„A művészet az emberi önkifejezés eszköze”

Innováció, gyűjtőszenvedély, a művészetek támogatása teszi a XVI. század óta vonzóvá a nagy múltú Esterházy nevet. Az utolsó Esterházy herceg, Esterházy V. Pál teljes vagyonát a feleségére, Ottrubay Melindára hagyta, aki azt 1994-től magánalapítványokba helyezte át. Az Esterházy Vállalat élén húsz éve Dr. Ottrubay István ügyvéd, pénzügyi szakember, üzletember áll. Svájcban született és nevelkedett, a tőkepiaci területtől a bankszektoron át a hazai privatizációig nemzetközileg elismert szakember. Burgenland egyik legjelentősebb üzleti vállalkozását irányítja, amely széles körű tevékenységet folytat az erdészettől az építőiparon át az ingatlanbefektetésig, az idegenforgalmi terjeszkedést újabb szállodákkal, éttermekkel erősítik. A jövedelmező üzleti profilból kiterjedt kulturális és művészettámogató tevékenységet folytatnak.

Nagynénje, Ottrubay Melinda felkérésére húsz éve vette át az Esterházy Alapítványok feletti rendelkezést. Milyen irányelvek, célkitűzések mentén folytatják a művészeti mecenatúrát, a több mint négyszáz éves tradíció és a kortárs kultúra ötvözését?

Harminc éve alakult az első alapítvány, Esterházy Melindával együtt az Esterházy Privatstiftung igazgatóságának tagja voltam. Tizenegy év magyarországi bankszektorban végzett tevékenység után kértek fel, hogy foglalkozzak az Esterházy-uradalom operatív fejlesztésével. Elég zavarosan mentek a dolgok a városi és tartományi politika területén, a vezetők a nyolcvanas éveikben jártak. Eleinte utazgattam Budapest és Kismarton között, mert volt egy vállalkozásom, a számítógépes és borszakmával kezdtem el foglalkozni. Hamar kiderült, hogy másként nem megy, csak ha átköltözünk Kismartonba. Jó néhány évig tartott, amíg sikerült életet lehelni az alvó uradalomba a gazdasági alapok megerősítésével. Az elmúlt huszonöt évben lényeges támogatásban nem részesültünk sem állami, sem egyházi oldalról, az utóbbi három évben indult meg az állam részéről érdemi támogatás. Zömében abból élünk, amit megteremtünk. Az ingatlanfejlesztés, valamint az erdő- és mezőgazdaság egy-egy fontos területünk, az itt keletkező eredmény és a felértékelések fedezik a közhasznú és kulturális tevékenységünket.

Dr. Ottrubay István (forrás: Esterházy Vállalat)

Mennyiben vált a személyes „ügyévé” is a kortárs művészet, kultúra támogatása?

Művelt laikusnak vallom magam. Az Esterházy-gyűjtemény úgy épül, ahogy egy közepes város vagy ország építi – jó esetben – a kulturális javait. A személyes ízlés nem szólhat bele. Sokat tettünk például az építészet terén, pályázati alapon meghívtunk tíz nagyon jó építészt, velük terveztettünk meg épületeket. A képzőművészeti vonal is hasonló módon működik. Kuratóriumi tag vagyok ugyan, de még soha sem szavaztam arról, hogy kik kerüljenek be az Esterházy Art Awardra jelöltek körébe, amelyből a három győztest kiválasztják. Az a cél, hogy mind az építészet, mind a képzőművészet területén a legjobbakat találjuk meg. Az Esterházy Art Award korábbi két nyertese is kiállít a Velencei Biennále magyar pavilonjában. Keresztes Zsófi volt az első, 2022-ben, idén Nemes Márton a második. Profizmussal, független pályáztatásokkal lehet csak ilyen eredményeket elérni.

2009-ben azzal a céllal alapították az Esterházy Art Award díjat, hogy nemzetközi távlatokat nyissanak fiatal magyar képzőművészek előtt. A díj szakmai rangja természetesen az Esterházy brandre is visszahat...

Tizenöt évvel ezelőtt, akkor álltunk elő, amikor néhány európai, osztrák cég, bank, biztosító visszavonult Magyarországon a művészeti díjakkal. Manapság már csak európai kiírások vannak, mi pedig szándékosan nem akartuk európai mezőnybe helyezni a díjat, így a magyar művészek magyar szemszögből világíthatnak rá az érzelmekre, a perspektíváikra. Mérvadó intézmény lettünk, karriereket építünk, kezd súlya lenni a díjnak Európában és világszerte. Egy hasonló díj létrehozásán gondolkodunk valamelyik szomszédos országban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában vagy Ukrajnában.

Művészetpártoló pénzügyi szakemberként mindig megtalálja az egyensúlyt az üzleti és a művészi szempontok között?
 
