„Művészetekkel dolgozunk az esélyegyenlőségért”

Az Európa-szerte útjára indult MUS-E program hiánypótló kezdeményezés az oktatási rendszerben. Magyarországon 1994 óta működik, 2001 óta a MUS-E Magyarország Közhasznú Egyesület hivatalos keretei között. Komplex művészeti nevelési programot kínál 6–10 éves, vegyes hátterű, nehéz sorsú és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek; jelenleg Budapesten, Zalaegerszegen, Békéscsabán, Pécsett és Kiskunhalason valósul meg. A végzettségét tekintve színész, művészeti menedzser, executive coach Tímár Andorral, a hazai MUS-E elnökével beszélgettünk.

Miben sajátos a MUS-E multikulturális mintaprogram magyar módszere?

Érdekes szerepe van Magyarországnak a MUS-E létrejöttében: Yehudi Menuhin, a program elindítója, Kodálytól vette az alapgondolatot: „a zene mindenkié”, csak ő ezt minden művészeti ágra érvényesnek tartotta. Ugyanazon módszertan mentén haladunk, mint a többi európai MUS-E program: az általános iskolai tanmenetbe beilleszkedve, a tanórák húsz százalékában művészeti foglalkozásokat tartunk hivatásos művészekkel, akik óraadóként érkeznek az iskolákba.
 
Az iskolák milyen kritériumok alapján vehetnek részt ebben a művészeti programban?

Olyan iskolákat szólítunk meg, amelyek fogékonyak a modern, innovatív nevelési módszerekre és az élménypedagógiára, ám ennél sokkal lényegesebb szempont, hogy a tanulóik körében magas százalékban vannak hátrányos helyzetűek, veszélyeztetettek, nehéz sorsúak. Alaptevékenységeink a közfeladatok kategóriájába esnek, és leginkább olyan iskolákkal dolgozunk együtt, ahol van nyitottság és szándék az esélyegyenlőség támogatására.

A tanulóknak van beleszólásuk abba, hogy melyik művészi tevékenységet választják?
 
A leglényegesebb szempont, hogy a gyermekek és tanítóik tapasztalati úton tanuljanak a művészetek gyakorlása révén és co-kreatív folyamatokat tudjanak megélni, közösen. Mindemellett igazodunk az adott közösséghez, a tananyaghoz, a gyerekek szociális környezetéhez. A művészeti ágak közül a zene, az ének, a tánc valamivel hangsúlyosabb az első két évben, de ugyanúgy jelen vannak a színház- és a képzőművészet, illetve a digitális művészeti formák is.

A pedagógusokkal minden tanév kezdetekor egyeztetünk arról, hogy mire van igényük, milyen kompetenciákra van szükség (akár pedagógusi kompetenciákat is figyelembe véve). A tanév folyamán aztán kiderül, hogy a következő évben is szívesen folytatnák-e az adott művészi tevékenységet, vagy váltanának. Mi azt támogatjuk, hogy az alsó tagozat elvégzése során minden művészeti ágban megmerítkezhessenek a gyerekek.

Guessous Majda Mária Junior Prima díjas népdalénekes, a MUS-E Magyarország egyik művésze a Kicsi hős című dalt adja elő az Art is Business belga lapbemutató eseményén 2025. áprilisában. A zenemű a MUS-E-s gyerekek történeteiből született (fotó: Pixolar Photography)

A felkért vagy önkéntes művészek köre nyilván változik az évek során.

Folyamatosan, dinamikusan. Előfordul az is, hogy valaki egy öt-hat éves közös munka után „pihenőt” kér, de minden évben vannak újonnan csatlakozó művészek is. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy összművészeti társulatot, amely évente frissül, változik. Szerencsére szép számmal jelentkeznek maguktól is a művészek. Az utánpótlásképzés céljából pedig a művészeti felsőoktatásban szoktunk kurzusnapokat, -heteket tartani. Meglévő partnereink a Zeneakadémia és a MOME, de a Képzőművészeti- és a Táncművészeti Egyetemmel is tervezzük a közös munkát.
 
