Mi köze volt Napóleonnak a művészethez?

A Musées Royaux des Beaux-Arts de Belgique (Belgium Királyi Szépművészeti Múzeumai) gyűjtőnév hat különálló intézmény együttesét fedi.

A Magritte, az Oldmaster (Régi mesterek), a Wiertz, a Menier, a Fin de Siècle (Századvég) és a Modern Múzeumot integráló komplexum gyűjteményei a XV-diktől a XXI. századig terjedő időszakot ölelik fel, s óriási arányban szerepelnek benne nyugat-európai, belga és az egykori osztrák németalföldi művészek alkotásai. A Brueghel, Rembrandt és Hans Memling műveit is felvonultató gyűjtemény főleg festményekből, szobrokból, rajzokból és nyomatokból áll, ám – elsősorban adományoknak és letéteknek köszönhetően – iparművészeti alkotások és bútorok is gazdagítják.

Na de honnan e pazar gyűjtemény? Hát bizony eredetileg hódítások, illetve a társadalmi változások folyománya, ugyanis az Osztrák-Németalföldet 1794-ben megszálló francia hadsereg számos művészeti alkotást kobozott el az ország nemeseitől, polgáraitól és egyházi intézményeitől. A gyűjtemény kisebb részét Párizsba szállították, nagyobb része Brüsszelben maradt. 

A főépület (forrás: Wikimedia Commons)

A leglátogatottabb belga múzeum (2024-ben több mint 700 ezer fő) a szövetségi állam tudományos intézményeinek részeként a kutatásért és a tudománypolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozik, 20 ezer művet őriz, s jelenleg új működési fázisba lépett: át kell gondolnia tereit, gyűjteményeinek struktúráit és alintézményeit.

– 2025 az átalakulás éve lesz, új kiállítást nem szervezünk, ehelyett a gyűjtemények teljes átalakítását tűztük napirendre. Célunk, hogy a XV. századig visszanyúló teljes múzeumi anyag egy helyen, a rue de la Régence-i főépületben legyen, beillesztve a XIX–XXI. század, tehát a Fin-de-Siècle és a Modern Múzeum anyagát – mondta el Hélène Lebailly, a múzeum sajtóattaséja. 

Régi mesterek, egyéni alkotók

A Régi Mesterek Múzeuma (Oldmaster Musem) gyűjteményének jó része a francia forradalom idejéből származik, amikor a megszállók számos műalkotást foglaltak le. A jelenlegi intézmény elődjét, a Szépművészeti Múzeumot Bonaparte Napóleon alapította 1801-ben, számos elhurcolt alkotást visszajuttatva a Louvre kollekciójából. (A világhódító hadvezér kultúraszerető volt, hisz’ a nemzeti opera, a La Monnaie nagyobb épületének építését is ő rendelte el.) A Brüsszel város tulajdonát képező gyűjteményi múzeum 1803-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt, és 1830-ban, Belgium függetlenné válásakor indult igazán fejlődésnek. 1914-ben Jean de Grez belga műgyűjtő adományával több mint 4000, a XVI. és XIX. század közötti papír alapú alkotással, köztük Hendrick Goltzius-, ifjabb Jacques de Gheyn -és Rembrandt-művekkel gyarapodott.

A Magritte Múzeum épülete (forrás: Wikimedia Commons)

A Brüsszel szívében található Magritte Múzeum a belga szürrealista mester senkiével össze nem keverhető alkotásait mutatja be. A több mint 200 művel rendelkező intézmény a legnagyobb Magritte-gyűjtemény a világon, a multidiszciplináris alkotó munkásságának nemzetközi referenciaközpontja.

A Wiertz Múzeum műhelymúzeumnak tekinthető – az egyik legvitatottabb romantikus művész, a festő, szobrász és irodalmár Antoine Wiertz (1806–1865) életművét mutatja be. Impozáns műhelyét 1850-ben a belga állam költségén építette fel, s halála után az államra szállt. 1868-ban a Szépművészeti Múzeum része lett, de megőrizte korabeli hangulatát. Wiertz a méretek megszállottja volt, monumentális festményeit Rubens, Michelangelo és Raffaello ihlették. A görögök és a trójaiak, akik Patroklosz testéért harcolnak című festménye nyolc méter széles. Ugyanakkor drámai témáiról és ijesztő jeleneteiről is ismert, leghíresebb festménye a Két fiatal lány (La belle Rosine), melyen egy ifjú leányka egy csontvázzal néz áhítattal szembe – így ragadja meg Wiertz a halál misztikumát és az emberi élet törékeny voltát. A szenvedély születése (La naissance des passions) című műve pedig egy férfi és egy nő testének egybefonódó mozdulata, ölelése.

Antoine Wiertz: Két fiatal lány (La belle Rosine) (forrás: Wikimedia Commons)

A munka világa gipszben és bronzban

A Szépművészetihez tartozó másik múzeum (műhelyház) névadója – a belgák szerint méltatlanul elfeledett – Constantin Meunier (1831–1905) festő, szobrász és rajzművész, akit elsősorban a munka és a munkások világa ragadott meg. A múzeum állandó kiállítása a mester 1875 és 1905 közötti művészi korszakát követi nyomon, saját meghatározása szerint azt a „második életét", amikor a realizmushoz húzó tehetsége inkább Belgium társadalmi és ipari vonatkozásai felé fordult, s a műfaj egyik legnagyobb alkotójává tette. Művei egy egész népet ábrázolnak gipszben és bronzban, s ezzel nemcsak korának művészetét határozta meg, de a XX. század elejének első évtizedeire is nagy hatással bírt.

