Madárdal a versenypályán

Először látható együtt a BMW Art Car-sorozat húsz guruló szobra. A müncheni BMW Welt kiállítóterében – a márkához méltó innovatív keretek között – tekinthettük meg az ötven éve töretlen sikerrel épülő különleges művészeti gyűjteményt, amelyben olyan világsztárok munkái láthatók, mint Alexander Calder, Roy Lichtenstein, Andy Warhol, Jeff Koons, Robert Rauschenberg és Julie Mehretu. Az augusztus végéig látogatható tárlat megnyitóján vehettünk részt. Beszámoló. 

Képzeljük el a pillanatot, amikor egy autóversenyző – aki mellesleg árverésvezető is –, odalép a világ egyik legfontosabb autómárkájának vezetőjéhez, és azzal az ötlettel áll elő, hogy mi lenne, ha a versenypályán egy világsztár festette autó versenyezne, amelyet nem mellesleg maga az ötletgazda vezetne? A válasz pedig az, hogy miért ne.

Pontosan ezt történt 1975-ben a BMW-nél. Hervé Poulain, a kor egyik legismertebb árverésvezetője és autóversenyzője felkérte a világsztár Alexander Calder szobrászt, hogy hozzon létre egy nem mindennapi versenyautót. Calder, az aerodinamika jó ismerője, aki korábban már egy repülőnek is tervezett különleges külsőt, elvállalta a feladatot. Jochen Neerpasch, a BMW Motorsport vezetője is rábólintott a projektre és csak annyit kért: „a madárnak olyan gyönyörűen kell énekelnie a versenypályán, ahogyan kinéz.”

Az autó jól szerepelt a megmérettetésen. A bizalom kialakult, innentől olyan művészeket kértek fel folytatásra, mint Frank Stella (1976-ben), Roy Lichtenstein (1977-ben) és Andy Warhol (1979-ben).

Frank Stella az általa tervezett autóval (fotó: Robert Kröschel, BMW)

A következő közel negyven évben még tizenhat műtárgy készült. 1982–2010 között már nem versenyautókon volt a fókusz, hiszen a BMW ebben az időszakban átnyergelt a Formula–1 pályáira, ahol nem engedélyezték, és nem is volt célszerű bármilyen extra felületet adni az autókhoz. Viszont a márka szerette volna tovább folytatni a sorozatot, így ebben az időszakban főleg lakossági modellek kerültek a főszerepbe. Ekkoriban lépett nemzetközi színtérre is az Art Car, hiszen már nemcsak az Amerikai Egyesült Államokból jelentek meg alkotók, hanem Európából, Ausztráliából, Ázsiából és Afrikából is. Ernst Fuchs (1982), Robert Rauschenberg (1986), Michael Jagamara Nelson (1989), Ken Done (1989), Matazo Kayama (1990), César Manrique (1990), A. R. Penck (1991), Esther Mahlangu (1991), Sandro Chia (1992), David Hockney (1995), Jenny Holzer (1999) és Olafur Eliasson (2007) fogadták el a felkérést, hogy alkossanak szabadon, amit gondolnak.

David Hockney dolgozik a tizennegyedik Art Caron (forrás: BMW)

Az alkotások közül Rauschenberg munkája volt az első teljesen „utcai” autó. Az alkotó egész életében azon dolgozott, hogy a képzőművészet legmagasabb színterei, a múzeumok befogadóbb intézménnyé váljanak, kapuik szélesebbre táruljanak. E gondolat a jegyében az általa használt BMW 635 CSi-t mozgó és vezethető múzeumnak nevezte. Az oldalaira a New York-i Metropolitan Múzeumban is megtekinthető, neoklasszikus és olasz reneszánsz festmények másolatait tette fel. 

Robert Rauschenberg munka közben (forrás: BMW)

Érdemes megemlíteni Olafur Eliasson teljesen eltérő megközelítését: a művész a tizenhatodik Art Cart tervezte, és nem egyszerűen kifestette a járművet, hanem az autó fogalmát gondolta újra. Modellje a BMW H2R volt, a hidrogénüzemű kísérleti versenyautó, amelyet a BMW sebességi rekordok felállítására fejlesztett. Eliasson nem festette le az autót, hanem lecsupaszította. Eltávolította a karosszéria külső burkolatát, és helyére két réteg fényvisszaverő acélhálóból álló új „bőrt” készített. Erre több réteg jeget fagyasztott, így az autó egy hatalmas jégkokonra, vagyis jégből álló burokra emlékeztetett.

Olafur Eliasson munkában (fotó: BMW)

Az alkotó szerint a közlekedés nem csupán technikai kérdés, hanem társadalmi és környezeti jelenség is. Az autó használata mindig hatással van a világra és arra, ahogyan azt érzékeljük. Művében a mozgásra alkotott tárgy mozdulatlanná vált – ezért sokak szerint alkotása nem mozgó szobor, hanem installáció, amely a technológia, a természet és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálja. A kocsit egy külön e célra berendezett és mínusz tíz fokra hűtött kamrában lehet megtekinteni a kiállításon. 

Olafur Eliasson alkotása

„Az alkotás szabadsága mindennél fontosabb a számunkra. Azt akartuk – és máig is azt akarjuk –, hogy a művész a saját hangján és véleményével nyilvánuljon meg, provokáljon minket, nem várjuk el, hogy ódákat zengjen a cégről” – mondta Thomas Girst, a BMW Group kulturális együttműködéseinek vezetője, akivel korábban készített interjúnk ITT olvasható. 

