Néhány év alatt tízmilliárd eurónyi kár

Elkészült az első kutatás, amely globális szinten mérte fel a generatív mesterséges intelligencia gazdasági hatásait zenei és audiovizuális területen. Ha marad a jelenleg hatályos jogi szabályozás, akkor az alkotók nem profitálnak, de vesztenek a technológiai forradalom vívmányából – áll az elemzés eredményeit összegző sajtóanyagban, amit az Artisjus tett közzé.

A száztizenhat ország kétszázhuszonhét közös jogkezelőjét összefogó, több mint négymillió alkotót képviselő CISAC (Confédération Internationale des Sociétés d'Auteurs et Compositeurs) által megrendelt tanulmány az első, amely globális szinten vizsgálta meg a mesterséges intelligencia potenciális gazdasági hatásait. A PMP Strategy piackutató több mint negyven szakértői interjúra és kvantitatív számításokra támaszkodva készítette az elemzést. A kutatás szerint – amennyiben érdemben nem változik a jelenleg is hatályos szabályozás – 2028-ig a zenei alkotók jövedelméből 10 milliárd euró kiesést okozhat a generatív mesterséges intelligencia; az audiovizuális alkotók 12 milliárd euró jövedelemtől eshetnek el.

A generatív mesterséges intelligencia (MI) már meglévő adatok elemzésével és ezek alapján történő minták felismerésével új, kreatív tartalmakat képes előállítani: például szöveget, képeket, zenét, kódot és akár videókat is. A generatív MI nem egyszerűen másolja az adatokat, hanem új kombinációkat hoz létre, amelyek az emberi kreativitáshoz hasonló eredményeket adhatnak.

Bár világszerte számos kezdeményezésről tudunk (az Európai Unió a világon elsőként fogadott el egy rendeletet az MI szabályozásáról, ami 2024 nyarán lépett hatályba), a jogi keretek jelenleg is alakulnak és korántsem egységesek. „A generatív mesterséges intelligencia nagyszerű új lehetőségeket biztosíthat az alkotók számára – de megvan benne a potenciál arra is, hogy hatalmas károkat okozzon az alkotók karrierjében, megélhetésében. Az, hogy melyik forgatókönyv valósul meg, nagyrészt a jogalkotókon múlik” – fogalmazott a CISAC elnöke, Björn Ulvaeus.

Forrás: Pixabay

Zene: 10 milliárd euró kiesés az alkotóknak, 8 milliárd bevétel az MI-szolgáltatóknak

Szakértői interjúkra támaszkodva a PMP Strategy négy fő területet azonosított a zene világában, amelyekre a generatív MI a legnagyobb hatást gyakorolja a közeljövőben. Ezek a következők:

1. Már most sikeresek és ismertek azok a szolgáltatások, amelyekkel a felhasználók zenéket írathatnak szöveges promptokkal [prompt: az MI-nek adott utasítás, amellyel meghatározzuk, mit alkosson – a szerk.], és ezeket megoszthatják egymással.
2. Várható az is, hogy a zenei stream szolgáltatók katalógusát MI-generált dallamokkal árasztják el erre szakosodott cégek: főként a relaxációt, tanulást, fókuszálást, elalvást segítő muzsikák listájával. Sokak szerint várható az is, hogy maguk a szolgáltatók is készítenek ilyen szerzeményeket, amelyeket általános és személyre szabott listák segítségével juttatnak el a hallgatókhoz (amennyiben továbbra is megmarad az a jogi keret, amelyben ezek költséghatékonyabbak a szolgáltatók számára). Az elemzés szerint 2028-ra várhatóan a stream platformok bevételének húsz százaléka származik majd MI-vel generált számokból.
3. A háttérzenében egyre nagyobb teret kap az MI. Például a felhasználók által a közösségi médiába feltöltött videókban vagy az üzlethelyiségekben hallható, illetve a filmekben, reklámokban megszólaló háttérzene. Mivel ezeken a területeken a felhasználók számára az MI a költségek gyors lefaragását ígéri, a PMP Strategy előrejelzése szerint öt év múlva az úgynevezett könyvtárzene (háttérzenei célra optimalizált, előre megírt funkcionális alkotás) bevételeinek hatvan százaléka már mesterséges intelligenciával készült zenékhez lesz köthető.
4. Kisebb mértékben, de várható az MI előretörése a filmekben, reklámokban olyan esetekben is, amikor a zene a figyelem középpontjában van; ez inkább az alacsony költségvetésű produkciók esetén valószínű.

