La Nena Wapa Wapa, a városi művész
– Villáminterjú a spanyol graffitiművészet egyik ikonikus alakjával
1977-ben született, 2004-ben szerzett képzőművészeti diplomát a Valenciai Műszaki Egyetemen, de festeni már 2002-ben kezdett. Témái gyakran kapcsolódnak a nőiesség fogalmához – tág teret hagyva az egyéni értelmezésnek. Fekete-fehér alapmotívumokkal jellemezhető festészeti stílusa elbűvölően retrónak tűnik. La Nena (https://lanenawapa.com/) az egyik legnépszerűbb nő utcai művész. Csodálkozó nőt ábrázoló stencilportréja ikonnak számít, és városszerte számos épületen megtalálható. Igen, árulja el beszélgetés közben, ez önarckép.
Hogyan lett graffitiművész?
Mindig is vonzottak a graffitik, mondhatni, már gyerekként felkeltette a figyelmemet az összes utcán látott falfestmény, és eldöntöttem, hogy én is ezt a műfajt szeretném képviselni, én is ilyen képeket szeretnék alkotni, de más nézőpontból.
Az a bizonyos ikonikus nőalak (forrás: La Nena)
A graffiti valójában egyfajta utcai (harc)művészetként terjedt, évtizedekig tiltott volt, konkrétan rendőri intézkedést vont maga után. Leginkább azért, mert falfirkálás, rongálás, signó, középső ujj bemutatásaként volt értelmezhető. A 2000-es évek után azonban sokfelé megváltozott a hozzáállás alkotói és befogadói oldalon is, és hatalmas tömegeket vonzó városi művészetté vált. Hogyan történt ez a folyamat Spanyolországban? Mikor vált igazi művészetté?
Szerintem különbséget kell tenni a városi művészet, illetve a falfestmények és a graffiti között. A „fújók” túlnyomó többsége nem gondolja azt, hogy művészi alkotást készít.
Az én stenciles falfestményeim 2002-ben keltek életre. Főleg az utcákra koncentráltam, és olyan stílust alakítottam ki, amelyben a kompozíció egyszerű volt, kevés elemmel, nagyon szűk színpalettával, miközben vizuális metaforákat alkottam. Az évek során munkámat kiterjesztettem más hordozófelületekre, vászonra, fára, papírra, és játszadoztam bonyolultabb kompozíciókkal és színekkel is. Próbálok kísérletezni és fejlődni, de közben nem felejtem el a vizuális nyelvemet.
Ha valaki graffitiművész, akkor a „vászon” ingyenes – de kapnak-e támogatást az államtól, a várostól, cégektől? Hiszen a helyi turizmus jócskán épül az önök tevékenységére.
Spanyolországban erre nincs állami támogatás, maga a művész keres munkát, hogy aztán megfesthesse a műveit. A cégek egyedi megkeresései olykor életmentőek.
Mi a helyzet a szerzői jogokkal? Vannnak-e? Hogyan kerülhetik el a művészek, hogy munkájukat például pólón lássák viszont?
Spanyolországban nem védi törvény az utcán festett műveket. Ha az alkotó a szerzői jogot szeretné érvényesíteni, akkor jogi eljárást kell indítania, ami pénzbe kerül és bonyolult.
A graffititúra (https://lanenawapa.com/tour/) nagyon népszerű Valenciában. Van esély találkozni önnel munka közben, vagy ez titkos, senki sem nézheti, amíg dolgozik?
Néha merő véletlenségből is belém botlanak a turisták, miközben az utcán festek, de semmi bajom azzal, ha néznek, a kérdéseikre is szívesen válaszolok.
A művészek között létezik-e harc a frekventáltabb területekért, esetleg féltékenység, hogy ki dolgozhat jobb, nagyobb falfelületen?
A magam nevében tudok nyilatkozni, nálam nem létezik ilyesfajta vetélkedés. Azt hiszem, ez inkább a graffiti területére jellemző.
Együttműködikmás művészekkel?
Igen. Ezek az együttműködések a közösségi oldalaknak köszönhetően jönnek létre. Csodáljuk, követjük egymást, és a közösségi médiában tudunk beszélgetni, időpontot egyeztetni a közös festésre.
Megalapított egy női városi művészeti csoportot Fatal Maris néven, amely sajnos nem sokáig maradt fenn. Miért bomlott fel?
Néhány kollégám nem folytatta a falfestést, így nem volt értelme fenntartani a csoportot, de ettől függetlenül továbbra is kötődnek a művészeti világhoz.
Mesélne egy kicsit a további terveiről?
Nem igazán készítek hosszú távú terveket, szeptemberben lesz egy projektem a L'etno könyvtárral (Valenciai Etnológiai Múzeum), utána van még pár megbízásom, aztán fogalmam sincs...
* Az Art is Business következő, augusztusban megjelenő nyomtatott lapszáma Spanyolország kulturális életével foglalkozik.
Nyitókép: Részlet La Nena egyik alkotásából (fotó: Maholányi Gabriella)
Lásd még:
Valencia, a lázadó szabadtéri galéria – A harmadik legnagyobb spanyol város, ahol virágzik az utcai művészet
Középpontban az utcaművészet – Street Up Fesztivállal vár Pécs szeptember 22-ig
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!