Kulturális turizmus és zarándoklat Spanyolországban

Az Ibériai-félsziget kiemelkedően gazdag, művészettel, egyedülálló márkákkal és kulturális örökséggel büszkélkedő országa Spanyolország. 2023-ban a spanyol turizmus rekordokat produkált: 85 millió turista kereste fel az országot, ami nem kevesebb, mint 108 milliárd euró bevételt eredményezett.

A turisták többsége napsütést, strandot, pihenést keres. A leglátogatottabb úti célok a Levante történelmi régióban – Katalónia, a Baleár-szigetek, Valencia – találhatók, emellett a Kanári-szigetekre érkeznek a legtöbben.

A Costa Brava Katalónia egyik legnépszerűbb partszakasza (fotó: Pixabay)

A tömegturizmus túlsúlyát valamennyire kiegyenlíti a kulturális turizmus. Spanyolország tökéletesen megfelel a kulturális motivációk vezérelte látogatásoknak, amelyekhez széles választékot kínál a tizenhét autonóm közösség és ötven tartomány: tanulmányutakat, művészeti túrákat, fesztiválokat, történelmi helyszíneket és műemlékeket, zarándoklatokat.  „A számos hagyományból és a kultúra szálaiból szőtt örökséghez maguknak a spanyoloknak eléggé ambivalens, összetett és tragikus a viszonya – mondja a zaragozai Irene Vallajo, többszörösen díjazott író, filológus, a Papirusz című sikerkönyv szerzője. – Hajlamosak vagyunk úgy értékelni, mint valami szépet, de fölöslegeset, extravagánsat és fényűzőt. A kultúránk iránti kollektív büszkeségre kell nevelnünk.”

A Casa Batllo (forrás: Pixabay)

A leggazdagabb kulturális kínálatú spanyol városok listáját Barcelona vezeti, amely katalán identitása ellenére többször is elnyerte A spanyol kultúra fővárosa címet. A korszakos építész, Antoni Gaudí (1852–1926) munkái révén a világszép lakóházak városának is nevezik. A kulturális helyek számát tekintve holtversenyben áll Madriddal, mégpedig úgy, hogy területe – az elővárosok nélkül – a hatoda Madridénak. A katalán főváros közel ötszáz feltöltődésre, gyönyörködésre alkalmas helyet kínál, köztük a legismertebbek a Güell park, a Sagrada Familia bazilika, a Casa Batlló. Az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított kilenc műemlék közül három Barcelonában található. A Gaudí tervezte Güell park és a Casa Batlló mellett közéjük tartozik az Ensache városrész eleganciáját növelő, a XIX. századi katalán modernista stílusban alkotott remekmű, a Szent Kereszt és Szent Pál Kórház épületegyüttese. (Barcelona  számokban: 104 múzeum, 181 művészeti galéria, 139 könyvtár, 3 opera, 56 színház.)

Madrid látképe (fotó: Pixabay)

A második legnagyobb, kihagyhatatlan kulturális tárház Madrid, ahol a szépség, az életörömök, a sokszínűség karöltve járnak. Az élmények megsokszorozódnak olyan szemet gyönyörködtető épületek láttán, mint a Királyi Palota, a Plaza Mayor és az i.e. V. században épült egyiptomi Debod Templom. A fővárosi tudástúra kötelező állomásai között szerepel a Prado Nemzeti Múzeum, a Királyi Színház és a Spanyol Nemzeti könyvtár. (Madrid számokban: 89 múzeum, 169 művészeti galéria, 139 könyvtár, 3 opera, 84 színház.)

A kulturális rangsor harmadik helyezettje a fesztiváljairól is ismert Valencia, 148 keresett helyszínnel és olyan, a világörökségét részét képező kincsekkel, mint a gótikus Selyembörze, a Művészetek és Tudományok Városa, a Művészetek Palotája. (Valencia számokban: 37 művészeti galéria, 57 könyvtár, 3 opera, 17 színház.)

Olaszország és Kína után Spanyolországban található a legtöbb UNESCO-világörökségi csoda. Az ötvenes lista a granadai Alhambra-palotától, a sevillai Alcazartól, Gaudí épületeitől, Mérida régészeti komplexumától az Altamira-barlangokig, Ávila, Segovia, Santiago de Compostela és Córdoba történelmi központjaiig, Aragónia építészetéig és a burgosi katedrálisig terjed. Kasztília és León autonóm közösségek a világnak azon régiói, ahol a legtöbb kulturális érték szerepel a világörökségi listán. A két középkori királyság egymással rivalizáló történelmi városai az ország néhány legpompásabb építészeti remekét őrzik.

A Santiago katedrális (fotó: Pixabay)

A kultúrához és a valláshoz kötődő turizmus összekapcsolódik, különösen igaz ez a Camino de Santiagóra, más néven Szent Jakab útjára. Az ezeréves zarándokút Spanyolországon, Portugálián, Dél-Franciaország egy részén keresztül az északnyugat-spanyolországi Santiago de Compostela nevű helység Santiago (Szent Jakab-) katedrálisához vezet. Az El Caminót – Jeruzsálem és a Rómába vezető út (Via Francigena) mellett még a XV. században, Granada felszabadításakor, II. Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella uralkodása idején a kereszténység három legnagyobb zarándokhelyének egyikeként nevezték meg. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Európai Tanács 1987-ben az első kulturális útvonallá nyilvánította. A spanyol vallási és kultúrtörténeti hegemóniát tükrözi, hogy a világ öt fő szent városa közül három spanyol: Santiago de Compostela, Caravaca de la Cruz és Santo Toribio de Liébana. Ha nem is vetekszenek az évente mintegy húszmillió látogatót fogadó spanyol zarándokhelyek népszerűségével, de a nyomában járnak a Santa Semana, a húsvéti Nagyhét alkalmából országszerte rendezett ünnepségek. A számos városban zajló programot a nemzetközi turisztikai érdeklődés fesztiváljaként jegyzik.

