Kulturális mélyfúrás Percz János nyomában

A Pozsonyi úti Amikor Galéria eddig antikvitás és vintage lakberendezési üzletként volt ismert, ám február 22-én egy Grand Opening keretében az újlipótvárosi művészeti galériák sorában debütál. Az új kiállítótérben elsőként Határátlépés / Kiállítás Percz János (1920-2000) a magyar Giacometti életművéből címmel nyílik tárlat, ami a galériatulajdonos, Molnár Viktor régi álma, hiszen már hosszú ideje szenvedélyesen gyűjti Percz alkotásait. Molnár az apránként összegyűjtött munkákból egy egész életművet átfogó, a nagyközönség előtt eddig jórészt ismeretlen kollekciót állított össze.

„Az én misszióm, hogy feltárjam és az Amikor Galériában átfogó életmű-kiállítások keretében bemutassam a XX. század második felének magyar művészettörténetét, egészen a jelenkorig. Azt a kort, amit a ma élő emberek nagy része a saját bőrén tapasztalt meg, amiben hosszú évtizedekig élt, ami meghatározta személyiségét, de aminek nagy része mégis máig feltáratlan. A korszak lenyomatai köztünk, bennünk élnek, gyakran mégis elmegyünk mellettük. A galéria új kiállítóterének megnyitásával egy régi álmom valósult meg, ez az impozáns, indusztriális white cube csarnok, az eredeti belsőépítészeti megoldásokat megőrizve, autentikus színtere lesz a modern és kortársművészeti kiállításoknak” – mondta  az Amikor Galéria tulajdonosa, Molnár Viktor műgyűjtő.

Molnár Viktor (forrás: TV2)

A csaknem száz szobrot, használati tárgyat, dísztárgyat, ékszert, kisplasztikát felvonultató Percz-kiállítás az alkotói életmű egyes epizódjain keresztül idézi meg a szocializmus évtizedeinek művészeti közegét. A kiállításon Percz János életművét ismert kortárs alkotók – Vilt Tibor, Borsos Miklós, Ország Lili, Korniss Dezső – művei helyezik kontextusba, rámutatva a korszakban megfigyelhető motívumvándorlásokra, tematikus hasonlóságokra. A Percz-kiállítás központi helyén látható a hatalmas Dózsa-fej, amely egykor a művész házának kertjében magasodott.

Fodor utca 57., Percz János a házának udvarán, 1976 (forrás: Fortepan / Bojár Sándor)

Percz János (1920-2000) eredetileg mozaikművésznek készült, csak később tanulta ki a fémművességet. Az ötvenes évek szobrászatában a fém elsősorban a monumentális propaganda művészet alapanyaga volt, Percz azonban első korszakában bronz iparművészeti tárgyakat készített, amelyek tematikailag a mese, a mítosz világából merítkeztek. Vázái, gyertyatartói, ékszerei táncoló alakokat, állatokat formáztak, térelválasztói, faldíszei nyilvános tereket – például a Budapesti Gellért Szállót és a Debreceni Vasútállomás várótermét – díszítettek. Kortársa, Bálint Sándor a modern lakberendezés forradalmi előfutárának tartotta Perczet. Időtlen témáival, visszahúzódó természetével szerényen és csendesen kerülte meg a korszak ideologikus művészetét. A hatvanas években több alkalommal is megfordult külföldön: Stockholmban, Helsinkiben, Rómában és Londonban is voltak egyéni- és csoportos kiállításai, a kortárs olasz szobrászat gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Tájékozottsága, az európai tendenciák felé való nyitottsága a hatvanas évekre elvezette a művészi, egyedi plasztika világához. Perneczky Géza 1962-ben már Percz expresszív vasszobrairól és alkalmazott művészetének háttérbe szorulásáról ír. Ennek az évtizednek az attribútuma a vas, mellyel Percz nagy küzdelmeket folytat XII. kerületi műtermében: mágikus telítettségű maszkokat, totemoszlopokat, archaikus és primitív formavilágú, ugyanakkor konstruktív szemléletű vasplasztikákat készít. Szakrális témái Kondor Béla lelki alkatához közelítik. A hetvenes években szobrászata expresszívebbé válik, Giacometti nyúlánk, szorongó, egzisztencialista munkáit idézik, vasszögekkel kalapált munkái pedig Günther Uecker hatásáról tanúskodnak. Percz a nyilvánosság előtt utoljára 1979-ben, Szegeden mutatkozott be egy kiállítással, a nyolcvanas évektől haláláig visszavonultan élt, művészete részben feledésbe merült. Halála után műterme tizenöt évig érintetlenül állt, a lappangó életmű Molnár Viktor jóvoltából most kerül először nyilvánosság elé, az Amikor Galéria nyitókiállításán. Percz tevékenysége nemzetközi viszonylatban értelmezhető igazán, erre utal a kiállítás címe: Határátlépés. A tárlat egyfajta kulturális mélyfúrás Percz nyomában, amely a korszak hihetetlenül összetett atmoszférájának, kulturális rétegeinek bemutatására törekszik.

