Újra látogatható a párizsi Notre-Dame

Bő öt és fél évvel a tűzvész után a Notre-Dame székesegyház 2024. december 8-án újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. A felújítási munkálatok során izgalmas művészettörténeti, építészeti és régészeti felfedezésekre derült fény.

A tűzvész oka máig nem tisztázott. A francia hatóságok több hónapon át nyomoztak, és bár sok elmélet felvetődött, konkrét, végleges megállapítás nem született. A legvalószínűbb feltételezés szerint a tűz a felújítási munkálatokhoz kapcsolódott, mivel a székesegyház tetőszerkezetének és a huszártorony restaurációs projektje éppen akkor, 2019 áprilisában zajlott. Az egyik elmélet szerint elektromos hiba vagy véletlen gyújtogatás okozhatta a pusztítást, ám a nyomozás végül nem talált bizonyítékot szándékosságra.

A XIII. században épült, „párizsi erdő” néven ismert, fából készült tetőszerkezet teljesen megsemmisült a tűzben; a XIX. századból származó, Eugène Viollet-le-Duc által tervezett huszártorony összeomlott. Számos, többszáz éves festmény veszett oda és megsemmisült az eredeti padok nagy része is. A híres ólomüveg ablakok azonban csodával határos módon túlélték a tüzet (bár az időjárás viszontagságai miatt restaurálásra szorulnak), sőt a  világ egyik legjobb hangszerének tartott orgona megmenekült.

A felújításban több mint ezer szakember vett részt, köztük mérnökök, építészek, ácsok, szobrászok, művészek, restaurátorok és régészek. 

A munkálatok során számos érdekességre derült fény, ezek közül a legjelentősebb a modern építési technikák korai alkalmazására utal. A régészek ugyanis többezer vaskapcsot tártak fel a katedrális különböző részein, amelyek közül néhány az 1160-as évekből származik. Ezek a fémkapcsok tették lehetővé a székesegyház harminckét méteres belmagasságának elérését, ami azt jelzi, hogy már a középkori építők is alkalmaztak – akkoriban – modernnek tekinthető építési technikákat. E felfedezés nemcsak a Notre-Dame építészeti megoldásaiba nyújt mélyebb betekintést, de a középkori építési technikák fejlődéséről is új ismereteket ad.

A székesegyház helyreállítása során az eredeti középkori stílusjegyek megőrzésére törekedtek, miközben modern technológiákat alkalmaztak a biztonság és a tartósság növelése érdekében. Több mint kétezer tölgyfát használtak fel a huszártorony és a tetőszerkezet újjáépítéséhez, hűen az eredeti anyaghasználathoz. A fák kivágása 2021 decemberében kezdődött meg Franciaország különböző erdeiben, ami sokak szerint aggodalomra adott okot: a környezetvédők szerint a többszáz éves fák eltávolítása hatással lehet az ökoszisztémára és a biodiverzitásra. A projekt vezetői hangsúlyozták, hogy a kivágott fákat fenntartható módon, gondos kiválasztással és az erdők megújulását biztosítva szerezték be.

Az épület szerkezetét megerősítették, hogy ellenállóbb legyen természeti katasztrófákkal szemben, emellett új tűzvédelmi rendszert telepítettek, amely megakadályozza a hasonló események megismétlődését.

A precíz rekonstrukció érdekében 3D modellezést és más korszerű technikákat is alkalmaztak. A belső térben a világítás és a liturgikus berendezések modernizálásával új életet leheltek az épületbe: energiatakarékos világítórendszert építettek ki, ami kiegészíti az épület belső terének atmoszféráját, miközben tiszteletben tartották annak történelmi és spirituális jelentőségét. Az oltár és a bútorok részben megújultak, modern anyagokkal és formákkal kiegészítve.

A helyreállítás költsége megközelítette a 700 millió eurót (több mint 280 milliárd forint). A felújításra közel 1 milliárd eurónyi adomány gyűlt össze, amelyből mintegy 140 millió euró maradványösszeg áll rendelkezésre további restaurációs munkákhoz. Hozzájárulások a világ szinte minden pontjáról érkeztek, beleértve a jelentős amerikai hozzájárulásokat is, amelyek összesen 62 millió dollárt (körülbelül 59 millió euró) tettek ki. 

2024. december 7-én ünnepélyes megnyitót rendeztek, amelyen a világ vallási és politikai vezetői mellett számos híresség vett részt. Emmanuel Macron francia elnök mellett jelen voltak: az Egyesült Államok következő elnöke, Donald Trump, Jill Biden, a jelenlegi amerikai elnök felesége, III. Károly brit király, valamint a trónörökös, Vilmos herceg és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

A székesegyházba belépés ingyenes, sőt a látogatók előzetes foglalás nélkül is megtekinthetik a katedrálist. Azonban a nagy érdeklődés miatt érdemes előre időpontot foglalni a Notre-Dame hivatalos weboldalán vagy mobilalkalmazásán keresztül, elkerülendő a hosszú várakozási időt.

Nyitókép: A Notre-Dame a tűzvész előtt (forrás: Pixabay)

Lásd még:

Párizs: a művészet szerelmeseinek – A világ legnépszerűbb úti célja. Évente átlagosan harmincmillión keresik fel a fény, a szerelem, a történelmi nagyság, a művészet, a szépség városát.