Párbeszéd pénzről, értékről és kultúráról

A pénzügyi döntések világa gyors, racionális és sokszor azonnali reakciókat kíván – de mi történik, ha ebbe a közegbe belép a művészet reflektív, lassabb gondolkodása? Dobó István, az Equilor Wealth Office vezetője arról mesél, hogyan válik a kultúra nemcsak személyes inspirációvá, hanem stratégiai iránytűvé is: miként formálja a döntés folyamatát; miért kulcsfontosságú a pénzügyi és kulturális szféra együttműködése; hogyan lesz a vagyonkezelés több puszta számoknál – egyfajta felelős értékteremtési szemlélet.

Mit ad önnek a kultúra magánemberként és vezetőként? Hogyan hat a gondolkodására, döntéseire, értékrendjére?

Számomra a kultúra „lassítás”. A pénzügyi világ gyors, sokszor azonnali reakciókat kíván, míg a művészet reflektív tér. Ez az egyensúly segít abban, hogy hosszabb távon is konzisztens döntéseket hozzak. Vannak meghatározó élményeim, de talán fontosabb, hogy folyamatos kapcsolatban vagyok a kortárs művészeti közeggel – ez formálja a gondolkodásomat, és egyben fel is szabadít. Továbbmegyek: a kortárs művészet az ötletekhez is muníciót szolgáltat. Az alkotók sok esetben társadalmi problémákat dolgoznak fel, amelyeket értő figyelemmel követve, egyfajta szófelhőt írhatunk fel a képzeletbeli flipchart táblánkra a különböző jelenségekről, az irányokról és a lehetséges válaszokról.

A támogatásokról sokszor intézményi szinten beszélünk. Önnek személyesen miért fontos, hogy a Wealth Office jelen legyen a kulturális térben?

Ha makroszinten nézzük a dolgot, nézetem szerint a fenntartható jóléti társadalom alapja – a vagyon mellett – a kultúra, az oktatás és az egészségügy. Fontosnak tartom, hogy felelős vagyonkezelőként közösen építsük a jövő Magyarországát, és ehhez jó viszonyítási alapot mutassunk a többi piaci szereplőnek. Biztos vagyok benne, hogyha a kulturális kötődés alapértékként jelenik meg egy társadalomban, az kiszámíthatóbb életet, magasabb életszínvonalat biztosíthat a jövő generációjának. Mindemellett a hazai kultúra felemelkedését – közvetetten – segíthetjük ezáltal.

Mikroszintre helyezve a kérdéskört: egyre hangsúlyosabban képviseljük a meggyőződésünket, miszerint a vagyonkezelés nem csupán számokról és hozamokról szól. A vagyonkezelés nálunk szemlélet is: felelősség az értékek megőrzéséért és gyarapításáért – nemcsak pénzügyi, hanem kulturális értelemben is. Ezért számunkra természetes, hogy jelen vagyunk a kulturális térben, akár az Equilor-gyűjtemény bemutatásával, akár aktív együttműködésekkel, amelyek közül kiemelném az egyik legfontosabbat, az Art is Business Perspektíva mentorprogramját. Ez nem „extra”, hanem a működésünk része. Nemcsak a befektetési döntések súlyát vesszük le a partnereink válláról, hanem a mindennapi életben is támogatjuk őket – például képzőművészeti tanácsadással. Ez utóbbihoz elengedhetetlen a kulturális szcénába való mély betagozódás.

Az Equilor Wealth Office standja a 2025-ös Füred Art Weeken. A falon (balról jobbra): Rátkai Kornél, Korodi Helga, Bíró Anna, Kárpáti Tibor, Jásdi Juli és Németh Orsolya művei (forrás: Dobó István)

Volt olyan pillanat, amikor világossá vált, hogy a művészetnek szerepe lehet a gazdasági gondolkodásban is?

Igen, de ez nem egyetlen pillanat, inkább folyamat volt. A művészetben jelen van a bizonytalanság kezelése, az intuíció és a jövőbe vetett hit – ezek mind kulcselemek a befektetési döntésekben is. A jó befektetőnek sokszor ugyanazokra a készségekre van szüksége, mint az alkotónak: bátorságra, vízióra és kitartásra. Talán ezért is oly különleges a mi vagyonkezelési szolgáltatásunk, ezért döntött idén másodjára is a legismertebb nemzetközi és független zsűri, a londoni székhelyű Euromoney, hogy Magyarország legjobb független vagyonkezelője díjat érdemeljük ki.

A Wealth Office nem csupán vagyonkezelés, hanem szemlélet – írják a webldalukon. Mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan kapcsolódik a Perspektíva Mentorprogramhoz?

A gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak portfóliókat kezelünk, hanem gondolkodási kereteket is adunk. Igaz, a fókuszban a generációkon átívelő vagyontervezés és vagyonkezelés áll, de mint azt említettem, nemcsak a befektetések mellett az élet más területén is aktív segítséget nyújtunk a partnereinknek. Összefoglalva: nem értékesítünk, hanem az eltérő igényekre szállítunk megoldási javaslatokat. Nem „kezeljük” az ügyfeleket, hanem partnerként hozzuk ki a legtöbbet a lehetőségekből. Ez a finom különbség és az egyedülálló eredményorientált modellünk biztosítja azt, hogy a befektető és a befektetési szolgáltató „egy hajóban evezve” törekedjen az azonos cél mielőbbi közös elérésére. Megbízóinkkal hosszú távú partnerségben dolgozunk, ahol a cél nem kizárólag a hozam, hanem az értékteremtés.

A Perspektíva mentorprogram ehhez szervesen kapcsolódik: itt is az a cél, hogy valódi tudás- és tapasztalatcsere jöjjön létre a különböző világok között. Fontosnak tartjuk, hogy a reálszférában szerzett tapasztalat és tudás átadható legyen a kulturális szcéna szereplőinek. Tapasztalatom szerint ez a kapcsolat a másik irányból nézve is rendkívül magas hozzáadott értékkel rendelkezik. Így válik egésszé a kapcsolat, és talán elárulhatom, ez a Wealth Office siker receptjének az egyik kulcsfontosságú fűszere.

Idén különösen izgalmas számomra, hogy Borbély-Tardy Annával, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatójával alkotunk mentorpárost. Már több délutánt is eltöltöttünk közösen, és ezek a beszélgetések megerősítettek abban, hogy a pénzügyi és a művészeti gondolkodás sokkal közelebb áll egymáshoz, mint azt elsőre gondolnánk.

Dobó István az Art is Business évadnyitó rendezvényén 2026 januárjában a Zeneakadémián (fotó: Török Dániel)

Miért fontos, hogy az üzleti támogatás ne csak anyagi támogatásban, hanem valódi partnerségben valósuljon meg?

A puszta finanszírozás rövid távú megoldás. A partnerség viszont hosszú távú értéket teremt. Amikor valódi kapcsolat alakul ki, akkor nemcsak forrást adunk, hanem figyelmet, tudást, hálózatot is. Ez mindkét fél számára többletet jelent.

Egy mentorprogram pont erről szól: a kölcsönös tanulásról. Ez messze túlmutat a klasszikus támogatáson, ahol sokszor egyirányú a kommunikáció. Itt valódi dialógus jön létre. Úgy gondoljuk, hogy a tartós segítséghez nem feltétlen a halat, hanem a hálót kell biztosítani.

Milyen készségeket fejleszt a művészet, amelyek az üzleti életben is nélkülözhetetlenek?

Elsősorban az érzékenységet, a kreativitást és a komplex gondolkodást. A művészet megtanít arra, hogy ne csak egyetlen helyes választ keressünk, hanem értelmezzük a különböző nézőpontokat. Ez a stratégiai gondolkodás alapja is. Itt visszacsatolnék egy évekkel ezelőtt aktívan hangsúlyozott gondolatsoromra: a privátbanki szolgáltatás inkább művészet, mint értékesítési hálózat. A kulturális tér képes mintát szolgáltatni arra a finom különbségre, ami bankárrá teszi a bankárt, anélkül, hogy csak a számok és KPI-ok (kulcsfontosságú teljesítménymutatók) embere legyen. A teljesítménynek mindenekelőtt belőlünk kell jönnie, az Excel-táblának való megfelelési kényszer nem minden esetben alkalmazható, inkább támogató célt kell szolgálnia. Ahogyan a művészből is belülről fakad az a bizonyos „plusz”, ami hosszú távon is eredményessé teszi – ez üzleti szférában fontos lehet.

István 2025-ben is részt vett mentorként a Perspektívában, akkor Nagy Krisztián, a Forte Társulat művészeti, valamint a Kobuci Kert marketing- és kommunikációs menedzsere volt a mentoráltja (forrás: Dobó István)

Mit jelent a „felelős értékteremtés” fogalma a kultúra felől nézve? Mit taníthat a művészeti világ a pénzügyi világnak?

A művészet türelemre tanít. Arra, hogy az érték gyakran csak idővel válik láthatóvá. Ez a szemlélet a befektetésekben is kulcsfontosságú. Igaz, az értékpapíroknál gyakran rövidebb időtávban gondolkodnak a befektetők, ezért itt sokat kell még fejlődni. A művészeti világ ebben előrébb jár: ott természetes a hosszú távú hatás vizsgálata. Nemzetgazdasági célból is kiemelten fontos a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása érdekében az efféle gondolkodás térnyerése, de most nem szeretnék befektetési szakemberként a jól megválasztott stratégiai gondolkodás egyénre és közösségünkre gyakorolt pozitív hatásairól értekezni, vagy a Draghi-jelentés értelmezésébe bocsátkozni. Mindemellett itt fontos és sürgető feladatot lehet azonosítani a felelős értékteremtés biztosításának érdekében.

Miért fontos ma Magyarországon, hogy a pénzügyi szektor a kulturális ökoszisztéma aktív partnere legyen?

Mert a kultúra nem feltétlen önfenntartó rendszer. Ha fontosnak tartjuk, hogy legyen erős, élő kulturális közeg, akkor abban a gazdasági szereplőknek is felelősségük van. Pillár Zsolt vezérigazgatónkat idézve: „egy gazdag kulturális közeg innovatívabb, nyitottabb társadalmat jelent – ami végső soron a gazdasági teljesítményben is megjelenik”.

Pillár Zsolt és Dobó István (forrás: Dobó István)

Mit visz haza a mentor–mentorált találkozókból?

Inspirációt és kérdéseket. Sokszor nem azonnali válaszokat kapunk, hanem új nézőpontokat – és ezek később a döntéseinkben is megjelennek. Pozitív felelősséget érzek minden találkozáskor, a tenni, segíteni akarás érzetét, barátságot, egy új terület megismerését. Kapcsolatot, a jó közösséghez tartozás érzését. Gondolatmagot, amely mag szilaj tölgyfává nőhet. Pozitív felelősségérzetet, belülről fakadó segíteni akarást. Inspirációt és kérdéseket, és nem azonnali válaszokat, hanem új nézőpontokat. Dialógust, bátorságot, őszinte és nyílt kapcsolatot. Bevonódást, és együttműködés lehetőségét.

Nyitókép: Dobó István a 2024-es Perspektíva Mentorprogram záróeseményén a Szépművészeti Múzeumban (fotó: Pixolar Photography)

Lásd még:

Perspektívaváltás felső szinten – Felsővezetői mentorprogram a kultúráért

A kultúra támogatása maradandó érték – Interjú Dobó Istvánnal, az Equilor Wealth Office igazgatójával

A hatodik érzék szerepe a befektetésekben – Beszélgetés Dobó Istvánnal és Gereben Katalinnal az Equilor Fine Art gyűjteményéről