, középkori vára izgalmas múltidézésre csábít. Vallóniában van az igazi spa is: a világhírű gyógyfürdők otthona, Spa város – róla kapta a nevét a hidroterápiás egészségmegőrzésre szakosodott „spa” szolgáltatás.

És ez még csak a jéghegy csúcsa! Tournai, Belgium egyik legrégebbi városa, a híres Tournai-i székesegyházzal büszkélkedhet, míg Hamoir a természet és a vízi sportok szerelmeseinek kínál ideális környezetet. Aki pedig egy csipetnyi kulturális ínyencséget keres, annak Liège és Namur modern galériái és múzeumai biztosan nem okoznak csalódást. Bár Vallónia művészeti élete nem olyan pezsgő, mint Brüsszelé, azért ez a régió is gazdag kulturális eseményekben és tehetséges alkotókban. Liège és Namur is fontos szerepet játszik a kortárs művészet és a kreatív iparágak világában.

Újabb korok művészete

Egész Belgium híres a képregény- (bande dessinée) kultúráról, és ez Vallóniában sincs másként. Az egyik legismertebb alak Tintin, akit Hergé álmodott meg, de itt született Lucky Luke figurája is. Számos városban találunk képregényeket idéző falfestményeket, múzeumokat, amelyek bemutatják a műfaj fejlődését. A festészet rajongói kedvüket lelhetik René Magritte műveinek felfedezésében. A szürrealizmus egyik legismertebb alakja belga volt, és bár inkább Brüsszelhez kötődött, művészete az egész országban népszerű. Vallónia galériái és múzeumai is őrzik különleges alkotásait.

René Magritte (forrás: Wikimedia Commons)

A Royal Museums of Fine Arts of Belgium (Belgiumi Királyi Szépművészeti Múzeum), amely Brüsszelben található, Vallónia kulturális örökségét is bemutatja. Jelentős intézmény a Mons-i Hainaut Tartományi Múzeum. Különösen gazdag gyűjteményei középpontjában a helyi művészet és történelem áll. A látogatók megismerhetik a középkortól a reneszánszig ívelő fejlődést, csakúgy, mint a modern és kortárs alkotásokat. A múzeum különféle ideiglenes tárlatokat is rendez helyi és nemzetközi művészek munkáiból. 

Film, színház, muzsika

A régióban, már csak a francia kulturális gyökerek miatt is, nagy becsben tartják a filmeket. A gyártás egyelőre kevésbé jelentős, mint a másik két régióban, de készítenek filmeket, vannak helyi filmes kezdeményezések, produkciós cégek és fesztiválok, amelyek a regionális filmipart támogatják. A természeti és építészeti adottságoknak köszönhetően a stábok előszeretettel választanak vallóniai helyszíneket, főként francia vígjátékok készülnek ott. A Vallónia–Brüsszeli Film- és Audiovizuális Központ 2024-ben hetvenhárom projekt összesen 4,03 millió eurós támogatása mellett döntött. Kiemelkedő közülük Ann Sirot és Raphaël Balboni új vállalkozása; ők korábban nagy figyelmet keltettek első játékfilmjükkel. A bizottság kiválasztotta Hinde Boujemaa második nagyjátékfilmjét is (ő a Torontói Fesztivál Discovery szekciójában és a San Sebastián-i Új Rendezők programban szerepelt 2019-ben). Karim Ouelhaj, akinek a legutóbbi filmje sikeres fesztiválkörutat futott be, utólagos támogatást kap új projektjéhez. 

Az 1984-ben alapított Wallonie–Bruxelles Images (Wbimages) a föderáció hivatalos ügynöksége, amely az audiovizuális média nemzetközi promócióival foglalkozik. A harminchét promóciós ügynökséget tömörítő EFP (European Film Promotion) hálózat része. A Wbimages küldetése: a régió szakembereinek népszerűsítése és támogatása nemzetközi szinten; jelenlét a nemzetközi fesztiválokon; a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése; marketing-tanácsadás a láthatósághoz; logisztikai és pénzügyi támogatás a nemzetközi terjesztéshez, a külföldi kereskedelmi utakhoz. 

Vallónia leghíresebb színháza a Théâtre Royal de Liège (Liège-i Királyi Színház), amely a régió kulturális és közéletének egyik központja, A gazdag múltú teátrum prózai, opera- és balettelőadásokat egyaránt kínál. 

A Liège-i Királyi Filharmonikus Zenekar (Orchestre Philharmonique Royal de Liège) az egyik legismertebb együttes a régióban. Zeneigazgatója 2019 óta a magyar karnester, Madaras Gergely. A 2024/25-ös évad műsorában Kodály Zoltán Háry Jánosa, Bartók Béla Concertója és Liszt Ferenc Dante-szimfóniája is szerepel. A Királyi Filharmonikusok nem csupán Liège-ben lépnek fel, hanem Belgium, illetve -és Európa más városaiban is.

Csoki és sör – az igazi belgiumi életérzés

Lehetetlen Belgiumról anélkül beszélni, hogy ne említenénk a csokoládét és a sört. Sok csokoládékészítő kézművest találunk. A műhelyekbe látogatók nemcsak megkóstolhatjá, de workshopokon akár meg is alkothatják kedvenc édességüket. A Chocolaterie Defroidmont például egy családi vállalkozás az Ardennekben, ahol első osztályú pralinékat és trüffeleket készítenek.

Vallónia egyik legismertebb étele a boulet à la liégeoise, ami lényegében egy édes-savanyú mártásban úszó húsgolyó. De ne feledkezzünk meg a gaufre de Liège-ről sem, amely egy sűrűbb, karamellizált cukros goffri – egészen más, mint a brüsszeli változat.

A sörök terén sem kell szégyenkezniük. A trappista sörfőzdék, például a Chimay és az Orval, arról híresek, hogy még mindig szerzetesek készítik az italt, és a bevételt jótékonysági célokra fordítják. Ha igazán autentikus belga élményre vágyunk, akkor mindenképpen érdemes meglátogatni egy ilyen apátságot, és megkóstolni a helyben főzött finom söröket.

Szabadtéri programok

Aki inkább a természetben töltene el egy kis időt, annak az Ardennek hegyei tökéletes menedéket nyújtanak. Itt remek túraútvonalak és kerékpárutak találhatók, a folyókon kajakozni is lehet. A Han-barlangok Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlang-rendszere, egyben természetvédelmi terület is, ahol akár bölényeket és farkasokat is láthatunk.

Vallónia turizmusát gőzerővel fejlesztik, hiszen óriási gazdasági potenciál rejlik benne. A régió az ökoturizmusra, a kulturális élményekre és a gasztronómiára épít – amit megkoronáz a mosolygós helyiek nyitottsága, kedvessége. 

Az eredeti cikk a 2025 áprilisában kiadott, Belgium kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: Durbuy (forrás: Pixabay)

Lásd még:

Kis nagy város: Brüsszel

Antwerpen, a rubensi örökséggel átfont gyémántváros – Látogatás Flandria egyik legfontosabb kulturális csomópontjában

Flandria földje – A kulturális aranybánya

Az ország, ahol három kulturális miniszter van – Hogy néz ki a kultúra finanszírozása Belgiumban?

Ahol nem egyszerű turisták, hanem vendégek lehetünk – Kalandozások Gentben

Belgium művészeti és vállalati kapcsolatai – Bemutattuk legfrissebb lapszámunkat

„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében” – Új irodába költözött a Christie’s aukciósház brüsszeli kirendeltsége, amely reményeik szerint a gyűjtők kulturális központjává válik