Van egy sikeres gazdasági tevékenységünk, aminek az optimális kommunikálásához pártoljuk és támogatjuk a művészetet. Sikeres, a kultúrához közel álló városok, illetve tartományok így csinálják ezt világszerte, mert szükség van rá. A művészet, főleg a képzőművészet az önkifejezés nyelve, a legalkalmasabb a fontos gondolatok és érzelmek közvetítésére. Erős és ismert cégeknél is a hatékony kommunikáció szerves része. A nagyvállalatok, mondjuk a Morgan Stanley, a Bloomberg, a Mercedes vagy a Siemens tevékenységének egy része a színház, az opera, a képzőművészet pártolása: a filantrópia. Külön gyűjteményes csoportjuk van, kölcsön is adnak műtárgyakat múzeumoknak. Mi természetszerűleg sokkal kisebbek vagyunk. Hiszek abban, hogy válságos helyzetekben, mint amilyenben most is élünk, nem elég könyveket írni, okos tanácsokat adni, a művészeten keresztül is kell kommunikálni. A beszéd és az írás után a művészet a harmadik kommunikációs forma. A művészek érzékelik a hiányzó egyensúlyokat, saját alkotásokon keresztül próbálják közvetíteni azokat a társadalomnak. Ezt a kommunikációt védeni kell. Sok közép-kelet-európai vállalkozó, vállalat még nem ismerte fel a művészetpártolásban rejlő kommunikációs lehetőséget. Mi az irodáinkban is együtt élünk kortárs képzőművészek alkotásaival, a legújabb igazgatósági szinten például a díj korábbi győzteseinek és jelöltjeinek műveit helyeztük el. Ahogy idősödik, egy módosabb ember is meggondolja, hogy mire költse a pénzét. A gyerekek, unokák szereztek már megfelelő képesítéseket, külföldön élnek –  miért örököljenek milliárdos összegeket? Sokkal célszerűbb magánalapítványokba fektetni és azon keresztül visszaadni komoly értékeket a társadalomnak.

Az Estreházy-kastély Eisenstadtban (fotó: Andreas Hafenscher)

Mennyit tesz bele támogatóként a művészetbe, a kultúrába az Esterházy Privatstiftung?

Az adminisztrációs költségeket is beleszámítva hozzávetőlegesen évi húszmillió eurót költünk történelmi épületekre, műemlékekre, kulturális tartalmakra, kortárs művészetre, az úgynevezett filantrópiára.

A hagyomány megőrzése miben mutatkozik meg a helyi tevékenységükben?

Az építészet, a természetvédelem, a land art több száz éve végigkíséri az Esterházyak örökségét. Segítünk a művészeknek lehetőséget adni, hogy a természetben helyezzék el a szobraikat, az installációikat a szép fekvésű kastélyparkokban Kismartonban, Lakompakon, a Szentmargitbányai Kőfejtőt körülölelő dombon. Ugyanezt tették az Esterházyak is, amikor a száznegyven hektáros fertődi kastélyparkot építették, amely tele volt szobrokkal, kutakkal.

Frankó Vára (fotó: Esterházy Vállalat)

Tervezik-e a klasszikus koncertek számának növelését?

Minden művész örömmel jött korábban a Haydn-napokra és jön manapság a Herbstgold Fesztiválra Kismartonba. Nagy megtiszteltetés számukra, hogy a Haydnról elnevezett díszteremben játszhatnak, ott, ahol a hercegi zenész a szerzeményeivel harminc éven át meghatározta az akkori világ zenéjét, a mai klasszikus zenét. A huszonévesek számára is valóságos zenei zarándokhely lett a kastély. Együttműködünk a londoni Wigmore Hallal és a kanadai Banffi Nemzetközi Vonósnégyesversennyel, a Quartetto Plus vonósnégyes-fesztiválunkra ezeknek a versenyeknek a győztesei közül kerülnek ki a fellépők. Április végén elindítunk egy háromnapos zongorafesztivált – Keys to Heaven címmel – az  Ausztriában nevelkedett román zongoraművész, Maria Radutu művészeti vezetésével.

Koncert az Esterházy-kastély Haydn Termében (fotó: Josef Siffert)

Hogyan áll korábbi tervük, a budapesti székhelyű Esterházy Művészeti Központ létrehozására?

Dolgoztunk rajta, de még nem született megegyezés a magyar állammal. Nem gondolom, hogy osztrák bevételből kellene finanszírozni, úgy a magyar államnak, mint a fővárosnak is részt kellene vennie a megvalósításban. Nem kizárólag a kortárs művészetekre, a művészeti díjra és az Esterházy-kincstárra szeretnék fókuszálni, hanem minden más témára is, amit a társadalom mozgat, igényel. A művészetek egyik társterületén is fontolgatjuk egy díj alapítását.

Nyitókép: Dr. Ottrubay István (fotó: Tina Zarits)

Lásd még:

„Ha megvettünk valakitől egy képet, sosem az lebegett a szemünk előtt, hogy ezen majd egyszer mennyit kereshetünk” – Interjú dr. Baranyai Z. Zoltánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda bécsi tagirodájának vezetőjével

Teret adni a kultúrának – Három évtizede elkötelezett a kultúra támogatása iránt a STRABAG építőipari vállalat: kiállításokkal, díjakkal támogatják a képzőművészetet.