Hogyan tudják finanszírozni a magyar MUS-E programot? Milyen „üzleti modell” alapján működnek?

Lényegében a vállalati szektor támogatja/finanszírozza a programot. Anyaszervezetünk, a Nemzetközi Yehudi Menuhin Alapítvány és a nemzetközi MUS-E hálózat együttműködése révén pedig európai forrásokra is pályázunk. Ezen kívül például a Művészetek Palotájával üzleti alapon működünk együtt, kéthetente MUS-E-foglalkozásokat varázsolva az épület Lépcsőtermébe. Idei innovációnk, hogy az egyesületünk szolgáltatásait igénybe véve is lehet támogatni a munkánkat. Hisszük, hogy a programunkon keresztül érdemes befektetni társadalmunk jövőjébe. Az elmúlt évek (Covid, infláció, gazdasági volatilitás) megnehezítették a dolgunkat, de valahogy mindig értő fülekre találunk és nem utolsósorban támogatókra is.

Tímár Andor mesél a MUS-E működéséről az Art is Business belga lapszámának bemutatóján (fotó: Pixolar Photography)
Aktív és intenzív. Évente kétszer ülésezik az IMC (Nemzetközi MUS-E Tanács, ami a nemzeti programvezetők közössége), amikor is átbeszéljük, megtervezzük a nemzetközi együttműködéseinket, illetve párfős Task Force csoportoknak dedikáljuk az időközi nemzetközi feladatokat (kommunikáció, partnerségek, értékelés/monitorozás, finanszírozás, programfejlesztés, közös projektek, egyebek).

Mit tart az elmúlt harminc év leglényegesebb eredményének?

Az első „MUS-E-gyerekek” most 36 év körüliek. Jellemzően az derül ki, hogy ha nem is tudják felidézni, konkréten mit is tanultak a MUS-E-foglalkozásokon, de arra emlékeznek, hogy boldogabban, kiegyensúlyozottabban, gazdagabb társas kapcsolatokkal, pszichológiai biztonságban és pozitív személettel tudták megélni az iskolai éveket, és felnőtt életükben is használják ezeket a forrásokat. Éves méréseink pedig arra utalnak, hogy a résztvevők szívesebben járnak iskolába, felszabadultabbak, jobbak a tanulási képességeik, tisztább az önismeretük, kifinomultabb az érzelmi intelligenciájuk. Csupa olyan erőforrás, amelyek meghatározóak a mai világunkban való boldogulásban. 

Az eredeti cikk a 2025 áprilisában kiadott, Belgium kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: Tímár Andor (fotó: Pál Gábor)

Lásd még:

„Hangot adni mindenféle kultúrájú gyermeknek a művészi önkifejezéssel” – Marianne Poncelet ügyvezető alelnök mesél a MUS-E működéséről

BOZAR – avagy a nyitott kapuk művészete – Ismerje meg közelebbről az Európai Kultúra Házát!

Halló, Fine Art Group? Tudnának segíteni? Van egy Caravaggióm… – Így működik a független művészeti tanácsadó csoport

A Belga Nemzeti Bank gyűjteménye a kortárs művészekre összpontosít – A kétezernél is több darabot számláló kollekció mára megkerülhetetlenné vált az ország kulturális életében

Egy biztonságos menedék a periférián – A belga Z33 komplexum a kortárs művészet, az építészet és a dizájn metszéspontja

Eurómilliók a Sablonban – A Brussels Art Square különleges világa

Mi köze volt Napóleonnak a művészethez? – A belga királyi szépművészeti gyűjtemény

„A műgyűjtés benne van a belgák DNS-ében” – Új irodába költözött a Christie’s aukciósház brüsszeli kirendeltsége, amely reményeik szerint a gyűjtők kulturális központjává válik

Az ország, ahol három kulturális miniszter van – Hogy néz ki a kultúra finanszírozása Belgiumban?

Belgium művészeti és vállalati kapcsolatai – Bemutattuk legfrissebb lapszámunkat