Ezekre a felhasználásokra a PMP Strategy becsléseket készített, amelyek eredménye: 2028-ban az MI-vel generált zene piaci értéke 16 milliárd euró lesz.

A zenei alkotók számára ez évenként növekvő bevételkiesést jelent, főleg a digitális, a televíziós és rádiós, valamint a háttérzenei jogdíjakban. Egy MI nélküli szcenárióval összehasonlítva ez néhány év alatt összesítve 10 milliárd euró kiesés; 2028-ban a jövedelmük huszonnégy százalékát fenyegeti az MI.

Másfelől az MI-szolgáltatók bevétele várhatóan évenként megduplázódik (a 2023-as 100 millió euróról indulva), és 2028-ra elérheti a 4 milliárd eurót; vagyis összesítve öt év alatt 8 milliárd euró lehet. Fontos hozzátenni, hogy azokat a modelleket, amelyek segítségével ezt elérhetik, a legtöbb esetben jogvédett zenékkel tanítják be, a jogtulajdonosok engedélye és kompenzációja nélkül.

Az elemzés összegzése megállapítja: amennyiben nem változik a jogi környezet, az alkotókat két fronton is veszteségek fenyegetik. Egyfelől a jogvédett műveik kompenzáció nélküli felhasználásával (a modellek betanítása), másfelől azzal, ha az emberi alkotók által írt zenéket MI-vel generált, költséghatékonyabb darabokra cserélik le (kannibalizálás).

Forrás: Pixabay

Audiovizuáls művek: 12 milliárd euró bevételkiesés az alkotóknak, 13 milliárd bevétel az MI-szolgáltatóknak

Még nagyobb bevételkiesésre számíthatnak az audiovizuális területen dolgozók. A szakértők szerint a következő négy területen fejthet ki nagyobb hatást a generatív mesterséges intelligencia:

1. Teljes audiovizuális művek létrehozása MI-vel: ezek feltehetően leginkább a közösségi oldalakon terjednek majd, de bizonyos területeken – például rajzfilmek, reklámok – akár a televíziókba vagy a videostream platformokra is bekerülhetnek.
2. MI-vel segített rendezői munkák: bizonyos feladatok mesterséges intelligenciával történő kiváltása csökkenti a produkció költségeit.
3. Szinkronizálás, feliratozás: a mesterséges intelligencia által előállított fordítások egyre „emberibbek” lesznek, az e területen dolgozók jövedelmét minden másnál jobban fenyegeti az MI (öt éven belül akár több mint felét).
4. Forgatókönyvírás: egyes feladatok költséghatékony automatizálása a forgatókönyvírók jövedelmének húsz százalékát fenyegeti.

A PMP Strategy számításai szerint az MI-vel generált audiovizuális művek piaci értéke 2028-ra elérheti a 48 milliárd eurót. Addigra – az MI nélküli szcenárióval összehasonlítva – az audiovizuális alkotók jövedelmük huszonegy százalékát veszíthetik el (mint láttuk, területenként más-más mértékben); vagyis néhány év alatt az összesített veszteség 12 milliárd euró lehet. Az elemzés szerint az audiovizuális területen működő MI szolgáltatások bevételei is rendkívül gyorsan nőnek (bár kicsit lassabban, mint a zenében: évi átlag nyolcvanöt százalékkal), így 2028-ra elérhetik az évi 5 milliárd eurót, összesítve – 2023-tól számítva – a 13 milliárd eurót.

A problémával bővebben az Artisjus is foglalkozott, a szervezet szakértőinek a témában tett javaslatai ITT olvashatók.

A nyitókép illusztráció (forrás: Pixabay)

Lásd még:

Robot által készített festmény kerül kalapács alá – Ai-Da alkotására a Sotheby’s aukciósháznál lehet licitálni

Jókai és a mesterséges intelligencia – Közelebb hozhatja a XXI. század olvasójához az íróóriást a fejlett technológia?

Megállapodást kötött Biden az MI-t fejlesztő vállalatokkal, az alkotóművészek védelméről azonban nem esett szó

Majomszelfi és bajszos Mona Lisa – Legeza Dénessel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) főosztályvezetőjével beszélgettünk