Kortárs olasz filmek, legendás szerelmek, romantikus remekművek és városi történetek Szilágyi Lenke kameráján keresztül

Jelenet az Isten mindenkinek megbocsát című filmből (forrás: Mittel Cinema Fest)

24. Olasz Filmfesztivál
Időpont: 2026. november 6–14.
Helyszín: Puskin mozi, 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 18.; Tabán mozi, 1016 Budapest, Krisztina körút 16–18.; Belvárosi Mozi, 6720 Szeged, Vaszy Viktor tér 3.

A Budapesti Olasz Kultúrintézet és a Cinecittà közös rendezvényén nyolc kortárs olasz filmet és a Különben dühbe jövünk! című klasszikust nézheti meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.

A fesztivált az Isten mindenkinek megbocsát (Che Dio perdona a tutti) című vígjáték nyitja a Puskin moziban. Az idei Miskolci Cinefesten sikerrel bemutatott film Szicíliában játszódik napjainkban. Arturo, a sikeres ingatlanügynök egyedül él, és csupán egyetlen szenvedélye van: az édességek. Aztán megismeri Florát, aki kétségkívül a lelki társa: szép, vidám, kedves, okos… és ráadásul cukrász. Azonban egy láthatatlan, de rendkívül erős erő, Isten, közéjük áll, Flora ugyanis buzgó katolikus, míg Arturo már gyerekkorában felhagyott a hit gyakorlásával. Hogy ne veszítse el élete szerelmét, úgy dönt, hívőnek tetteti magát, és olyan érzelmi és lelki útra lép, amelynek során szembe kell néznie a hittel és az igazsággal. Ezúttal azonban nincs egyedül, egy igazán váratlan társ kíséri útján: a Pápa. A vetítés után a közönség találkozhat a film rendezőjével, Pierfrancesco Dilibertóval – a direktor egyedi, szatirikus és oknyomozó stílusáról ismert; filmjeiben az olasz társadalom, a politika és a maffia világát közelíti meg.

Jelenet a Drága Életem! című filmből (forrás: Mittel Cinema Fest)

November 9-én vetítik a Drága Életem! című filmet, amelyben Dominique Sanda és Sztarenki Dóra is játszanak. A főszereplő Didinek egészen kivételes élete volt: magyar nemesi családban született, még kisgyermekként szemtanúja volt a náci megszállásnak, majd a kommunizmus hatalomra jutásának. Franciaországba menekült, ahol varrónőként dolgozott a Dior divatháznál. Feleségül ment egy olasz nemeshez, majd Salentóba költözött. Amikor Didi később Erdélybe utazik, visszatér a múlt. Az utazás felszakítja a háború és a náci rezsim által okozott sebeket, felszínre hozza a holokauszt drámáját és a túlélők bűntudatát. A vetítés után a nézők találkozhatnak Edoardo Winspeare rendezővel és feleségével, az egyik főszereplővel, Celeste Casciaróval, valamint Sztarenki Dórával.

Részletes programlista és jegyvásárlás ITT.

Legvidámabb bús – Koncertszínház
Időpont: 2026. november 9., 19:00
Helyszín: B32, 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.

Mi marad a legendákból, ha egy pillanatra levesszük őket a piedesztálról? A Legvidámabb bús közel hozza az ikonikus nevek mögött láthatatlanul maradó embert. A nagy pályák és emlékezetes szerepek mögül személyes történetek, szerelmek, döntések, kétségek és hétköznapi pillanatok rajzolódnak ki. Az előadás fennmaradt írásokból, visszaemlékezésekből és személyes történetekből építkezve idézi meg Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Vass Éva és Gábor Miklós életének fontos pillanatait. A történetekben egymás mellé kerülnek egy házasság hétköznapjai, új találkozások, sorsfordító szerelmek és azok a döntések, amelyek négy különböző életet újra és újra összekapcsolnak.

Ruttkai Éva és Gábor Miklós közös története, majd Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán, valamint Gábor Miklós és Vass Éva kapcsolata két különböző érzelmi világot rajzol ki. Két szövetség, kétféle szerelem, négy alkotó ember, olyan kérdésekkel, amelyek évtizedek múltán sem veszítettek az erejükből.

A Legvidámabb bús múlt és jelen között épít hidat. Azokhoz is szól, akik számára Ruttkai, Latinovits, Vass Éva és Gábor Miklós neve egy egész korszakot idéz meg, és azokhoz is, akik most találkoznak velük először.