Az 1960-as évek tömegturizmusának következményeként a „sol y playa”, a napsütés és strand hívószavakra redukálódott Spanyolország idegenforgalma. A turisztikai szektor a helyi önkormányzatokkal, regionális irodákkal együttműködve olyan kezdeményezéseket indított, amelyek helyreállítják az ország sztereotípiáktól mentes arculatát. Az elmúlt évtizedekben a szabadidős tevékenységek globalizálódtak és szabványosodtak, a kulturális javak, termékek szinte azonnal elérhetővé váltak.

Spanyol tematikájú francia és olasz operák nyomdokain az andalúz fővárosban indult el 2012-ben az operaturizmus, a „la Ruta de la ópera”. Három zászlóshajója a Sevillában játszódó Carmen, a Don Juan és A sevillai borbély. Az operák helyszíneit táblás útvonal jelzi.

A spanyol turisztikai intézmények különlegesen tehetségesek abban, hogy a legújabb sorozatokra, filmekre, könyvekre fókuszálva hoznak létre tematikus útvonalakat, felfedező programokat. A választék az elittől a populárisig terjed. A képernyőturizmus egyik legsikeresebb útvonalát a baszk Pireneusokban, a Baztan-völgyben játszódó Dolores Redondo-krimitrilógia, a Trilogia del Baztán ihlette. (A misztikus, különös atmoszférájú, hátborzongató regénysorozat magyarul  Navarra trilógia címenjelent meg, kötetei: A láthatatlan őrző, A csontok öröksége és az Áldozat a viharnak.)  A megfilmesítés jogait Peter Nadermann (A tetovált lány) és a Constantin Film (A parfüm; Pompeii) vette meg. 

Ma már a egész üzletág épül a filmes helyszínek meglátogatása. Sergio Leone Almería régióban, a Taberas-sivatagban forgatott spagettiwesternjeinek kulisszái a legkedveltebbek akár vezetett, akár egyéni, akár virtuális túrák formájában, az Andalúzián átvezető Nagy Filmút projekt keretében. Az 1960-as években a hollywoodi westernfilmesek számára Paradicsom volt Európa egyetlen sivataga,  a spanyol Tabernas, a „vadnyugat”. Ügyes vállalkozók egész vidámparkot létesítettek ott, újjáépítették a Volt egyszer egy vadnyugat kisvárosát, rekonstruálták a film mitikus jeleneteit. Mozi és autómúzeum, kaktuszkert társul a Poblado del Oeste Oasis Parknak keresztelt filmes birodalomhoz. 

San Juan Bazilika Oviedoban (fotó: Pixabay)

Az Andalúz Filmbizottság kezdeményezte az 1990-es évek végén, hogy a kulturális, illetve filmtermékek bemutatásával egyidejűleg jelenjenek meg a piacon a hozzájuk kapcsolódó turisztikai termékek is. Ez történt például Woody Allen Vicky Cristina Barcelona című filmjének esetében is, amit nagyrészt a katalán hatóságok finanszíroztak. Barcelona és Oviedo nevezetességeit, a forgatási helyszínül szolgáló műteremlakást elárasztották a turisták. Oviedóban még szobrot is emeltek a „legeurópaibb amerikai filmesnek”. A forgatási helyszínekre szervezett utazások számát leginkább az olyan sorozatok dobják meg, mint a Trónok harca fantasy. A Valencia Gibraltárjaként emlegetett, Castellón tartománybeli Peñíscola meseszép kastélyától III. Károly erődítményén, az 1554-ben épült Badum-tornyon át a Tabernas sivatagig vagy húsz forgatási helyszínt hirdetnek a turisztikai irodák.

A Plaza de Espana (forrás: Pixabay)

Nem egyszer fordul elő, hogy a Csillagok háborúja rajongói a helybélieket faggatják, hogyan jutnak el a Theed királyi palotába. Sevilla legnépszerűbb turisztikai látványossága, a Plaza de Espana elkápráztatóan szép és hatalmas, neomudéjar stílusú épületei, a teret átívelő csatorna számos híres filmhez szolgáltak forgatási helyszínül az Arábiai Laurence-től a Csillagok háborújáig. Kultúra, élmény, turizmus, zarándoklat összeér Európa egyik legtüzesebb, tengerek mosta, erődítmények védte országában, ahol lenyűgöző a természet, a méretek, az épített környezet, a történelmi korok, stílusok megnyugtató folytonossága.

Nyitókép: (forrás: Pixabay)

Lásd még:

Egy hely, ahol mindig történik valami – Interjú Javier Valdivielso Odriozolával, a budapesti Cervantes Intézet vezérigazgatójával

„Modern, még akkor is, ha már klasszikusnak tekintik” – Interjú Eugenia Eirizzel, Antonio Gades özvegyével, a Gades Alapítvány létrehozójával

A tehetség kultúrája – Egy katalán alapítvány, amely munkatársai három évtizede dolgoznak egy igazságosabb, befogadóbb társadalom felépítésén