Minden idők legértékesebb darabja a magyarországi aukciós piacon: elárverezik Tiziano Bűnbánó Magdolnáját

Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepli idén a Nagyházi Galéria és Aukciósház. A jubileum alkalmából gazdag, ezernégyszáz tárgyat felvonultató, december 8-ig látogatható tárlat nyílt. A bemutatott alkotásokra nagyszabású árveréseken lehet licitálni decemberben. A kiállítás legértékesebb darabja Tiziano Vecellio Bűnbánó Magdolna című képe.

A velencei festészet legragyogóbb korszakát reprezentáló Tiziano a XVI. században többféle változatot készített Bűnbánó Magdolnáról – egy műkedvelőkből és a festő életében fontos személyekből álló közönségnek. Az itáliai reneszánsz neves olasz kutatójától, Andrea Donatitól a kiállítás megnyitójának sajtóeseményén megtudhattuk, hogy a szentről készített mű első változatát 1531 márciusa és áprilisa között festette meg. – A megbízás II. Federico Gonzaga-tól érkezett, amely megbízást Alfonso d’Avalos szorgalmazott Fabrizio Maramaldo közvetítésével. A festményt azonban eredetileg Pescara márkija özvegyének szánták – mondta.

Az Ischián tartózkodó Vittoria Colonna-nak ugyanis az a merész ötlete támadt, hogy összehasonlítja Tiziano és Michelangelo képeit, és mindkettőtől egy „lehető legjobban könnyező” Magdolna-kompozíciót rendel. A festményt egy meghatározott helyen kellett elhelyezni, feltehetően Vittoria Colonna dolgozószobájában, aki a korabeli hölgyekhez hasonlóan gyűjtötte a Bűnbánó Magdolnát ábrázoló festményeket. Tiziano a kapott utasításokat követve felvázolta a szent alakját, de nem sokkal később jelezte, hogy „másmilyet” és „még szebbet” kíván festeni.

Andrea Donati a Nagyházi Galéria eseményén (forrás: Art is Business)

– Tiziano követte, de egyben meg is újította a fiatal, bűnbánó prostituáltként, ruha és ékszerek nélkül ábrázolt Mária Magdolna ikonográfiáját – ismertette Andrea Donati. – Ez a megrendelés újabb lehetőséget kínált neki, hogy ismét a klasszikus antik szobrászatból merítsen ihletet. Egy félalakos aktot festett, akinek aranyló, szőke hajzuhataga alatt két duzzadó keble hullámzik. A mantovai udvarba érkező képet megcsodálta Federico Gonzaga és Isabella d’Este is, ám azt, hogy a megrendelő márkiné mit szólt hozzá, nem tudjuk pontosan. Valószínűleg nem nyerte el a tetszését a festmény leplezetlen erotikája. 1535-ben, miután örökre elhagyta Nápolyt és visszatért Rómába, Vittoria Colonna kisebb Bűnbánó Magdolna-gyűjteményét az unokaöccsére hagyta – mesélte a szakember.

Habár az eredeti megrendelő nem volt maradéktalanul elégedett, a mű széles körben népszerű lett, többen is rendeltek a festőtől Bűnbánó Magdolna-képet. Később Tiziano úgy döntött, hogy átdolgozza az eredeti kompozíciót, elhagyta a glóriát és drapériával takarta el, így tette impozánsabbá a figurát: a későbbi képeken a nőalakra már fehér tunika és a hagyományos zsidó imához használt piros-fekete csíkos kendő (tallèd vagy tallit) került. A különböző festményeken a szövet hol kevéssé, hol jobban takarja az asszonyt: a most kalapács alá kerülő alkotáson teljesen elfedi a melleket. Többek között ebből is arra következtet a szakember, hogy a kép egy, a szigorú V. Pius pápasága alatt hivatalban lévő egyházi személynek készülhetett. Változás továbbá, hogy a képen nem csak az első verzióból ismert kenőcsösedény látható, hanem a koponyára támasztott nyitott Szentírás is. – A tunika és a haj könnyedén omlik, szabadon hagyva a nyakat, a vállat, a jobb kart és a bal könyököt, finoman érzékeltetve a mellek érzéki formáját. Tiziano megváltoztatta a hátteret is, a jelenet már nem holdfényben, hanem a ködös, szikrázó hajnalban játszódik, a barlang bejárata és a távoli hegyek kékjébe vesző mező között – magyarázta Andrea Donati. – A gyönyörű, szőke, bűnbánatot gyakorló női figura az első éjjeli virrasztás végén jelenik meg, könnyei a reggeli harmatra emlékeztetnek – tette hozzá.

Tiziano Vecellio, Bűnbánó Magdolna (forrás: Nagyházi Galéria)

Tiziano a szentet hírnökévé, szószólójává tette, ajándékkét küldte hercegeknek, uralkodóknak és egyházi méltóságoknak, hogy támogatásért és szívességért folyamodjon. Otthonában mindig volt egy Mária Magdolna-festmény 1531-től egészen a haláláig, 1576-ig. Így vált a Bűnbánó Magdolna a gyűjtők körében a legkeresettebb alkotásává és munkásságának szimbólumává.

A festmény kikiáltási ára 110 millió forint.

A jubileumi aukció további kiemelt alkotásai

Díszláda

Forrás: Nagyházi Galéria

Bachruch Antal császári és királyi udvari szállító mesterjeggyel ellátott díszládáját is elárverezik, amely láda fedelének belső felületén Erzsébet királyné és Ferenc József császár képmása látható.

Kikáltási ár: 6 millió forint.

Flamand falikárpit

Forrás: Nagyházi Galéria

Erre a XVI. század végi, impozáns méretű és rendkívül jó állapotú flamand falikárpitra is lehet licitálni. A több mint négyszáz éves darab egykor feltehetően uralkodói vagy főúri megrendelésre készült, a késő reneszánsz flamand falikárpitszövő műhelyekben készült darabok ugyanis saját korukban is a luxuriák körébe tartoztak. A kivételes minőségükről és kivitelezésükről ismert gobelinek a legnagyobb múzeumi gyűjteményeknek is kiemelkedő darabjai.

Kikiáltási ár: 22 millió forint.

Vaszary János: Ülő lány, 1935 körül

Forrás: Nagyházi Galéria

A szivárvány minden színében pompázó olajfestmény egy ablakban ülő, napfürdőző kislányt ábrázol. Az Ülő lány csak apró részletekben és a színezés tekintetében eltérő, de jelzetlen párdarabja a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Vaszary tehát legalább két alkalommal futott neki a témának, de csupán az egyiket, a most árverésre bocsátott művet tartotta befejezettnek, melyet a kézjegyével is hitelesített.

Kikiáltási ár: 12 millió forint.

A kiállításról és az aukcióról további információt a Nagyházi Galéria és Aukciósház oldalán talál.

Nyitókép: Tiziano Vecellio, Bűnbánó Magdolna, részlet (forrás: Nagyházi Galéria)

Lásd még:

A világ legdrágább gyümölcse – Maurizio Cattelan műve, a Comedian (Komédiás) 6,2 millió dollárért kelt el

Ezek a művészek hozzák a legnagyobb forgalmat az aukciós piacon – Elkészültek a legfrissebb hazai aukciós adatok