Közkinccsé vált műremekek

Többek között Robert Capa fotográfus-fotóriporter felvételei, Frida Kahlo és Henri Matisse festőművészek képei, Alan Mathison Turing matematikus tudományos művei is szabadon felhasználhatóak 2025. január elsejétől Magyarországon – írja közleményében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A művek közkinccsé válásával azok használata, közlése bárki számára engedélyezett, de a velük való visszaélés természetesen továbbra is tiltott.

A szellemi alkotás ösztönzése céljából az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jogi törvény védi, amely automatikusan – a mű létrejöttekor – lép érvénybe, és általában a szerző halálát követően még hetven évig él. Vagyis a szerzői alkotásoknál nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra: a jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ahogy nincs nyilvántartás arról sem, hogy adott művek védelmi ideje mikor jár le.

Robert Capa: A milicista halála. Espejo közelében, córdobai front, Spanyolország, 1936. szeptember eleje (forrás: Capa Központ)

Ha a törvényben meghatározott védelmi idő – Magyarországon ez a szerző halálától számított hetven év – letelik, megszűnik az engedélykérési kötelezettség, bárki szabadon felhasználhatja az alkotást. A hetven év eltelte után ugyanis a mű közkincsnek minősül. Amennyiben közös műről van szó, vagyis több szerző alkotásáról, úgy az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától számítják a hetven évet.

Tehát idén január elsejétől azon alkotók művei váltak közkinccsé, akik 1954-ben hunytak el – mutat rá a közlemény. Közéjük tartozik Robert Capa világhírű fotóriporter, aki haditudósításai során számtalan ikonikus képet örökített meg, amelyek közül legismertebb A milicista halála. Ugyanebben az évben hunyt el Henri Matisse francia festőművész, a XX. századi festészet egyik legjelentősebb alakja, a fauvizmus festészeti irányzat kulcsfigurája. A ma is jól ismert alkotók közé tartozik még Auguste Marie Louis Nicolas Lumière francia mérnök, iparos, biológus és illuzionista, aki fivérével, Louis Jean Lumière-rel 1895-ben feltalálta a kinematográfot, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésére.

Henri Matisse Algíri nő című alkotása a Szépművészeti Múzeum 2022-ben rendezett Henri Matisse – A gondolatok színe című kiállításán (forrás: Szépművészeti Múzeum)

Nem egy hazai művész, alkotó művei is közkinccsé váltak ebben az évben: köztük van Herczeg Ferenc német származású magyar író, színműíró, újságíró, akinek az Élet kapuja című regényét háromszor is jelölték Irodalmi Nobel-díjra. 1954 márciusában hunyt el Rapaics Raymund botanikus, biológus, tudománytörténész, a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen. De megemlíthető még Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár is, aki az összehasonlító latin irodalomtörténet, illetve a magyarországi humanizmus területén, a Janus Pannonius-életmű kutatásában ért el kiemelkedő eredményeket.

Országonként eltérő védelem

A műveket a szerzői jog csak meghatározott, országonként változó ideig védi. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és a halálát követő hetven éven át részesül védelemben, de a világban akadnak jelentős eltérések: a védelmi idő mértéke Jemenben mindössze harminc, Mexikóban viszont száz év.

Ez utóbbi azért is különösen érdekes, mert Frida Kahlo mexikói festőművész, közéleti szereplő, a XX. századi Mexikó emblematikus alakja szintén 1954-ben hunyt el, így művei az EU országaiban szabad felhasználás alá esnek. Ha azonban a művész szülőhelyén szervezne valaki Frida Kahlo-kiállítást, akkor a következő harminc évben is csak úgy tehetné meg, ha rendelkezik az ehhez szükséges engedéllyel.

A közkinccsé vált művek bár szabadon felhasználhatók, mégis fontos megemlíteni, hogy a védelmi idő lejártától függetlenül az elhunyt szerző nevében felléphet az örököse vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a felhasználás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

Nyitókép: Enteriőrfotó a világ első állandó Robert Capa életmű-kiállításából a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban (forrás: Capa Központ)

Lásd még:

„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” – A világ első állandó Robert Capa életmű-kiállítása nyílt Budapesten

Védett kincseink – Amint leütjük az utolsó karaktert a billentyűzeten, „felvéssük” az utolsó hangjegyet a kottára, az utolsó ecsetvonást a vászonra, a mű az egész világon védetté válik

Majomszelfi és bajszos Mona Lisa – Legeza Dénessel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) főosztályvezetőjével beszélgettünk