Szereplők: Bach Kata, Wunderlich József, Antóci Dorottya, Tóth András. Zene: Szebényi Dániel. Rendező: Tóth András.

Bővebb információ és jegyvásárlás ITT.

Budapesti Vonósok (forrás: Budapesti Vonósok)

Pusker Júlia és a Budapesti Vonósok koncertje
Időpont: 2026.november 10., 19:00
Helyszín: Zeneakadémia, Solti Terem, 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.

A Budapesti Vonósok hangversenyén két romantikus zeneszerző fiatalkori remekművei csendülnek fel: a korai romantikát képviselő Mendelssohntól és a későromantika nagymesterétől, Richard Strausstól is hallhatunk műveket. A csodagyerek Mendelssohn c-moll szimfóniatételét és a d-moll hegedűversenyt is tizennégy éves kora előtt komponálta. Utóbbi modernkori bemutatójára százharminc évvel később, 1952-ben került sor, Yehudi Menuhin előadásában – ezúttal a Junior Prima Díjas Pusker Júlia tolmácsolásában hallhatja a közönség.

Pusker Júlia (fotó: Csibi Szilvia, Müpa)

A szimfonikus költeményeiről, operáiról és dalairól ismert Richard Strauss már egészen fiatalon kivételes zenei adottságokról tett tanúbizonyságot, édesapja pedig gondoskodott arról, hogy zeneszerzői kreativitását ne a divatos kortársak – például Wagner és Liszt –, hanem a nagy klasszikusok, elsősorban Beethoven példáját követve bontakoztassa ki. Tizenöt-tizenhat évesen komponált vonósnégyesét hegedűtanárának ajánlotta, a mű pedig olyan hatást kelt, mintha fél évszázaddal korábban, Beethoven egyik kortársa írta volna. Napjainkban a kompozíció ritkán szólal meg, igazi ritkaság tehát, de egyben a mesterségbeli tudás lehengerlő bizonyítéka is.

Részletes program:

Mendelssohn: Sinfoniesatz, MWV N 14
Mendelssohn: d-moll hegedűverseny, MWV O 3
Richard Strauss: A-dúr vonósnégyes, op. 2

Koncertmester: Pilz János.

Jegyvásárlás ITT.

Szilágyi Lenke: Budapest, 2020 (forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum)

Szilágyi Lenke: Bolyongó
A kiállítás megtekinthető: 2027. február 21-ig
Helyszín: Ferenczy Múzeum, 2000 Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.

A Debrecenben született fotográfus a hazai művészeti élet meghatározó alakjait örökítette meg a nyolcvanas évektől: portréfotókat készített színészekről, zenészekről, írókról. Szociofotói és tájképei mellett több tucat filmhez, színházi előadáshoz készített standfotókat. Több évtizedes fotóművészeti munkáját számos díjjal, ösztöndíjjal ismerték el. Szentendrén már többször bemutatkozott a kilencvenes évek alternatív kulturális helyszínén, a Dalmát Pincében, később csoportos kiállításokon a Vajda Lajos Stúdióban, majd a MűvészetMalomban is szerepelt fotóival, de a Ferenczy Múzeumi Centrumban mindeddig nem volt egyéni tárlata.

Ez alkalommal a városi tér struktúráira, látványaira és a távlatok, városi léptékek között megélhető emberi pillanatokra érzékeny fotóit mutatják be az intézmény Szentendre termében. A közelmúlt színes, digitális felvételei mellé a régmúlt fekete-fehér képeit társítva a fotós tapintatosan elbeszélő, következetes látásmódjára irányítják a figyelmet.

Szilágyi Lenke: Philadelphia, 2024 (forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum)

A kiállítás gondosan, egymást erősítő belső rendben épül fel. E belső rendnek műfaji kiterjesztését jelenti a kiállításba beválogatott, három fotófilmmé formált fényképsorozat is, amelyekben a ritmus és a városi „terephangok” erős narrációt építenek. Az aktív, alkotó, a fotókat maga válogató művészt a kiállításhoz készített interjú idézi meg, amelynek részletei az egyes terekhez társítva olvashatók. A látogatók kreativitását montázsjáték mozgatja meg a tárlaton, valamint egy izgalmas, képkereső kalandon keresztül élhetik át a bolyongás élményét a kiállításban.

Kurátor: Szilágyi Zsófia Júlia.

További információ ITT.

Nyitókép: Szilágyi Lenke Budapest, 2017 című fotója. A kép a művész szentendrei kiállításán tekinthető meg (forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum)