Tradíció és innováció
by Tóth László 2026. Mar 02.

Tradíció és innováció

– Interjú Czigány Balázzsal

Amikor a „tradíció” és az „innováció” kifejezéseket hallja, két egymással kölcsönhatásban lévő jelenségre asszociál. Előbbi az örökséget, a történelmi értékeket és a kulturális mintákat, utóbbi pedig a fejlődést jelenti számára. Czigány Balázs, az Esterházy Magyarország Alapítvány kulturális igazgatója a kettő együttélésében és egymásrautaltságában látja a legnagyobb értéket.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány több mint egy évtizede van jelen a magyar kulturális életben. Tevékenységük négy pilléren áll. Melyek voltak a kiemelt projektek ezeken a területeken 2025-ben?

Az Esterházy család hercegi ága a magyar és európai kulturális élet egyik legtekintélyesebb szereplője volt évszázadokon keresztül. A főúri család nemcsak a birtokok és a művészeti hagyományok gazdag örökségét hagyta ránk, hanem a kultúra támogatásával és művészeti kezdeményezésekkel aktívan hozzájárult a magyar társadalom kulturális identitásának formálásához és megújításához.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány erre a több évszázados fundamentumra hagyatkozva kiemelkedő lehetőséget lát abban, hogy a kulturális örökség megőrzése mellett innovatív, egységes és közösségépítő programokat indítson el, amelyek a mai kortárs társadalmi kihívásokhoz alkalmazkodva támogatják a fiatal generációk művészi és kulturális fejlődését.

Arra törekszünk, hogy a kulturális értékek közvetítésével, oktatási elemek integrálásával jelentős hatást gyakoroljunk a társadalomra, megerősítve a helyi közösségek identitását és nemzetközi láthatóságát.

Tevékenységünket egy közép–hosszú távú koncepció mentén szeretnénk felépíteni. Ennek, terveink szerint, az alábbi négy pillére lenne: képzőművészet (Esterházy Art Future Lab), oktatás (Esterházy Knowledge Hub), zene (Esterházy Soundscapes) és irodalom (Esterházy Irodalmi Díj).

A fent felsorolt tevékenységekhez tartozó projekteket fokozatosan építjük fel, így 2025-ben egy kiemelt, újonnan induló program – az Esterházy Irodalmi Díj – állt a középpontban.

Az Esterházy Irodalmi Díj, Kelemen Zénó kisplasztikája (fotó: Szita Márton)Az Esterházy Irodalmi Díj, Kelemen Zénó kisplasztikája (fotó: Szita Márton)

Ennek kapcsán az Esterházy Alapítványok vezetője, Ottrubay István úgy nyilatkozott, hogy olyan kulturális közeget és platformot kívánnak teremteni, amely társadalmi párbeszédet folytat az irodalomról, illetve annak szerepéről. Miért tartják ezt fontosnak?

Az irodalmi produktumok nemcsak művészeti alkotások, hanem a közösségi, kulturális értékrend alapvető formálói és tükrözői. Az irodalom hidat képez a különböző generációk, társadalmi csoportok és kultúrák között, elősegítve az egymás iránti megértést, az empátiát és az elfogadást.

Egy ilyen platform támogatja, elősegíti a kritikus gondolkodást, az értékrendek tudatosítását, és lehetőséget ad arra, hogy az irodalmi mű az aktuális társadalmi helyzetekre, kihívásokra és kérdésekre reflektálva, azokhoz aktívan hozzájárulva szóljon a közvéleményhez. Ez különösen fontos a mai globalizált világban, ahol gyorsan változnak a társadalmi, kulturális és gazdasági körülmények, és a közösségek számára kiemelten fontos, hogy értékeiket és identitásukat meg tudják őrizni, ugyanakkor nyitottak maradjanak a külvilág kihívásaira és új impulzusaira.

Továbbá, egy ilyen platform a mai fiatalok és a jövő generációk számára is lehetőséget teremt, hogy nyitott szemmel és kritikus gondolkodással tekinthessenek a világ kérdéseire, valamint saját vallomásaikkal, kérdéseikkel és véleményeikkel aktívan vegyenek részt a közéleti és kulturális életben. Ezáltal erősödik a társadalmi kohézió, és a közösség könnyebben tudja kezelni a változások során felvetődő kérdéseket, hiszen az irodalom a sajátos szociális és kulturális narratívák összefüggésében nyújthat bölcsességet, összetartozást és útmutatást.

Az Esterházy Díjátadó nyertese, Darvasi László és Winkler Nóra, a díjátadó háziasszonya (fotó: Szita Márton)Az Esterházy Díjátadó nyertese, Darvasi László és Winkler Nóra, a díjátadó háziasszonya (fotó: Szita Márton)

Milyen szerepe és feladata van az alapítványnak a magyar kultúra nemzetközi megjelenésében?

Kulturális diplomáciát folytatva hidakat építünk a magyar kultúra és a nemzetközi közönség között, országszerte és az anyaalapítványon (Esterházy Privatstiftung, Eisenstadt/Kismarton) keresztül külföldön is szervezünk kulturális eseményeket, kiállításokat, fesztiválokat. Emellett kiemelt szerepünk van a nemzetközi partnerkapcsolatok kialakításában és ápolásában, más országok kulturális intézményeivel, múzeumokkal és szervezetekkel való együttműködéseken keresztül.

Támogatást nyújtunk magyar művészeti és zenei programoknak, valamint nemzetközi szemináriumokat, workshopokat, oktatási eseményeket szervezünk, amelyek révén a magyar hagyományok és innovatív művészeti irányzatok is szélesebb közönségréteghez juthatnak el.

A Népszavával közösen, 2025. január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján hirdették meg élet.történet. pályázatukat. Ennek alapötletét a berlini és a lengyelországi vilnói (ma Vilnius) zsidó értelmiségiek kezdeményezésére – az 1930-as években – létrehozott Jiddis Tudományos Intézet (YIVO) korabeli élettörténet-pályázatai adták. Mik a tapasztalataik, hogyan élnek és milyennek látják a világot a mai fiatalok?

A fiatal generációk különösen sokszínűek és összetettek: egyrészt fontosnak tartják a történelmi tudatosságot, másrészt rengeteg tényező alakítja a saját életüket és a világképüket. Élnek a digitalizáció lehetőségeivel, értékelik az oktatást és a kulturális örökséget, ugyanakkor számos kihívással találkoznak, például a globalizációval, a környezeti problémákkal, a társadalmi igazságtalanságokkal.

Sokan nyitottak más kultúrák iránt, de fontosnak tartják saját identitásukat és történelmi gyökereiket is.

Az élet.történetek pályázat díjazottjai (fotó: Piltner Péter)Az élet.történetek pályázat díjazottjai (fotó: Piltner Péter)

2025-ben harmadik alkalommal támogatják az Art is Business Díjat. Mi a szerepük szponzorként?

Az Art is Business kultúratámogatói szerepköre sokrétű, és fontos a magyar kulturális élet, különösen a művészetek és az oktatás támogatásában.

Alapítványunk támogatóként elsősorban hosszú távra tervez, erősítve a kulturális értékek megőrzését, valamint az Esterházy-örökség és a kortárs művészetek bemutatkozását. Ez a tevékenység lehetőséget ad arra, hogy pozitívan formáljuk és gazdagítsuk a társadalmi párbeszédet a kultúra szerepéről, ugyanakkor erősítsük az összetartozást és a kulturális identitást.

Hiszem, hogy a támogatás nem csupán marketingeszköz, hanem valódi értékeket közvetítő közös cselekvés eredménye. Ezért érdemes olyan kommunikációs stratégiát alkalmazni, ahol a támogatott projektek, események és azok társadalmi céljai alapítványunk szerepét is hangsúlyozzák.

Az összhang és az egyensúly megtartása nagyon fontos. Szponzorként láthatónak kell lenni, de mértékkel, és érzékenyen kell megjelenni, hogy ne árnyékoljuk be a támogatott esemény valódi tartalmát, szellemiségét. Az autentikus és diszkrét kommunikáció, amely hitelesen tükrözi az értékeinket, hosszú távon erősíti a támogatói kapcsolatot, és hiteles szereplőként pozicionálja az Esterházy Magyarország Alapítványt a magyar kulturális színtéren.

Ha már láthatóság: a kortárs irodalom és képzőművészet kedvelőit várja az Esterházy Vibe, az Esterházy Magyarország Alapítvány közelmúltban elindult podcastcsatornája. Mi a céljuk az új platformmal?

Szeretnénk a nagyközönséghez eljuttatni a kortárs irodalom és képzőművészet értékeit, mélyebb és közvetlenebb betekintést nyújtani a művészeti és kulturális színtér aktuális kérdéseibe. Emellett célunk egy modern, könnyen hozzáférhető médiacsatorna létrehozása, ami hozzájárul a kulturális nyitottság növeléséhez és a fiatalabb, digitálisan aktív közönség bevonódásához.

A platformmal nemcsak a kortárs művészetek támogatását erősítjük, hanem tapasztalatokat és történeteket osztunk meg, amelyek ösztönözhetik az alkotókat és a közönséget, így hozzájárulhatunk a kulturális párbeszédhez.

Az első Esterházy Vibe pódiumbeszélgetés. Ottrubay Istvánnal, az Esterházy Alapítványok vezetőjével, Margócsy István irodalomtörténész-kritikussal, az Esterházy Irodalmi Díj zsűritagjával és Rieder Gábor kurátorral, az Esterházy Art Award zsűritagjával Winkler Nóra beszélgetett a Ludwig Múzeumban (forrás: Esterházy Magyarország Alapítvány)Az első Esterházy Vibe pódiumbeszélgetés. Ottrubay Istvánnal, az Esterházy Alapítványok vezetőjével, Margócsy István irodalomtörténész-kritikussal, az Esterházy Irodalmi Díj zsűritagjával és Rieder Gábor kurátorral, az Esterházy Art Award zsűritagjával Winkler Nóra beszélgetett a Ludwig Múzeumban (forrás: Esterházy Magyarország Alapítvány)

Végezetül: mi jut eszébe, ha azt mondom, tradíció és innováció?

Ha csak röviden kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy az Esterházy Alapítványok. Amikor ezt a két kifejezéseket hallom, elsősorban két egymással kölcsönhatásban lévő jelenségre asszociálok. A tradíció az örökséget, a történelmi értékeket, a régmúltra visszatekintő szokásokat, értékeket és a kulturális mintákat jelenti, amelyek stabilitást és azonosulási pontokat adnak.

Az innováció ezzel szemben a változás, a fejlődés és az újszerűség irányába mutat, új ötleteket, módszereket, technológiákat és megközelítéseket hozva be, amelyek révén a hagyományokat újraértelmezi vagy felülírja.

A kettő együttélésében és egymásrautaltságában látom a legnagyobb értéket: a hagyomány megőrzése és tisztelete alapot ad a stabilitásnak, míg az innováció a fejlődést, a kreativitást és az alkalmazkodóképességet biztosítja. Ez az egyensúly lehetővé teszi, hogy a kultúrák, művészetek, tudományok és technológiák ne veszítsék el gyökereiket, ugyanakkor nyitottak maradjanak az újításokra, a változásokra.

A valódi haladás gyakran akkor következik be, amikor az újítást nem a hagyomány elutasítására, hanem értékeire és alapelveire építve alakítják ki. Ebből születik az időtálló és értékes fejlődés.

A cikk először a 2025 decemberében kiadott, nyomtatott lapszámunkban jelent meg.

Nyitókép: Czigány Balázs (fotó: Esterházy Magyarország Alapítvány)

Lásd még:

A katarzis ideje – Interjú az idén tavasszal alapított Esterházy Irodalmi Díj nyertesével, Darvasi Lászlóval

Darvasi László nyerte az első Esterházy Irodalmi Díjat – A Neandervölgyiek című regény kapta az elismerést

Társadalmi látlelet a Z generáció tollából – Kihirdették az első élet.történet. pályázat győzteseit

A mindennapok történelme: már lehet jelentkezni az élet.történet. pályázatra – Horváth Patrícia ötletgazdát és Czigány Balázst, a projektet támogató Esterházy Magyarország Alapítvány igazgatóhelyettesét kérdeztük

„Ebből nem szabad politikai kérdést csinálni” – Beszélgetés az Esterházy Privatstiftung igazgatóhelyettesével, Czigány Balázzsal

„A művészet az emberi önkifejezés eszköze” – Beszélgetés Dr. Ottrubay Istvánnal, az Esterházy Vállalat vezetőjével

Mecénások, vállalati támogatók és kulturális finanszírozás 2025-ben is – Hetedik alkalommal adtuk át az Art is Business Díjakat

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.

A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.

Megvásárolom a könyvet!