Fodor utca 57., Percz János a házánál, 1976 (forrás: Fortepan / Bojár Sándor)

Percz János alkotói sokoldalúsága lehetővé teszi, hogy az Amikor Galéria nyitókiállításán a képzőművészeten túl is bepillanthassunk a Kádár-kori kulturális élet szegmenseibe: az alkalmazott művészetbe, az ékszerművészetbe, a divatba, a belsőépítészetbe, de még a Percz és Gobbi Hilda által közösen menedzselt Kutya Védegylet ügyleteibe is. A kiállításban a magánszféra és a közélet nehezen átjárható kettősségét Percz műtermének pihenő sarka idézi meg, a művész által készített különleges dohányzóasztallal, de Percz emlékezetes, 1976-os Műcsarnokbeli nagy kiállításának enterieur-rekonstrukciója is feltárul a látogatók szeme előtt. Külön érdekesség, hogy a tárlaton azokat az eredeti posztamenseket és állványokat használják, melyeket még maga Percz készített a ‘76-os Műcsarnokbeli kiállításra.

Percz János kiállítása a Műcsarnokban, 1976 (forrás: Műcsarnok)

A tárlatán a műtárgyakon túl láthatunk Percz Jánosról készített korabeli filmeket, riportokat, belelapozhatunk a művész kedves könyveibe, katalógusaiba, és arra is fény derül, hogyan lehetett a budai alkotó egyszerre az NSZK és Magyarország lakosa is. Az új kiállítóteret Molnár Viktor a Galéria tulajdonosa nyitja meg, beszédet mond Dr. Váraljai Anna a Percz életműkiállítás kurátora, Kelen Anna a Virág Judit Galéria vezető művészettörténésze, Till Attila pedig művészi oldalát megvillantva mutatja be a tárlatot.

Szent Gellért tér, Gellért Szálló, kis drinkbár. A falon Percz János Fémapplikáció című alkotása (1959) (forrás: Fortepan / FŐFOTÓ)

A Percz-életműkiállítás jövőbeli tematikus tárlatvezetésein Dr. Váraljai Anna művészettörténész, kurátor (márc. 2.); Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója (március 20.); Antalffy Péter történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa és F. Kovács Attila építész, iparművész, látványtervező különböző aspektusokból mutatják be az életművet.

Percz János műve (fotó: Székely Judit)

Az Amikor Galéria jövőbeli kiállításainak profilját meghatározza a tulajdonos, Molnár Viktor érdeklődési és gyűjtési köre, amely elsősorban a magyar művészet kevéssé ismert, de jelentős alkotóira fókuszál. A galéria a közeljövőben – a Percz-életműhöz hasonló árnyaltsággal –, szeretné bemutatni Szász Károly István (1909-1979) grafikus műveit, Balogh László (1930-2002) kinetikus fényművészetét, valamint Z. Gács György (1914-1978) betonképeit, festészetét és üvegművészeti tevékenységét.

Amikor Galária (fotó: Székely Judit)

Molnár Viktor, az Amikor Galéria tulajdonosa a TV2-n január 22-én indult Kincsvadászok című műsor egyik állandó főszereplője. A Kincsvadászok című műtárgykereskedő showban régi családi ereklyék, értékesnek vagy épp értéktelennek gondolt régiségek keresik új gazdájukat Till Attila műsorvezetésével.

Bővebb információ: ITT.

Lásd még:

A corporate art a profit társadalmi-kulturális célú visszaforgatásának egyik formája

Nyitókép: Percz János (fotó: Fortepan / Bojár Sándor)