2010 után ismét lehetett a versenypályán is látni a legújabb Art Cart, a márka ugyanis visszatért a La Mans 24 órás megmérettetéséhez, ráadásul nem is akármilyen autóval: a Jeff Koons tervezte BMW M3 GT2 állt rajthoz „Eljutott hozzánk a híre, hogy Jeff Koons nagyon szeretne az Art Car-művészeti hősök csarnokába tartozni, és örömmel dolgozna velünk. Rendkívül boldogok voltunk, amikor ezt meghallottuk, hiszen már régóta szerettük volna Jeffet bevonni, de nem tettünk lépéseket, hiszen akkortájt lett a világ legmagasabban jegyzett kortárs alkotója, a büdzsénk pedig nem fedezte volna az együttműködést. A tárgyalások során a művész annyit kért, hogy ő és a felesége is kaphasson egy-egy általuk választott kocsit. Belementünk” – árulta el Thomas Girst. 

A Koons-autó óta John Baldessari (2016), Cao Fei (2017) és Julie Mehretu (2024) került be abba a bizonyos pantheonba. 

Jeff Koons szignózza az általa készített autót (fotó: BMW)

A BMW története és rangja ellenére sem könnyű megnyerni egy-egy világhírű alkotót az Art Car program számára. Julie Mehretut már 2018-ban megkereste a cég, de a művész csak 2022-ben mondott igent arra, hogy elkészítse a huszadik Art Cart. Az elutasítás oka az alkotó bizonytalansága volt: nem volt biztos abban, hogy az autó felületére alkotott mű több lehet-e egy jól megtervezett dizájntárgynál. Csak évekkel később a felkérés mögött álló szakmai zsűrit megismerve bizonyosodott meg arról, hogy ez nem egyszerű dizájnprojekt, hanem valódi értékvállalás.

Így vált 2024-ben Mehretu első mozgó festményévé a BMW M Hybrid V8. A „festmény” a pályán súlyosan megsérült egy ütközésben, ám a művész kijavította ­– vagy mondhatjuk úgy is: restaurálta – és ma már újra tökéletes teljességében látható. 

Julie Mehretu és az autója (fotó: BMW)

A BMW mostani kiállításán két legendás közreműködővel is beszélgethettünk. Egyikük a már említett Jochen Neerpasch: a BMW Motorsport ágazat korábbi igazgatója (1972–1979 között töltötte be ezt a posztot) tette lehetővé az Art Car-sorozat megszületését. Neerpasch többször is kiemelte, hogy nem művészetértő, ám amikor 1975-ben felvetődött a kollaboráció ötlete, kimondottan hitt abban, hogy „a művészet és az autósport iránti közös rajongásunk valami újat teremthet.”

Walter Maurer képzőművésszel és dizájnerrel is beszélgettünk, aki az Art Carok többségének elkészítésében közreműködött, szorosan együttműködve a felkért művészekkel. Több évtizedes pályafutásából ezekre a közös munkákra emlékszik vissza a legszívesebben. Felidézte például, hogy Andy Warhol volt az egyetlen alkotó, aki saját kezűleg festette meg és látta el kézjegyével az autót – mindössze huszonöt perc alatt.

Egy másik különleges történet Alexander Calderhez kötődik. A művész szerette volna, ha az eredeti Art Car mellett készül egy saját példánya is, erre azonban már nem kerülhetett sor, mert az autó elkészülését követő évben meghalt. Az egyetlen úgynevezett „artist's proof” változatot végül Walter Maurer készítette el 2020-ban, amely az Alexander Calder Foundation gyűjteményébe került.

Thomas Girst, Jochen Neerpasch, Walter Maurer (fotó: Balogh Máté András)

A BMW olyan nagy becsben tartja a – most már nyugodtan mondhatjuk: milliárd eurós értékű – gyűjteményét, hogy csak nagyon ritkán kerül egyszerre kettőnél több Art Car halandó emberek szeme elé. A szerencsésebbek a BMW Múzeumban elcsíphetnek időnként többet is: 2025-ben a világ különböző sarkaiba és legfontosabb képzőművészeti vásáraira vittek el kiemelt darabokat. A márciusi bécsi rendezvényen mi is láthattunk néhányat az autók közül.

Éppen ezért különleges alkalom a mostani kiállítás: aki idén nyáron Münchenbe látogat, egy helyen láthatja ezt a lenyűgöző, korszakokon és műfajokon átívelő kollekciót. A gyűjtemény azt is megmutatja, miként találhat egy vállalat valódi, értékalapú kapcsolódási pontot a művészettel, és hogyan válhat egy hosszú távú együttműködés a vállalati identitás szerves részévé. A BMW Art Car programja annak bizonyítéka, hogy a technológia és a művészet találkozásából időtálló kulturális érték születhet.

A kiállítás 2026. augusztus 31-ig látogatható, további információ ITT.

Nyitókép: Alexander Calder és az első BMW Art Car (fotó: Jean-Marie Bottequin, BMW)

Lásd még:

„Nekem a POP legbelső lényegem” – Jeff Koons a kézi munkával készült új BMW-modellről – A világsztár művésszel az ismert művészeti szakember, Winkler Nóra beszélgetett.

Fél évszázada a művészet mellett – Világ körüli turnéra indul a BMW Art Cars kollekció

„Nálunk nem vezetőfüggő a kulturális támogatás, sokkal inkább a vállalati kultúránk része” – Interjú Salgó Andrással, az Art  is Business Díj gálaestjét szponzoráló BMW magyarországi kommunikációs vezetőjével