Meghaladták a jogdíjak a pandémia előtti mértéket, egyre több a fiatal szerző

2025-ben 15,2 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek az Artisjus – az összeg reálértékben meghaladta a pandémia előtti szintet. A jogdíjak minden korábbinál nagyobb része jutott magyar szerzőknek, közel 23 ezer művésznek. Tovább nőtt a regisztráló új szerzők száma, több mint ötödük húsz év alatti.

Az előadókhoz került jogdíj 12 százalékkal volt több tavaly, mint a 2024-ben. Abban az évben a pandémia előtti összeg reálértékétől még kis mértékben, 1,5 százalékkal elmaradt az összes jogdíj, 2025-ben azonban 5,9 százalékkal meghaladta azt. Ezzel véget ért a világjárvány, illetve a gazdasági válság által okozott mélyrepülés. A siker a zenét használó iparágak teljesítményén túl annak is köszönhető, hogy 2025-ben végre lehetővé vált a jogdíjak inflációkövető emelése.

Forrás: Artisjus

Az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt a magyarok részesedése az összes jogdíjból. Ez elsősorban az online zenehallgatás utáni bevételek erősödésének köszönhető. Ebben a szegmensben ugyanis az Artisjus kizárólag a magyar dalok után érvényesíthet jogdíjat. De ezen túl is évről évre emelkedik a hazai szerzők részesedése: 2025-ben már majdnem elérte az 59 százalékot. Ez részben az úgynevezett glokalizációval magyarázható: a globális platformokon egyre inkább a helyi zenéket fogyasztják. 2024-re a hazai streaminghallgatásban a lejátszott zenék 50 százalékát magyar dalok adták. Hazánk azon kevés európai ország közé tartozik, ahol az éves top 10 csak helyi zenékből áll össze.

A bővülés további fontos oka, hogy egyre több magyar művész ad arénakoncertet – a pandémia előtt ez szinte kizárólag a nemzetközi sztárprodukciók terepe volt, 2024–2025-ben azonban a magyar előadók számára is elsődleges piaccá lépett elő.

Forrás: Unsplash

Az utóbbi években jellemzően körülbelül 10 százalékkal emelkedett a jogdíjban részesülők száma. Így volt ez 2025-ben is: összesen már 22 945 szerző kapott jogdíjat az Artisjustól. Általában elmondható, hogy az keres jól a jogdíjakból, aki mögött komoly szerzői életmű áll. 2025-ben a bruttó legalább egymillió forint jogdíjban részesülőknek átlagosan 411 különböző műve szólalt meg valamilyen formában (élő- vagy háttérzeneként, rádióban és online).

Forrás: Unsplash

Az átlagbérekhez viszonyított jogdíjak a jogdíjpiramis felsőbb szintjein is növekedtek. Csak szerzői jogdíjból az átlagkereset kétszerese illette meg 76 művészt – a korábbi legmagasabb szám 70 fő volt, 2020-ban. Mivel a professzionális zenészek jövedelmének körülbelül ötödét teszi ki a szerzői jogdíj, érdemes azt is megnézni, hányan érik el az átlagkereset legalább húsz százalékát: 2025-ben 915 fő – ez szintén a pandémia óta tartó hullámvölgy végét jelzi.

Forrás: Artisjus

Az Artisjusnál regisztrált szerzők száma 2020-ban ugrott meg jelentősen, aztán visszaesett, majd kilengésekkel, de újra nőni kezdett. 2025-ben 1403 szerző regisztrált. Közöttük egyre több a fiatal: míg 2021-ben csak 106 húsz év alatti szerző jelentkezett be a jogkezelő rendszerébe, addig a számuk 2023-ra majdnem megkétszereződött, 2025-ben már 298 húsz év alatti szerzőt tartott számon a szervezet. Ez az új belépők 21,2 százalékát jelenti.

A nyitókép illusztráció, forrása az Unsplash.

Lásd még:

Dalszerző Podcastet indít az Artisjus

Néhány év alatt tízmilliárd eurónyi kár – Ekkora veszteséget okozhat a zenei alkotóknak a mesterséges intelligencia egy friss tanulmány szerint

Európában tovább nőttek a beszedett jogdíjak –  Összesen 12,1 milliárd euró jogdíjat szedett be tavaly 116 országban 255 közös jogkezelő.