Meunier élete végén építtette magának gyönyörű műhelyét, a több mint 700 alkotásnak otthont adó rezidenciát, melyet 1936-ban megvásároltaz állam. 1939-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, majd a Királyi Szépművészeti Múzeumhoz csatolták.

A Fin-de-Siècle (Századvég) Múzeumot az 1900-as éveknek szentelték létrehozói, annak a fényes korszaknak, amikor Brüsszel a szecesszió kiemelt művészeti helyszínét jelentette. Az olyan neves festők és szobrászok, mint James Ensor, Henri Evenepoel, Fernand Khnopff, Léon Spilliaert és Georges Minne mellett a korszak az irodalom, az opera, a zene, az építészet, a fotóművészet és a költészet terén is kiemelkedő egyéniségeket vonultatott fel Maeterlinck és Emile Verhaeren írók, Octave Maus művészetkritikus, Victor Horta világhírű építész, Maurice Kufferath zenekritikus-karmester, a La Monnaie korábbi igazgatója és Guillaume Lekeu zeneszerző személyében. A múzeumban a szecessziós építészetet is megidézik hat szecessziós épület 3D-s rekonstrukciójának köszönhetően. A Századvég Múzeum kultúrtörténeti mekkájában festmények, rajzok, akvarellek, metszetek, szobrok, fotók, filmek, makettek és iparművészeti tárgyak találhatók.

Eurómilliók a felújításra

A belga szövetségi kormány 2023-ban több mint 30 millió eurót különített el a Királyi Szépművészeti Múzeumok épületeinek felújítására. A korábbi években megkezdett munkálatok folytatásaként megújulnak a kupolák, a födémszerkezetek, az előcsarnokok, a kiállítótermek. A költségek fedezéséhez a főváros – társfinanszírozóként –  4 millió euróval járul hozzá. Az épületek továbbra is nyitva tartanak, egyedül a Fin-de-siècle Múzeum zárta be ideiglenesen kapuit, mivel a munka ideje alatt ezt a helyet használják a gyűjtemények tárolására.

Barátok, cégek, mecénások

Ahogy a felgyorsult kor vizuális és pszichés kihívásaival lépést tartani kívánó intézmények általában, úgy a Királyi Múzeum is mindent megtesz azért, hogy az ifjúsághoz és a családokhoz is eljusson, például gyerekfoglalkozások, vasárnapi családi események, filmvetítések szervezésével. Az esélyegyenlőséget biztosítandó a klasszikus tárlatvezetések mellett vannak vakoknak és gyengénlátóknak, nagyothallóknak szóló programok is. 

„Ebben a kihívásokkal teli időszakban a múzeum a szellemi egymásra találás, a gondolkodás és a menekülés helyszíne. A kultúra minden eddiginél jobban meghatároz és összeköt bennünket” – az intézmény ezekkel a hívószavakkal igyekszik megszólítani és anyagi támogatásra bírni potenciális segítőit.

A Musées Royaux des Beaux-Arts de Bruxelles baráti köre mintegy háromezer művészetkedvelőt számlál, a mecénási és vállalati klub már kevesebbet, de, ahogy a múzeum fogalmaz, mindkét kategóriában „elengedhetetlen a támogatásuk az intézmény művészeti ambícióinak megvalósításához”. A mecénási körnek saját célzott programjai is vannak, például meditációval, művészeti hipnózissal egybekötött tárlatvezetést tartanak, továbbá a múzeum igazgatójával közös reggelin is részt vehetnek a tagok. A múzeum a különböző termeit céges célokra is értékesíti, illetve tárlatvezetéssel egybekötött eseményt is rendezhetnek az érdeklődők.

Teherautógyártótól a Google-ig

Közintézményként támogatást kapnak a szövetségi államtól, ez az utóbbi években 10–11 millió eurót tett ki. A jegyértékesítésnek és az üzleti értékesítésnek köszönhetően saját bevételeink is vannak – 2022-ben például ez közel 9 millió euró volt. Céljuk a cégekkel és a magánszektorral való partnerség intenzív fejlesztése. 

A múzeum fő szponzorai az Engie francia multinacionális energiaipari vállalat, a Google múzeumokat, gyűjteményeket és intézményeket támogató kulturális intézete (ez a gyűjtemények digitalizálásában, kezelésében és publikálásában nyújt támogatást) és a tehergépjárműveket gyártó Paccar Foundation. Emellett a Belga Transzatlanti Bank és Bloomberg média- és kereskedelmi cég is tagja a vállalati klubnak.

Az eredeti cikk a 2025 áprilisában kiadott, Belgium kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: A Királyi Szépművészeti Múzeumok főterme (fotó: Neoclassicism Enthusiast)

Lásd még:

Belgium művészeti és vállalati kapcsolatai – Bemutattuk legfrissebb lapszámunkat

„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében” – Új irodába költözött a Christie’s aukciósház brüsszeli kirendeltsége, amely reményeik szerint a gyűjtők kulturális központjává válik

Az ország, ahol három kulturális miniszter van – Hogy néz ki a kultúra finanszírozása Belgiumban?

A kíváncsi gyűjtők paradicsoma – Idén áprilisban is megrendezték a világ egyik legnagyobb művészeti vásárát, az Art Brussels a Brussels Expo épületében